Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Ragyogtatni a Belső Napot

Ragyogtatni a Belső Napot Kultúra

Újabb rangos képzőművész munkáit fogadhatta falain a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban nemrég avatott emeleti díszterem: Soó-Zöld Margit festő-grafikus kiállítása nyílt meg csütörtökön, számos érdeklődő és tisztelő jelenlétében.

Első ízben láthatók Kézdivásárhelyen az idén 86. életévét betöltő művésznő munkái, emelte ki Lung László Zsolt, az intézmény igazgatója, a továbbiakban néhány lényeges életrajzi, és az alkotó pályájára vonatkozó adatot ismertetve.

Az alkotó neve sokak számára még a gyerekkorból lehet ismerős, hiszen 1957-től nyugdíjazásáig a Napsugár grafikai szerkesztője volt. Ifjúsági regényeket, meséskönyveket, versesköteteket, tankönyveket illusztrált lírai hangvételű, a tiszta rajz és a színek erejére építő szövegképekkel. Művészetében kiemelkedőt alkotott, ő volt az, aki folytatni tudta azt a technikát, amelyet Erdélyben Nagy István indított el.  1931. július 9-én született Kolozsváron, a múlt század derekán kezdte el képzőművészeti pályáját, a Barabás Miklós Céh tagja, 2008-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szolnay Sándor-díjban részesítette, 2012-ben pedig megkapta a rangos Munkácsy Mihály-díjat is a magyar államtól.

„Mikor dolgozom, az egy csodálatos érzés” – vallja a művész. Ezt az érzést, azt a bizonyos Belső Napot pedig sikerült alkotásai szemlélőibe is átültetnie, írta Soó-Zöld Margitról Németh Júlia műkritikus, akinek gondolatai elhangzottak a megnyitón.

„Én nem azt örökítem meg, amit látok, hanem amit érzek” – foglalja össze művészi hitvallását az alkotó, akit Vetró András szobrászművész idézett a munkásságát méltatva. Szintén szobrászművész édesapja, Vetró Artúr révén abban a szerencsében lehetett része még gyerekként, hogy számos képzőművész fordult meg kolozsvári műhelyében, akik körül ő is „legyeskedett”, osztotta meg a közönséggel. Legutóbbi személyes találkozásuk alkalmával pedig a művésznő beengedte abba a világba, ahol ez a bizonyos Belső Nap megszületett: a víz csendjének belénk ivódó erejét, a szülőföld mindenkori megtartó, meghatározó hatalmát emelte ki, mint legfontosabb hatásokat, úgy fogalmazott: „a szülőföld végig benned marad”.

A megnyitó hangulatát Ruszka Sándor, Kerekes Szabolcs és Fóris Barbara dalai, illetve Bucs Anna szavalata emelte. A kiállítás december 15-éig látogatható az emeleti díszteremben.

 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük