Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Őstörténetünk két kötetben

Őstörténetünk két kötetben Kultúra

Hétfőn a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában mutatták be a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kiadásában megjelent Székely Gestát, Orbán Dezső alapművét, és a Grandpierre Atilla társszerzésében írt Fejezetek a székelység őstörténetéből című kiegészítést. A székelyföldi könyvbemutató-körút keretében tegnap Baróton, ma Sepsiszentgyörgyön mutatják be a kétkötetes kiadványt.
A Gyűjtemények Háza kiállítótermét megtöltő érdeklődőket a házigazda Beke Ernő, majd a Történelmi Vitézi Rend nevében v. Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi tanár köszöntötte. Miután Biszak Beáta, a Molnár Józsiás-iskola diákja az általa előadott népdallal „megadta az esemény ízét-savát-borsát”, Borsos Géza, az alapítvány elnöke, a kötetek felelős szerkesztője arról a politikában egyre inkább elharapózó nézetről szólt, amely szerint „székely az, aki Székelyföldön lakik, és magyarul beszél”, mely szlogen szellemében a székely népet kisebbségi sorsba degradálnák.
„Mondják ezt egy olyan népre, amelynek őstörténete van. Azért adtuk ki a könyvet újból, mert a politika által sulykolt nézettel szembe kell állítani a valóságot, az ősi tudatot, mert a székely öntudat alapján lehet jövőt teremteni ennek a közösségnek”, hangsúlyozta az elnök. „Amelyik közösség elveszíti a múltját, annak nem lesz jövője”, summázott.
Grandpierre Attila fizikus, csillagász, zenész, író vetített képes előadás keretében ismertette a kiadványt. Az első kötet Orbán Dezső munkája, a Székely Gesta második, befejezetlen része. A második kötetet Grandpierre Attila rendezte sajtó alá, és abban a kézdimárkosfalvi születésű Orbán Dezső (1912–2007) által ráhagyott anyagot egészítette ki, illetve saját tanulmányt is írt a témáról Fejezetek a székelység őstörténetéből címmel.
Ebben többek között leírja: „a mai köztudat szerint a magyarok Árpáddal költöztek a Kárpát-medencébe, keletről, a hivatalos történetírás szerint a finnugor őshazából, krónikánk szerint Ázsiából. Az elmúlt évtizedekben (…) egy harmadik nézet kezd megerősödni: eszerint a magyarság őshonos a Kárpát-medencében, és Árpád magyarjai csak visszajöttek őshazájukba. Az elmúlt években pedig egy sor alapvető régészeti munka látott napvilágot, amely alátámasztja a magyarok Kárpát-medencei őshonosságát, éppúgy, mint a Kárpát-medence őslakosságának kirajzásait és visszatéréseit. (…) Európa első magas műveltségét a Kárpát-medencéből a vonaldíszes kerámia népe vitte Nyugat-Európába i. e. 5700-tól kezdve, mégpedig 10–20 fős kis csoportokban. (…) Hatszáz évvel a nyugatra indulás után indult meg a keletre kirajzás, ezúttal összehasonlíthatatlanul nagyobb tömegekben.”
Befejezésként a megújulás feltételeiről beszélt. A székely őstörténelem megismerése a székely nemzeti önazonosság alapja. „Történelmi ősvallásunk az Élet vallása, a székely–magyar természetvallás nemzeti önazonosságunk kulcsa”, vélte. Hozzátette, Orbán Dezső tudta és vallotta, hogy a székely nép évezredeken átnyúló megmaradása annak a rendezőelvnek is köszönhető, mely szerint „a közösségi érdek elsőbbséget élvez az egyéni érdekkel szemben”.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások