Felnőttek és gyermekek számára egyaránt szellemi élményt kínáló, ugyanakkor tanulságos és nemzeti tudatot formáló kiállítás nyílt összmagyar ünnepünk küszöbén a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.
A Schenk-féle játékfigurákkal benépesített terepasztal felidézi a háromszéki szabadságharc legfontosabb mozzanatait: Gábor Áron „lészen ágyú” kijelentésének pillanatától, az ágyúöntés és ahhoz szükséges alapanyag beszolgáltatásán, valamint ezt követő győztes csatákon át, a tüzér őrnagy Kökösnél bekövetkezett haláláig. A történelmi hűség és képzelőerő felcsigázása érdekében a sepsiszentgyörgyi vár, a megyeháza, valamint a Feketeügyön átívelő kökösi híd is meg van jelenítve. Mindezt Toró Attila gyönyörű, a környező tájat megörökítő panorámafotója teszi teljesebbé. Papucs András ötlete a Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi irodavezetője, Szebeni Zsuzsa, valamint Szonda Szabolcs könyvtárigazgató jóvoltából és hármuk együttműködésének köszönhetően valósult meg.
Perczel László konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának a keddi megnyitón jelen lévő tisztviselője szerint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei emléke előtt nem csak látványos felvonulásokkal, hanem szerényebb módon is tiszteleghetünk. És ez semmivel sem méltatlanabb a többinél, hiszen az itt látható figurákkal és hasonmásaikkal egykor játszó nemzedékek ily módon megismerhették a magyar történelem egyik ikonikus korszakát, illetve annak egyik jellegzetes alakját, a honvédhuszárt – mondta.
A mindenkori kevesek kiváltságaként fennmaradt ugyan jó néhány hős neve, de sokkal többen vannak azok, akik nem csak a harcokban, hanem a forradalom és szabadságharc leverése után is hűségesek maradtak annak eszméihez. Így történhetett meg, hogy ez csupán a csatatéren bukott el, azonban eszméi és célkitűzései a szívekben máig továbbélnek, amint ezt a kiállítás is igazolja. Létrejöttét ugyanis az akkorihoz hasonló hazafias érzület és szolgálatkészség tette lehetővé – hangsúlyozta a diplomata.
A továbbiakban Demeter Lajos helytörténész idézte fel az akkor és itt történteket, rávilágítván néhány legendás tévedésre is. A könyvtár épületének falán elhelyezett táblán feltüntetett időpont ellenére, például még mindig nem lehet tudni, hogy Gábor Áron már említett szavai mikor hangzottak el. Az életét követelő ütközet pedig Kökösnek nem a Brassó, hanem Uzon felőli határában zajlott le, illetve Kiss István harangöntő műhelye sem az Olt utcában volt, amint az szintén egy emléktáblán olvasható, hanem az egykori Várgödrében (ma Templom utca).
Akor miert van megis az Olt utcaba az emlektabla evek ota , mivel lehet meg indokolni hogy nem is ott volt az agyu ontes . ? Ha valaki ilyeneket ir azt tamasza alla valami fele kutatassal vagy leveltari leirassal .