Kézműves mesterekről szól

Augusztus 17. és 20. között rendezik Magyarország legnagyobb nemzetközi kézműves fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban. A rendezvény fő témája a hímzés, a díszvendég Mongólia, de számos további országból is érkeznek kézműves mesterek. A Reformáció 500. évfordulójáról nagyszabású országos kiállítással emlékeznek meg, és lesz nemzetközi kovácstalálkozó is.

 Augusztus 17-e és 20-a között 31. alkalommal változik a Budavári Palota a hagyományőrző kézművesség legkiválóbb képviselőinek találkozóhelyévé. A sokak által már jól ismert Mesterségek Ünnepe az év várva várt családi fesztiválja, ahol kicsik és nagyok ismerkedhetnek a népi tárgykultúrával, kipróbálhatják a népi mesterségeket, megcsodálhatják a kézművesek míves munkáit, találkozhatnak mamutcsont-faragóval, halbőr varróval, íjkészítővel, vagy más, különleges mesterség képviselőjével.

A Mesterségek Ünnepe egyedülállóan sokszínű, nemzetközi fesztivál, ami az Európai Fesztivál Szövetségtől idén megkapta a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé. A rendezvény főszereplői a magyar kézműves mesterek, akik sok évszázados gyakorlati és szellemi tudást és értéket hordozó kézműves szakmák éltetői és továbbadói.

A több mint 800 hazai és határon túli mester mellett a fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket is, idén hét vendég ország képviselteti magát. A díszvendég Mongólia mellett jelen lesznek jakut-földi, Szahalin-szigeteki, üzbég, kínai, tadzsik, kirgiz, türkmén, kazahsztáni és algériai mesterek is. Megtudhatják, többek között, hogy kik azok a szahák, megismerkedhetnek az egyik leghíresebb jakut mamutcsont-faragóval és mesterségével, találkozhatnak üzbég szőnyegszövővel, mongol íjkészítővel, türkmén selyemfestővel és betekintést nyerhetnek abba, hogyan készítenek halbőrből táskát, pénztárcát, szemüvegtokot a Szahalin-szigetekről érkező nyivh, orok és ainu mesterek.