Korábban elképzelhetetlen engedményeket kaptak a magyarok 1867-ben, mondja dr. Raffay Ernő történész

A Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Erdélyért Egyesület felkérésére tartott előadást a sokat vitatott 1867-es Habsburg-magyar kiegyezésről dr. Raffay Ernő történészprofesszor hétfő este a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A vendéget házigazdaként köszöntő sepsiszéki SZNT-elnök, Gazda Zoltán szavaiból kiderült, tudatos volt a szervezők témaválasztása, hiszen éppen 150 év telt el azóta.

Bevezetőjében Raffay rámutatott, a Német-Római Császárságnak nevezett Német Birodalom az 1648-as vesztfáliai béke értelmében több mint 330 kisebb-nagyobb, önálló államisággal rendelkező királyságból, fejedelemségből, hercegségből, őrgrófságból és városból állt. A napóleoni háborúk következtében azonban számuk 33-ra csökkent. A német területek francia befolyás alá kerülése viszont végérvényesen megteremtette egy erős német nemzetállam létrehozásának az igényét, de ugyanakkor egy újabb szembenállásra is okot adott. Eldöntésre várt ugyanis, hogy ez a porosz királyi trónt birtokló Hohenzollern-, vagy az osztrák császári koronát viselő Habsburg-dinasztia vezetésével valósul-e meg?

Az így kialakult versengés végül az 1866-os porosz–osztrák háború kirobbanásához vezetett, mely I. Ferenc József császár csúfos vereségével végződött. Az ily módon megroggyant Habsburg-birodalomnak pedig szövetségesre volt szüksége, melyet kancellárja és felesége tanácsára az uralkodó végül Magyarországban vélt megtalálni.

A szövetség megvalósítása Habsburg részről addig elképzelhetetlen engedmények megtételével járt, ami azonban a dinasztia fennmaradása és uralmának megőrzése érdekében elkerülhetetlen volt. Így történhetett meg, hogy alig 18 évvel a magyar szabadságharc leverése után az mégis győzedelmeskedett, és a birodalmon belül Magyarország önálló parlamenttel, kormánnyal, illetve hadsereggel rendelkező, Ausztriával egyenrangú állammá vált.

Az előadó határozott véleménye szerint ennek megvalósulása a nemzetközi helyzet ránk nézve kedvező alakulásának, valamint a változásokat kihasználni tudó és javunkra fordító politikusaink, elsősorban Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf bölcsességének köszönhető. Deák Ferenc nevéhez fűződik továbbá a szövetség nemzetközi elfogadáshoz szükséges jogi keret kidolgozása is, melyet olyan zseniálisan hajtott végre, hogy a világ jogászainak azóta is mintául szolgál egy-egy kényes államközi kérdés megoldásához.

A szabadgondolkodók kiegyezést követő térnyerésével, Magyarország Európa legliberálisabb állama lett, mely az idegen tőke és vállalkozók tömeges beáramlásához, végül pedig a kapitalizmus szárba szökkenését és fejlődését idézte elő. Az így kiépült ipar, kereskedelem és bankrendszer túlnyomó része viszont így érthető módon nem magyar, hanem idegen kézbe került. Mindezek pedig a látványos fejlődés mellett végül az államalkotó nemzetnek a fontos intézményekből történő fokozatos kiszorulásához vezettek. A birodalom dualistának is nevezett kettős kormányzása tehát végül kétarcúnak bizonyult, és a kétségtelen eredmények mellett újabb gondokkal terhelte a magyarságot – vonta le Raffay a végső következtetést.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Digitális emlékmű

Pénteken rendkívüli eseményre került a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban, melynek során a Budapestről érkezett Csörsz Rumen István phd, az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa, régizenész Arany János munkásságának kevésbé ismert oldalára is rávilágított.

Csereberélők tárlata

Szombat délelőtt nyílt meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában a helyi Hobbi Cserebere Klub tagságának tizenhetedik, évzáró kiállítása.

Emlék és valóság között

A Tamási Áron Színház november 21-én 19 órától mutatja be idei évadának első kamaratermi előadását: a közönség Michel de Ghelderode Escorial című darabjával találkozhat Zakariás Zalán rendezésében.

Tábori napló Kézdin

Csütörtökön délután nyílt meg a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház Galériájában Tábori napló címmel a csíkszeredai Prisma Fotóklub kiállítása.

AJÁNLÓ

KÖNYVBEMUTATÓ * Ma 17 órától a maksai református egyház imatermében bemutatják dr. Kerekes Jenő háziorvos Rendhagyó családtörténet és napló című könyvét, valamint Köntés György, a maksai iskola egykori tanárának verseskötetét. * Holnap 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében mutatják be Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című könyvet, amelyet a Hargita Kiadóhivatal jelentetett meg a […]

Az alkotás olyan, mint az éhség

André Csongor szobrász-keramikus Csíkszeredában született, jelenleg Csernátonban él, Kézdivásárhelyen oktat. Művészi tehetségére általános iskolai rajztanárnője figyelt fel, szülei az ő ösztönzésére íratták át már hetedikes korában a képzőművészeti iskolába, majd tehetségét a nagyváradi állami egyetem képzőművészeti karán, szobrászati szakon kamatoztatta.

Röviden

TERMÉSZETFILMEK A Vadon Egyesület és a Filmdzsungel Stúdió november 17–18-án első alkalommal szervezi meg a Természetfilmek hétvégéjét. Ma az alábbi természetfilmeket vetítik a Székelyföldi Vadászati Kiállítás Bedő Albert-termében: 18 órától A láthatatlan madárfotós, 19 órától Kis kamerák, nagyvadak, 20 órától A dunavirág mentőakció, 21 órától A kőbaltás ember. November 18-án, szombaton 10 órától az érdeklődők […]

Érik, forr, alakul

Az esztétikus és funkcionális ötvözését szolgáló dizájn ismét egy hétig az események középpontjában lesz Szentgyörgyön november 20-tól kezdve. A főszervezők, Damokos Csaba és Grubisics Csaga formatervezők, valamint meghívottaik az EMŰK-ben tartott szerdai sajtótájékoztatón osztották meg a sajtósokkal, miért lesz ez a rendezvény élvezhető, szerethető és más, mint az eddigiek.

Ajánló

KIÁLLÍTÁS Ma 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház Galériájában megnyitják a Prisma Fotóklub kiállítását. MOZI Ma 16.30 Szörnyen boldog család (animációs film, msz., 96 p.); 18.30 1945 (magy. dráma, 91 p.); 20.45 Thor: Ragnarök (am. akciófilm, 130 p.); 21.15 Suburbicon (am. krimi, 105 p.). HANGVERSENY Az Árkosi Kulturális Központban (Bástya-ház) pénteken 18 órától fellép […]

Mesébe illő Mikóújfalu

A Bedő-borvíz titka címmel, hiánypótlónak is nevezhető színes mesekönyv jelent meg az Ifjúsági Klub Újfaluért (IKÚ) gondozásában. Érdekessége, hogy Mikóújfalu eredetét és jellegzetességeit felmutatva, saját nyelvén szól a kisebbik korosztályhoz.

Megálló a magányban

A FLOW2 Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztiválon újra találkozhat a közönség Fehér Ferenc alkotói munkásságával. A táncművész-koreográfus a The Station című leg­újabb előadásával lép színpadra.

Harc a nemzet érdekében

A múlt héten előbb Kézdivásárhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön mutatták be az idén elhunyt volt parlamenti képviselő, Borbély Imre Harc a nemzet érdekében című, posztumusz megjelent könyvét. A megtisztelő feladatra a főszereplő fia, lapunk munkatársa, Borbély Zsolt Attila vállalkozott.

Ajánló

SZÍNHÁZ Ma 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében a Lewis Carroll Alice Csodaországban és Alice Tükörországban című meseregényei alapján készült Alice látható Bocsárdi László rendezésében. MOZI Ma 16.30 Szörnyen boldog család (animációs film, msz., 96 p.); 16.45 Szörnyen boldog család; 18.30 Beyond Skyline (koopr. film, 105 p.); 18.45 Brazilok (magy. vígjáték, 95 p.); 20.45 […]

Kincsünk, a magyar nyelv

Szűkösnek bizonyult a Kovásznai Művelődési Központ a hétfőn megtartott Édes anyanyelvem elnevezésű gálaesten, amit a fürdővárosi RMDSZ és a Városi Művelődési Ház szervezett a Kőrösi Csoma Sándor Líceum és a Pro Csoma Sándor Egyesület közreműködésével, a helyi önkormányzat támogatásával.

Koszta Ervin élményképei

Impressziók címmel nyílt meg péntek este Koszta Ervin (1972) festészeti tárlata a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban. A képzőművész vegyes technikával készült, a születés és az elmúlás gondolatiságát is magukban hordozó művei különböző töltetű és erősségű érzelmeket sugároznak.