Dr. Balázs Lajos a Nyergestetőn található emlékhelyen végzett kutatásainak eredményeit osztja meg a hallgatósággal

A nemzeti lelkiismeret legmélyebb bugyrait kutatja és tárja fel dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutató és egyetemi oktató legújabb, a Gutenberg kiadónál Nyergestető cím alatt megjelent könyvében. Sepsiszentgyörgyi bemutatóján, amelynek a Bod Péter Megyei Könyvtár adott otthont, az írótól azt is megtudtuk, hogy napjainkban mit jelent a nemzetnek ez a hely.

A szerző már a legelején leszögezte, hogy ebben a kötetben nem a nyergestetői csata történetét meséli el, és nem törekszik számonkérhető történelmi pontosságra, valamint hitelességre. Azt firtatja és vizsgálja ugyanis, hogyan él egy történelmi esemény az emberek tudatában. „Hogyan hat, milyen érzéseket, érzelmeket gerjeszt, milyen emlékeket tart ébren vagy takarékon, amelyeket időről időre felizzít.” Annak a folyamatnak a követésére szánta el magát, „hogy a csata a lelkekben, elmékben, közösségi emlékezetben, közösségi tettekben korról korra, időben és térben miként alakul.”
Történelmi tény, hogy 1849. augusztus 1-én Tuzson János bélafalvi születésű őrnagy által vezetett mintegy 1000 székely honvéd megállította és visszaverte a 12 ezer főnyi osztrák–orosz sereg rohamát, és több mint 7 órán át tartotta az állásait. Nagy árat fizettek ezért, hiszen túlságosan sok vitéz esett el a csata forgatagában, ezzel az újabb hőstettével azonban a székelység Egyed Ákos akadémikus szavaival élve „végképp kijelölte a helyét az egyetemes magyar történelemben.”
A hősi csatát megörökítő emlékmű elkészítése és a helyszínen 1897-ben történt felállítása Ábrahám István csíktusnádi születésű, Bukarestben dolgozó kovácsmesternek köszönhető. Azt viszont a kutató erőfeszítései ellenére sem sikerült kideríteni, hogy az út túloldalán, azon a helyen, ahol annak idején a székely ágyúk voltak beásva, ki tűzte le az első ágból kötözött keresztet. És ez érthető, hiszen a kommunista diktatúrában a nemzeti érzés leghalványabb megnyilvánulása is főbenjáró bűnnek számított, ezért titokban kellett megcselekedni. Annyi azonban bizonyos, hogy az első ágkeresztet újabbak követték, majd 1988-ban Lelkiismeret felirattal megjelent az első kopjafa, mely a fordulat után mellékerült több százzal együtt hirdeti a 30×30-as, összesen 900 négyzetméteres területen, hogy „a székely hősök halhatatlanok.” Az összest Balázs Lajosnak sem sikerült felleltározni, azonban kutatásai során így is beszédes adatok birtokába jutott, amelyeket a könyvben közzé is tesz. Eddig 342 kopjafát, 20 keresztet és 19 más sírjelt, valamint 245 sírjelt állító települést és 80 társadalmi, politikai, kulturális, szakmai, nemzeti, mozgalmi, vallási tömörülést, csoportot, illetve szervezett tudott beazonosítani, valamint jegyzékbe venni. Területi eloszlásuk pedig lefedi a teljes Kárpát-medencét, illetve azokat az országokat is, ahol jelentősebb számú magyar diaszpóra él.
Mindezen adatok birtokában pedig a szerző levonja a kétségbevonhatatlan következtetést, hogy a Nyergestető a nemzet akaratából kegyhellyé szentült. „A magyarság egyéni, kisközösségi, nagyközösségi, nemzeti emlékműve. Nemzeti találkozóhely, ahova a nemzeti együvé tartozás tüzét, tűzrevalóját emberi közösségek elképesztő szövevénye hozza és viszi.”

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI Péntek 16.45 Jurassic World: Bukott birodalom (am.–sp. kalandfilm, m. sz., 128 p.); 17.00 Bűbáj herceg és a nagy varázslat (kan. családi animációs, r. sz., 85 p.); 18.45 Valami Amerika 3. (magyar, 103 p.); 19.15 Könyvklub (am. vígjáték, m. sz., 104 p.); 21.00 Köszi, Simon (am. dráma, 110 p. ); 21.15 Ocean’s 8 – […]

Fénybe borul a Józsiás

Először szervez fényfesztivált az udvarterek városában a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ). A rendezvényre Szent Iván éjjelén, szombat este kerül sor a Molnár Józsiás parkban, ahol hangulatos kivilágítással és változatos programmal várják az érdeklődőket.

Voloncs Attila regénye

Nagyszámú érdeklődő jelenlétében mutatták be Voloncs Attila Virágok esztendeje című történelmi regényét kedd délután a Vigadó Művelődési Ház dísztermében. A regény születéséről, illetve annak cselekményéről és hátteréről Deák Ferenc magyartanár beszélgetett a fiatal íróval.

Röviden

ZENE Június 21-én, csütörtökön 19 órától interaktív kamarazene koncertre hívja a nagyérdeműt a nagyváradi Thurzó Zoltán zongoraművész a szentgyörgyi Bástya házba. A koncertsorozat következő témája Szereti Ön Mozartot… és ami mögötte van? – interaktív zongorahangverseny ALKOTÓMŰHELY Június 20–22. között Sepsiszentgyörgyön tart vendégjátékot, tánc- és vizuális művészeti workshopot, illetve rövidfilmvetítést a bukaresti Tangaj Dance alkotócsoport. A […]

Az Avas-tető napja

Miután tavaly nagy sikernek örvendett, idén is megszervezik az Avas-tető napját, ami gyakorlatilag Kézdialmás és Lemhény közös faluünnepe. Vita a helyszín miatt sem lehet, hiszen a két település által közösen birtokolt részen, a Szent Mihály-templom fölött található Köszönő legmagasabb pontján szervezik meg a rendezvényt.

Friss versek Kovásznáról

Fiatal költővel gazdagodott Kovászna, ugyanis a kovásznai Czilli Aranka a Kőrösi Csoma Sándor Líceum magyar szakos tanárnője több jeles irodalmi folyóiratban is közölte verseit, mígnem pár napja megjelent első verseskötete Nyitott ablak címmel. A továbbiakban őt kérdeztük a költő útjáról és a verseiről.

KAPUI ÁGOTA, költő (1955–2018)

Abban a rettenetesen agyafúrt világban, amelyben élt 63 évet, már nem tehetett különösebbet KAPUI ÁGOTA, mint hogy végleg kivonul az élők közül; Istenem, az élők közül, a szeretők s a költőt benne és miatta egyre inkább szeretők közül.

Elhunyt Kányádi Sándor

Tegnap eltávozott közülünk Kányádi Sándor, Kossuth-díjas költő, a magyar nemzet művésze. A kilencven éves alkotó embert szerda hajnalban érte a halál Budapesten – tájékoztatta a család az MTI-t.

Röviden

KÖNYVBEMUTATÓ Dr. Ivácson Zsófia nefrológus és B. Kovács András szerdán, június 20-án du. három órától mutatják be a szentgyörgyi művesekezelés huszadik évfordulójára készült Második életem. Szervátültettek és orvosaik vallomásai című, riportokat, interjúkat tartalmazó füzetet a doktornő Iorga utcai rendelőjében. ALKOTÓMŰHELY Június 20–22. között Sepsiszentgyörgyön tart vendégjátékot, tánc- és vizuális művészeti workshopot, illetve rövidfilmvetítést a bukaresti […]

Legyen áldás az olvasón!

A tárca nélküli apa című regényét és Magyar igézetek című verseskötetét mutatta be Czegő Zoltán író és költő tegnap a sepsiszentgyörgyi Sugás kávéházban. A családias hangulatban lezajlott rendkívüli esemény adta lehetőséget kihasználva, barátai felköszöntötték a 80. életévét egy nappal korábban elrúgó szerzőt.

Quo vadis, székely nép?

Könyvbemutatóval egybekötött székelyföldi bemutatkozó körútja során hétfőn a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában találkozott olvasóival Gábor Ferenc, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Országos Tanácsának újonnan megválasztott elnöke.

Agyagos kezekkel

Nemzetközi keramikustábor színhelye volt a kézdivásárhelyi Borudvar, ahol vasárnapig számos gyerek bepillantást nyerhetett az agyag megmunkálásának a rejtelmeibe. A Kreakids Stúdió által tető alá hozott alkotóműhelyt a Civil Liciten nyert támogatásból sikerült megvalósítani.

KÖNYVBEMUTATÓ * Június 19-én, kedden 18 órától a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében Fekete-Körös-völgyi székely és magyar vértanúság – Quo vadis székely nép? címmel tartanak könyvbemutatóval egybekötött találkozót. * Június 19-én, kedden 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadóban mutatják be Voloncs Attila Virágok esztendeje című regényét. A szerzővel dr. Deák Ferenc magyartanár beszélget. * Czegő Zoltán […]

Felfokozott kreativitás

Sorsfordulatnak bizonyult Urkon Elemér azon lépése, hogy 2013-ban beiratkozott egy jobb agyféltekés rajztanfolyamra. A négy nap alatt felfedezte, hogy a festészetben tud kiteljesedni. Absztrakt festményeiből szombaton nyílt kiállítás a szentgyörgyi Szimplában.

Rendkívüli könyvbemutató

A kisstílűségen kívül egyetlen dologban üti a világszínvonalat Sepsiszentgyörgy: a vesebetegek ellátásában – vélekedik B. Kovács András. Lapunk külső munkatársa, aki az utóbbi időben félévente tesz le egy-egy könyvet az asztalra, most a Második életem – szervátültetettek és orvosaik vallomásai címmel írt riportfüzetet, amely minden szempontból rendkívüli.