A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Kastélyaink egyedi értékek

Kastélyaink egyedi értékek Kultúra

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban csütörtök este mutatták be dr. Bordás Beáta művészettörténész Erdélyi kastélyépítészet a historizmus korában (1840–1914) című könyvét.

Több szempontból is hiánypótló, ugyanakkor tudományos igényességgel megírt, saját kutatási eredményeit feldolgozó, vagyis forrásértékű kötettel gazdagodtunk, mely könnyed, olvasmányos nyelvezete révén jó eséllyel pályázhat a szélesebb közönség érdeklődésére is. Jelentőségét pedig a benne tárgyalt épületek állagának folyamatos és egyre gyorsabb romlása nagymértékben megnöveli.
Amint azt a könyvet és szerzőjét ismertető Tóth-Bartos András történésztől megtudhattuk, a kolozsvári Polis Könyvkiadó és Erdélyi Múzeum Egyesület közös ki­adásában megjelent kötet tulajdonképpen a sepsiszentgyörgyi származású szerző doktori dolgozatának bővített és szerkesztett változata. Eredetileg a jelzett időszakban épített vagy lényeges átalakuláson átesett összes erdélyi kastélyt ismertetni szerette volna, azonban a számok tükrében kénytelen volt rádöbbenni, hogy ez több évtizedes munkát igényel. Így döntött végül a három egykori közép-erdélyi vármegye, Kolozs, Torda-Aranyos és Alsó-Fehér kastélyainak bemutatása mellett. Köztük olyan híres épületek is találhatók, mint a válaszúti, illetve bonchidai Bánffy-kastély.
A szemnek is tetszetős, képekkel gazdagon szemléltetett, igényes kivitelezésű könyv tartalma négy különálló, de egymást szervesen kiegészítő részre oszlik. Az első a tárgyalt kastélyok építés- és birtoklástörténetét, valamint leírását tartalmazza. A másodikban a szerző végigvezet ezek belsejében, a közös séta során pedig nem csak a termekkel és szobákkal ismerkedhetünk meg, hanem azok szerepével, berendezési tárgyaikkal, valamint a bennük egykor elhelyezett gyűjteményekkel is. A harmadik a kastélyokat övező és jól meghatározott szereppel felruházott kerteket mutatja be. Végül a negyedik rész a forrásjegyzék mellett a kastélyok leltárát, valamint a könyvben fellelhető képek, festmények, alaprajzok és térképek jegyzékét, illetve a helynévmutatót tartalmazza.
Tóth-Bartos Andrásnak a fiatal kutatóval folytatott beszélgetése során a téma több, közérdeklődésre számot tartó érdekességgel egészült ki. Így többek között tisztázódott a kastély fogalma is, mely Bordás Beáta szerint nagyobb méretű, több szintes, igényes külső és belső megjelenéssel bíró, különböző szerepet betöltő (lakó, reprezentációs, kiegészítő) helyiségeket magában foglaló, park által körülölelt, vidéken található, kiváltságos lakásformát biztosító nemesi épületet takar. Jelentősége abból adódott, hogy egyesítette a művészet olyan különböző ágait, mint az építészet, iparművészet, enteriőrművészet, kertépítészet, illetve könyvtáraknak, műgyűjteménynek adott helyet. A kastély ugyanakkor egy személyesebb építészeti műfaj gyümölcse, hiszen az építtető egyéni elképzelései tükrözésén túl jelképes szereppel is bírt. Reprezentatív, fényűző külseje és belseje ugyanis a család ősiségét és kiemelt társadalmi helyzetét hivatott jelképezni.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.