Dr. Balázs Lajos és Halász Péter. A szerző 2010 őszén a Gyimesekbe költözött, hogy minden energiáját az adatgyűjtésre, írásra fordíthassa Fotó: Tofán Levente

Kézdivásárhelyen, az Erzsébet Teremben mutatták be kedden Halász Péter néprajzkutató „Cserefának füstje hozta ki könnyvemet…” – Néprajzi, tudománytörténeti írások a moldvai magyarokról című legújabb könyvét.

A szerzővel dr. Balázs Lajos beszélgetett, elsőként a Kriza János Néprajzi Társaság által 2015-ben kiadott kötet címválasztásának magyarázatát kereste – a szemünkben olykor felgyülemlő könnyek kapcsán jellemzően mindig hárítunk, valami külső tényezőre, jelen esetben a füstre fogjuk, amely metaforikus jelentőségű. Az értelmezést egy bogdánfalvi kesergő adja meg, a népi kultúra rejtő-fedő jellegének példája, a bánat, keserűség tagadása.

Egyetlen gondolatba sűrítve, a kötet a moldvai magyarság sorsának másképp elmesélt története, a mindennapi élet ábrázolása révén. Tematikus felépítésének erénye a koncentrikuskör-szerű kialakításban rejlik, a négy fejezet – Az idők homályában, A hagyományos népélet emlékei, Akik előttünk jártak és Az igazsághoz közelítve – a csángó sors freskóját nyújtja az olvasónak.
Az első fejezetből többek között megtudhatjuk, hogy Pusztinán ma is áll a Szent István oltalmába ajánlott templom, ám sok másik hasonló elpusztult – történetük a moldvai magyarok sorsának jelképe is egyben, ugyanakkor érdekes, mára eltűnt hagyományról, a „csíki karácsonyról” is olvashatunk. A népéletet leíró fejezetből a kutakról szóló írást emelte ki dr. Balázs: a több mint 200 fennmaradt magyar kútelnevezés is rövidre zárja ugyanis a vitát: magyarok-e vagy románok a csángók.

Akik előttünk jártak címmel tiszteleg a következő fejezet azok előtt, akik kutatták a moldvai magyarságot, köztük román szerzők is, akiket a szakma kiközösített, mert nem voltak hajlandóak a diktált szólamok szerint vélekedni a csángóságról.

Halász Péter a Kézdivásárhelyt a moldvai magyarsággal összekötő személyeket, kapcsolatokat mutatott be, majd felelevenítette: 1966 júliusában járt először Moldvában, miután oda kihelyezett erdélyi orvosokhoz fűződő baráti kapcsolatok révén tudomást szerzett a magyarul beszélő csángókról. A Budapesten született, agrártudományi végzettségű szerzőnek Külsőrekecsinbe vezetett az a bizonyos első útja, és „azóta sem hagyta abba” azt, ami ott, a hatvanas években elkezdődött. Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomba bekapcsolódva tette meg az első lépéseket, ma már számos kötet fémjelzi munkáját az ottani állattartásról, a szántóföldi növénytermesztésről, a hiedelemvilágról, a gyűjtögetésről, gyógynövény-felhasználásról.

– Beszédüket, énekeiket hallva, mintha régi kódexeink szólaltak volna meg, a magyarság több száz évvel ezelőtti állapotát őrizték – elevenítette fel a csángósággal való első találkozásának élményét.

Szerinte szükségtelen parttalan vitát folytatni arról, hogy ők románok vagy magyarok, az összegyűjtött anyagnak kell sugallnia, igazolnia a nyilvánvaló igazságot. A szerző elkötelezettségét mi sem igazolja jobban, minthogy 2010 őszén a Gyimesekbe költözött, hogy minden energiáját az adatgyűjtésre, írásra fordíthassa. A könyvbemutatót követő beszélgetésen az is körvonalazódott: a bonyodalmas viszonyrendszer okán ajánlott moldvai magyarokként emlegetni a magyar nemzettest ezen népcsoportját, éppen azonosságtudatuk erősítése (kialakítása!) érdekében.

Kaszap Johanna pusztinai csángó diáklány, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium érettségi előtt álló tanulója három szép szomorú népdallal gazdagította az eseményt és a hallgatóságot.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. május 20., 11:30
    ÉRTÉKELÉS: -2

    a vilag legnagyob tudosai meg most se tudjak kik a csangok,a viseletük se a megmarat szokasait kutatjak.A viseletük utan
    inkab a Dakokhoz hasonlitanak .Hatramaradtak mert maguk között eltek es hazasodtak es azert van sok visszamaradt köz-
    tüz.Hirtelen megszaporodtak mert az E U -tol kapnak penzt.Jo hogy a nyugatiak nem törödnek hogy a szekelyek mit tudnak
    Ujsagiro nö tanulon es ne probalya ferevezetni a butakat mind maga.Ujsagiourak maguk is csak aszt irnak ki amit a tata az abutta szekely engedelyez.A ROSSZ IRASOMAT MEGERTIK:

  • User
    Dátum: 2017. május 20., 13:42
    ÉRTÉKELÉS: 2

    Igen, a csángók akár a dákok leszármazottai is lehetnek, miután ez utóbbiak a világ legnagyobb tudósai szerint a szkíta (pártus, avar) dahákkal hozhatók összefüggésbe. Természetesen semmi közük a románokhoz, miután a világ legnagyobb tudósai már rég bebizonyították, hogy ez utóbbiak a Balkán-félsziget déli részéről vándoroltak fel mai hazájukba – közel ezer évvel a dákok Róma általi legyőzése után…

Ajánló

„Öreg szivarok” bulija

Ma 20 órától a kézdivásárhelyi Erzsébet-teremben koncertezik a kipróbált zenészekből álló Old Rip`s Rt. A részletekbe Jarosiewits Tibor avatta be lapunkat.

Meseváros készül

Az Erdélyi Rendezvényszervező Iroda (ERSZI) kezdeményezésére idén izgalmas díszletekkel, interaktív „malacházakkal” bővül a június elsejei sepsiszentgyörgyi gyerekpark. Részletekről érdeklődtünk az ötletgazdától.

A világ tengelye

Tartalmas nap volt kedden Erdővidék Múzeumában. 17 órától a Kászoni Gáspár-teremben megnyílt Szente-Szabó Ákos baróti származású festő- és grafikusművész kiállítása, melyet dr. habil. Szepessy Béla DLA grafikusművész méltatott, majd Szőcsné Gazda Enikő tartott előadást.

AJÁNLÓ

A TÁSZ kamaratermében május 25-én, csütörtökön 19 Pintér Béla: Kaisers Tv, Ungarn, rendező: Porogi Dorka.

Szerelmi háromszög

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet 2016 januárjában elindított vetítés-sorozata folytatódik Sepsiszentgyörgyön is: a korszak legjobb első világháborús témájú filmjét, Ráthonyi Ákos Sarajevóját holnap 18 órától vetítik a Művész moziban.

Kedvezmény az utódoknak

Ingyenes belépést biztosít a Székely Nemzeti Múzeum a sepsikőröspataki és kálnoki látogatóknak a Szinte Gábor-kiállításra. A budapesti Néprajzi Múzeum A székelykaputól a törülközőig című kiállítását „leszármazotti alapon” látogathatják a neves szakember utódai.

Turizmus Erdővidéken

Mint ismeretes, 2017-et a turizmus évének nyilvánították Háromszéken. A cél több turistát csábítani vidékünkre, ezen belül Erdővidékre is, amelyről sokszor elhangzik, hogy különösen szép táji adottságokkal van megáldva, ám ezen kívül épített öröksége is páratlanul vonzó látnivalókkal kecsegtethet.

AJÁNLÓ

Ma 17 órától Alien: Covenant (am. horror, sci-fi, thriller, r. f., 122 p); 19.30 Hogyan legyél latin szerető (am. vígjáték, m. sz., 116 p.); 19. 45 Hogyan legyél latin szerető (r. f.); 21:45 Ó, anyám! (am. vígjáték, r. f., 91 p.); 22 órakor Arthur király: A kard legendája (am.-ausz. kalandf., akció, r. f., 126 p.).

Szentgyörgyön ropják

Párostánc-kategóriával kibővítve rendezik meg idén a székelyföldi legényesverseny és szólótáncverseny 4. kiadását Sepsiszentgyörgyön.

Megkezdődött a jelentkezés

A sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola és az Osonó Színházműhely közös rendezésében június 17-én és 18-án kerül sor a Színjátékosok 3. Találkozójára.

AJÁNLÓ

MOZI Ma 17 órától Pingvinek vándorlása 2. (fr. dok., m. sz., 82 p.); 17.15 Arthur király: A kard legendája (am. – ausz. Kaland-akció, r. f., 126 p.); 19.30 Ó, anyám! (am. vígjáték, r. f., 91 p. ); 21 órakor Arthur király: A kard legendája (r. f.). ELŐADÁS Május 23-án, kedden 18 órától a Sapientia EMTE […]

„Ismeretlen hősök vagyunk”

A Szent György Napok záró akkordjaként, vasárnap lépett színpadra a Í60-as évek végén alakult Nazareth skót rockegyüttes, amely az 1975-ös Hair of the Dog albummal írta be magát a zenetörténelembe. A csapat számtalan rock-slágerrel büszkélkedhet, nevükhöz fűződik a közismert Love Hurts ballada is. Mint minden ilyen legendás csapat mögött, a Nazareth hátterében is tapasztalt, a rocktörténelmet átélő hangtechnikus áll. Lapunk Phil Griggs „varázslóval” beszélgetett.

Időutazás a múltban

Péntek délután a Vigadó Művelődési Házban nyitották meg Koszta Ervin rajztanár egyéni, Időutazás című kiállítását. A Nagy Mózes Elméleti Líceumban tevékenykedő sepsiszentgyörgyi képzőművész munkáit Beke Ernő, a Gyűjtemények Házának tulajdonosa méltatta.

Számadás félúton

Pénteken Sepsiszentgyörgyön nyílt meg a Plugor Sándor Művészeti Líceum 10. B. osztálya tanulóinak képzőművészeti kiállítása, melynek hírére zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel az eseménynek otthont adó Kónya Ádám Művelődési Ház díszterme.

Utak és ösvények

Puskás Attila Utak és ösvények – Erdélyi magyar sors című kötetét mutatták be a szerző jelenlétében csütörtökön a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház földszinti termében, a Vigadó Galéria programjaként.