Dr. Balázs Lajos és Halász Péter. A szerző 2010 őszén a Gyimesekbe költözött, hogy minden energiáját az adatgyűjtésre, írásra fordíthassa Fotó: Tofán Levente

Kézdivásárhelyen, az Erzsébet Teremben mutatták be kedden Halász Péter néprajzkutató „Cserefának füstje hozta ki könnyvemet…” – Néprajzi, tudománytörténeti írások a moldvai magyarokról című legújabb könyvét.

A szerzővel dr. Balázs Lajos beszélgetett, elsőként a Kriza János Néprajzi Társaság által 2015-ben kiadott kötet címválasztásának magyarázatát kereste – a szemünkben olykor felgyülemlő könnyek kapcsán jellemzően mindig hárítunk, valami külső tényezőre, jelen esetben a füstre fogjuk, amely metaforikus jelentőségű. Az értelmezést egy bogdánfalvi kesergő adja meg, a népi kultúra rejtő-fedő jellegének példája, a bánat, keserűség tagadása.

Egyetlen gondolatba sűrítve, a kötet a moldvai magyarság sorsának másképp elmesélt története, a mindennapi élet ábrázolása révén. Tematikus felépítésének erénye a koncentrikuskör-szerű kialakításban rejlik, a négy fejezet – Az idők homályában, A hagyományos népélet emlékei, Akik előttünk jártak és Az igazsághoz közelítve – a csángó sors freskóját nyújtja az olvasónak.
Az első fejezetből többek között megtudhatjuk, hogy Pusztinán ma is áll a Szent István oltalmába ajánlott templom, ám sok másik hasonló elpusztult – történetük a moldvai magyarok sorsának jelképe is egyben, ugyanakkor érdekes, mára eltűnt hagyományról, a „csíki karácsonyról” is olvashatunk. A népéletet leíró fejezetből a kutakról szóló írást emelte ki dr. Balázs: a több mint 200 fennmaradt magyar kútelnevezés is rövidre zárja ugyanis a vitát: magyarok-e vagy románok a csángók.

Akik előttünk jártak címmel tiszteleg a következő fejezet azok előtt, akik kutatták a moldvai magyarságot, köztük román szerzők is, akiket a szakma kiközösített, mert nem voltak hajlandóak a diktált szólamok szerint vélekedni a csángóságról.

Halász Péter a Kézdivásárhelyt a moldvai magyarsággal összekötő személyeket, kapcsolatokat mutatott be, majd felelevenítette: 1966 júliusában járt először Moldvában, miután oda kihelyezett erdélyi orvosokhoz fűződő baráti kapcsolatok révén tudomást szerzett a magyarul beszélő csángókról. A Budapesten született, agrártudományi végzettségű szerzőnek Külsőrekecsinbe vezetett az a bizonyos első útja, és „azóta sem hagyta abba” azt, ami ott, a hatvanas években elkezdődött. Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomba bekapcsolódva tette meg az első lépéseket, ma már számos kötet fémjelzi munkáját az ottani állattartásról, a szántóföldi növénytermesztésről, a hiedelemvilágról, a gyűjtögetésről, gyógynövény-felhasználásról.

– Beszédüket, énekeiket hallva, mintha régi kódexeink szólaltak volna meg, a magyarság több száz évvel ezelőtti állapotát őrizték – elevenítette fel a csángósággal való első találkozásának élményét.

Szerinte szükségtelen parttalan vitát folytatni arról, hogy ők románok vagy magyarok, az összegyűjtött anyagnak kell sugallnia, igazolnia a nyilvánvaló igazságot. A szerző elkötelezettségét mi sem igazolja jobban, minthogy 2010 őszén a Gyimesekbe költözött, hogy minden energiáját az adatgyűjtésre, írásra fordíthassa. A könyvbemutatót követő beszélgetésen az is körvonalazódott: a bonyodalmas viszonyrendszer okán ajánlott moldvai magyarokként emlegetni a magyar nemzettest ezen népcsoportját, éppen azonosságtudatuk erősítése (kialakítása!) érdekében.

Kaszap Johanna pusztinai csángó diáklány, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium érettségi előtt álló tanulója három szép szomorú népdallal gazdagította az eseményt és a hallgatóságot.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. május 20., 11:30
    ÉRTÉKELÉS: -2

    a vilag legnagyob tudosai meg most se tudjak kik a csangok,a viseletük se a megmarat szokasait kutatjak.A viseletük utan
    inkab a Dakokhoz hasonlitanak .Hatramaradtak mert maguk között eltek es hazasodtak es azert van sok visszamaradt köz-
    tüz.Hirtelen megszaporodtak mert az E U -tol kapnak penzt.Jo hogy a nyugatiak nem törödnek hogy a szekelyek mit tudnak
    Ujsagiro nö tanulon es ne probalya ferevezetni a butakat mind maga.Ujsagiourak maguk is csak aszt irnak ki amit a tata az abutta szekely engedelyez.A ROSSZ IRASOMAT MEGERTIK:

  • User
    Dátum: 2017. május 20., 13:42
    ÉRTÉKELÉS: 2

    Igen, a csángók akár a dákok leszármazottai is lehetnek, miután ez utóbbiak a világ legnagyobb tudósai szerint a szkíta (pártus, avar) dahákkal hozhatók összefüggésbe. Természetesen semmi közük a románokhoz, miután a világ legnagyobb tudósai már rég bebizonyították, hogy ez utóbbiak a Balkán-félsziget déli részéről vándoroltak fel mai hazájukba – közel ezer évvel a dákok Róma általi legyőzése után…

Ajánló

Rend és múlékonyság

A természetművészet performatív jellegű műveiből hozott egy csokornyit mutatóba Péter Alpár, mivel azonban az alkotások múlandók, „csak” dokumentumfotókból nyílt kiállítás tegnap a Teinben.

Nemiségről másként

A Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmából Kovásznán lezajlott tudományos ülésszakon minden évben jó tollú és gyakorlott előadók vonzzák az érdeklődőket. Idén többek közt dr. Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi tanár tartott példákkal gazdagon illusztrált előadást a csíkszentdomokosi nemi kultúra és nemi erkölcs élő szókészletéről.

Városnapok a múzeumban

Az Incze László Céhtörténeti Múzeum többek között tárlatmegnyitóval és konferenciával készül az Őszi Sokadalomra.

Egymásra figyelni

Az Osonó Színházműhely a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával közösen augusztus 7–11. között szervezte meg az interetnikai drámatábort, amelyben 14 román és magyar fiatal vett részt Temesvárról, Lugosból, Nagyszebenből, Erzsébetvárosból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából és Kovászna megye több településéről.

AJÁNLÓ

LOVASTÁBOR A benedekmezői lovastáborban ma 15 órától Bács István fafaragó, a népművészet mestere tart előadást Székelykapuk és kopjafák eredete, szimbóluma, motívum-világ, elmélet és gyakorlat címmel. Pénteken 15 órától Fessük be a lovakat! – kreatív csapatjátékok, 17 órától lovas foglalkozás, ügyességi gyakorlatok íjjal és lovas ügyességi játékok Pászka Lehel vezetésével, 20 órától interaktív táncos est Molnár […]

A nemzetet fel kell építeni!

Az idei, 13. alkalommal megszervezett EMI-táborral kapcsolatban a „visszajáróknak” szemet szúrt a megszokotthoz képest lényegesen előrehozott időpont. Mint kiderült, erre azért volt szükség, hogy a tábor vendége lehessen a Kurultaj (jelentése: magyar törzsi gyűlés) csapata, hiszen ők éppen most, augusztus 11–13. között tartották Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényét, a IV. Ősök Napját (lásd még írásunkat a 2. oldalon).

Kézműves mesterekről szól

Augusztus 17. és 20. között rendezik Magyarország legnagyobb nemzetközi kézműves fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban. A rendezvény fő témája a hímzés, a díszvendég Mongólia, de számos további országból is érkeznek kézműves mesterek. A Reformáció 500. évfordulójáról nagyszabású országos kiállítással emlékeznek meg, és lesz nemzetközi kovácstalálkozó is.

AJÁNLÓ

LOVASTÁBOR A benedekmezői lovastáborban ma 15 órától Bács István, a népművészet mestere, fafaragó tart előadást: Székelykapuk és kopjafák eredete, szimbóluma, motívum-világ, elmélet és gyakorlat címmel. MOZI Szerdán 16 órától Gru 3., (amerikai animációs kalandfilm, 96 perc, 2017.) – magyar szinkronnal, 16:15 Az Emoji-film (amerikai animáció, 86 perc. 2017) – román szinkronnal, 18:00 Az ügyfél (iráni-francia […]

Megtáncoltatták a közönséget

Mi a jó abban, ha az ember egy olyan együttes koncertjén vesz részt, amely még csak most van a pályája elején? Többek között az, hogy a fellépőkből árad az az őszinte öröm és izgatottság, amely annak köszönhető, hogy végre közönség elé vihetik a zenéjüket.

Nem másol, nem utánoz

Természettisztelet, szülőföldszeretet, ősi röghöz való ragaszkodás sugárzik Máthé Edit, Nyárádremetén élő festőművész alkotásairól, melyek szuggesztív erejét csütörtök óta Sepsiszentgyörgy szépet kedvelő közönsége is megtapasztalhatja. A Lábas Házban ugyanis megnyílt a fiatal művész egyéni tárlata, mely szeptember 1-ig lesz megtekinthető.

CAMP Sepsiszentgyörgyön

Augusztus 21–26. között nemzetközi mozgásművészeti és kortárstánc táboranak ad otthont Sepsiszentgyörgy. A CAMP – Contemporary Artistic Movement Platform elnevezésű rendezvénysorozaton neves hazai és külföldi koreográfusok oktatnak majd, a szervezők mintegy hatvan résztvevőre számítanak.

Falunap konferenciával

Hétvégén, augusztus 12–13-án Bereck is csatlakozik a faluünnepet tartó háromszéki települések sorához. A falunapok nyitánya a történészkonferencia, amelyen a 100 éve történt ojtozi csatát elevenítik fel.

Gondban a magyar oktatás

A székelyföldi magyar nyelvű iskolahálózatról és annak állapotáról, az oktatás terén kibontakozott válságról és fejlesztési elképzelésekről volt szó azon az előadáson, melyet Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elnöke tartott a III. Székely Kongresszuson.

Mindenkinek szól

Csomakőrösön tartják augusztus 10–13. között a SIC Feszt – Székelyföldi Szabadegyetemet, az idei rendezvény jelmondata: #brand a lelke mindennek. A fesztivál találkozási, szórakozási lehetőséget biztosít a fiatalok számára, valamint a hagyományok, értékeink megőrzésére nevel. Közelebb hozza a fiatalokat a közélethez beszélgetések és előadások alkalmával.

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI * Ma 16 órától: Gru 3. (am. animációs film, 96 p., magy. szinkr.); 16.15 Fantasztikus utazás Óz birodalmába (orosz animációs film, 91 p., rom. szinkr.); 18.15 Azok az álmatlan éjszakák (lengyel dokf., 100 p., 2016.); 20.15 Valerian és az ezer bolygó városa (fr. sci-fi, 129 p.,rom. szink.); 20.30 Őrült boldogság (ol.–fr. dráma, 118 […]