Dr. Balázs Lajos és Halász Péter. A szerző 2010 őszén a Gyimesekbe költözött, hogy minden energiáját az adatgyűjtésre, írásra fordíthassa Fotó: Tofán Levente

Kézdivásárhelyen, az Erzsébet Teremben mutatták be kedden Halász Péter néprajzkutató „Cserefának füstje hozta ki könnyvemet…” – Néprajzi, tudománytörténeti írások a moldvai magyarokról című legújabb könyvét.

A szerzővel dr. Balázs Lajos beszélgetett, elsőként a Kriza János Néprajzi Társaság által 2015-ben kiadott kötet címválasztásának magyarázatát kereste – a szemünkben olykor felgyülemlő könnyek kapcsán jellemzően mindig hárítunk, valami külső tényezőre, jelen esetben a füstre fogjuk, amely metaforikus jelentőségű. Az értelmezést egy bogdánfalvi kesergő adja meg, a népi kultúra rejtő-fedő jellegének példája, a bánat, keserűség tagadása.

Egyetlen gondolatba sűrítve, a kötet a moldvai magyarság sorsának másképp elmesélt története, a mindennapi élet ábrázolása révén. Tematikus felépítésének erénye a koncentrikuskör-szerű kialakításban rejlik, a négy fejezet – Az idők homályában, A hagyományos népélet emlékei, Akik előttünk jártak és Az igazsághoz közelítve – a csángó sors freskóját nyújtja az olvasónak.
Az első fejezetből többek között megtudhatjuk, hogy Pusztinán ma is áll a Szent István oltalmába ajánlott templom, ám sok másik hasonló elpusztult – történetük a moldvai magyarok sorsának jelképe is egyben, ugyanakkor érdekes, mára eltűnt hagyományról, a „csíki karácsonyról” is olvashatunk. A népéletet leíró fejezetből a kutakról szóló írást emelte ki dr. Balázs: a több mint 200 fennmaradt magyar kútelnevezés is rövidre zárja ugyanis a vitát: magyarok-e vagy románok a csángók.

Akik előttünk jártak címmel tiszteleg a következő fejezet azok előtt, akik kutatták a moldvai magyarságot, köztük román szerzők is, akiket a szakma kiközösített, mert nem voltak hajlandóak a diktált szólamok szerint vélekedni a csángóságról.

Halász Péter a Kézdivásárhelyt a moldvai magyarsággal összekötő személyeket, kapcsolatokat mutatott be, majd felelevenítette: 1966 júliusában járt először Moldvában, miután oda kihelyezett erdélyi orvosokhoz fűződő baráti kapcsolatok révén tudomást szerzett a magyarul beszélő csángókról. A Budapesten született, agrártudományi végzettségű szerzőnek Külsőrekecsinbe vezetett az a bizonyos első útja, és „azóta sem hagyta abba” azt, ami ott, a hatvanas években elkezdődött. Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalomba bekapcsolódva tette meg az első lépéseket, ma már számos kötet fémjelzi munkáját az ottani állattartásról, a szántóföldi növénytermesztésről, a hiedelemvilágról, a gyűjtögetésről, gyógynövény-felhasználásról.

– Beszédüket, énekeiket hallva, mintha régi kódexeink szólaltak volna meg, a magyarság több száz évvel ezelőtti állapotát őrizték – elevenítette fel a csángósággal való első találkozásának élményét.

Szerinte szükségtelen parttalan vitát folytatni arról, hogy ők románok vagy magyarok, az összegyűjtött anyagnak kell sugallnia, igazolnia a nyilvánvaló igazságot. A szerző elkötelezettségét mi sem igazolja jobban, minthogy 2010 őszén a Gyimesekbe költözött, hogy minden energiáját az adatgyűjtésre, írásra fordíthassa. A könyvbemutatót követő beszélgetésen az is körvonalazódott: a bonyodalmas viszonyrendszer okán ajánlott moldvai magyarokként emlegetni a magyar nemzettest ezen népcsoportját, éppen azonosságtudatuk erősítése (kialakítása!) érdekében.

Kaszap Johanna pusztinai csángó diáklány, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium érettségi előtt álló tanulója három szép szomorú népdallal gazdagította az eseményt és a hallgatóságot.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. május 20., 11:30
    ÉRTÉKELÉS: -2

    a vilag legnagyob tudosai meg most se tudjak kik a csangok,a viseletük se a megmarat szokasait kutatjak.A viseletük utan
    inkab a Dakokhoz hasonlitanak .Hatramaradtak mert maguk között eltek es hazasodtak es azert van sok visszamaradt köz-
    tüz.Hirtelen megszaporodtak mert az E U -tol kapnak penzt.Jo hogy a nyugatiak nem törödnek hogy a szekelyek mit tudnak
    Ujsagiro nö tanulon es ne probalya ferevezetni a butakat mind maga.Ujsagiourak maguk is csak aszt irnak ki amit a tata az abutta szekely engedelyez.A ROSSZ IRASOMAT MEGERTIK:

  • User
    Dátum: 2017. május 20., 13:42
    ÉRTÉKELÉS: 2

    Igen, a csángók akár a dákok leszármazottai is lehetnek, miután ez utóbbiak a világ legnagyobb tudósai szerint a szkíta (pártus, avar) dahákkal hozhatók összefüggésbe. Természetesen semmi közük a románokhoz, miután a világ legnagyobb tudósai már rég bebizonyították, hogy ez utóbbiak a Balkán-félsziget déli részéről vándoroltak fel mai hazájukba – közel ezer évvel a dákok Róma általi legyőzése után…

Ajánló

Életúton Tamás Gáborral

Hármas rendezvény zajlott kedd este a Vigadó Művelődési Házban: Tamás Gábor, a népszerű erdélyi származású előadóművész hívta könyvbemutatóra, közönségtalálkozóra, illetve minikoncertre az érdeklődőket.

Ötszázadikszor tükrözte

Az Osonó Színházműhely bővítette az összmagyarság dicsőségtábláját – hangoztatta Szabó Tibor. A Tamási Áron Színház Szombathelyre szerződött művésze a budapesti Duna Palota kamaratermében beszélt, ahol tortával köszöntötték az Ahogyan a víz tükrözi az arcot ötszázadik előadását.

Drónokat tesztelhet

Újabb rangos nemzetközi díjat tudhat magáénak a kézdivásárhelyi Ignácz Szabolcs drónpilóta, akit október 18-án értesítettek, hogy első helyezést ért el a DJI dróngyártó által meghirdetett versenyen, aminek hozadékaként a pénzjutalom mellett a drónok tesztelésében is részt vehet.

AJÁNLÓ

’56 EMLÉKEZETE * Október 23-án 17.30 órai kezdettel a Magyar Polgári Párt kovásznai szervezete, a Lyukaskő Egyesület és az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezésében a kovásznai központi parkban található ’56-os emlékműnél az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulójára tartott megemlékezésre kerül sor. * Október 23-án Kézdivásárhelyen 13 órától tisztelgés az 1956-os szabadságharc hősei előtt a […]

Dr. Biró Gábor: A nevető kórház

A napokban jelent meg az Ambózia Kiadó gondozásában dr. Biró Gábor kézdivásárhelyi ideggyógyász főorvos A nevező kórház című könyve, amelyet Sárosi Csaba grafikusművész munkáival illusztráltak.

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI * Ma: 18.15 Anyám! (am. pszichothriller, 121 p.); 18.30 Űrvihar (am. akció–sci-fi,109 p.); 20.45 Szárnyas fejvadász 2049 (am. sci-fi, 164 p.); 20.45 A négyzet (sv.–ném.–fran.–dán filmdráma, 142 p.). * Szombaton: 12 óra Anchors Up (am. animáció, 72 p.); 12.30 Hattyúhercegnő: Királyi kémküldetés (am.–ind.–dél-kor. animációs film, 97 p.); 13.30 Űrvihar; 14.30 Kincsem (magy. romantikus […]

Hangversennyel ünnepelnek

A sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus idén ünnepli alapításának 45. évfordulóját. Az eseményt – amely október 21-én, szombaton 18.30-tól kezdődik a sepsiszentgyörgyi Krisztus király templomban – ünnepi hangversennyel köszöntik. A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várnak.

Súlyos történetek

Árva gyermekekről, áldozatvállaló orvosokról és kultúrateremtő értelmiségiekről olvashatunk hosszabb-rövidebb riportokat, illetve jegyzeteket Cseke Gábor Sorsok könyve címet viselő, a Hargita Népe Lapkiadónál megjelent könyvében. Bemutatására a VIII. Székelyföld Napok keretében került sor szerdán este, a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében.

Ajánló

M STUDIO Pénteken 19 órától a Romeo & Julia című előadását játssza az M Studio Háromszék Táncstúdióban.   MŰVÉSZ MOZI Ma: 18.00 Oktáv (román dráma, 102 p.); 18.15 Újra otthon (am. romantikus vígjáték, 97 p.); 20.15 Hóember (ang. thriller, 125 p.); 20.30 Brazilok (magy. vígjáték, 95 p.). KIÁLLÍTÁS * Ma 18 órától, a magyar festészet […]

Egy éve nyílt meg

A múlt értékeinek megőrzése mellett a jelen vívmányainak megismertetése és a jövőbetekintés szándéka vezérelte Puskás Attila biológust és Csáky Ernő mérnök–tanárt, amikor nekifohászkodtak a Puskás Tivadar Távközlési Kismúzeum megalapításához, mely egy esztendeje nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.

Hármas ünnep Kovásznán

Október 21-én, szombaton hármas ünnep lesz Kovásznán, ahol A magzat keresztútja nevű emlékparkban keresztutat végeznek, majd a katolikus templom kertjében felavatják Kovács Gábor plébános mellszobrát, illetve szentmisét tartanak a fatimai Mária-jelenések 100. évfordulójának tiszteletére.

A piros–fekete új divat

A VIII. Székelyföld Napok rendezvénysorozat részeként volt a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház vendége kedden dr. Szekeres Attila István heraldikus, aki A székely zászló fejlődése az utóbbi négy évszázadban címmel tartott előadást székely jelképeinkről.

Puskás Győző elégedett ember

Augusztus 19-én ünnepelte 50. születésnapját Puskás Győző, a marosvásárhelyi Hahota Színtársulat megalapítója, vezető színésze. Tiszteletére Játszd újra, Győző! címmel ünnepi kabaréválogatást tűztek műsorra, amelyet tegnap 20 órától a kovásznai Városi Művelődési Házban láthatott a nagyérdemű, ma 19 órától és holnap 17, valamint 20 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban viszik színre. A közönségkedvenc művésszel a háromszéki előadásokat megelőzően beszélgettünk.

Ajánló

KÖNYVBEMUTATÓ Ma 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Olvasótermében mutatják be Cseke Gábor író, költő (Csíkszereda) Sorsok könyve című kötetét. A szerző beszélgetőtársa: Sarány István, a Hargita Népe napilap fő-szerkesztője. Házigazda: Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.   HAHOTA A marosvásárhelyi Hahota Színtársulat ma 20 órától Kovásznán, a művelődési központban előadja Játszd újra, Győző! című ünnepi kabaréválogatást. […]

Székely fiú San Franciscóban

Ön visszatérne-e Amerikából, mondjuk, a Székelyföldre, tisztelt olvasó, ha tíz évi kemény munkával, sok viszontagság és kaland, mi több leküzdött kiszolgáltatottság után végre nemcsak biztos egzisztenciája, de szerető felesége is lenne a kaliforniai szövetségi államban, a világelső Amerikai Egyesült Államokban? A „mi több”-et nem is lehetne tovább fokozni: az édes feleség ugyanis ráadásul áldott állapotban […]