Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Bálványosfürdő régi illusztrációkon

Bálványosfürdő régi illusztrációkon Kultúra

A Bodoki-, a Torjai- és a Csomád-hegység között 800 m körüli tengerszint feletti magasságban létesült mai Bálványosfürdő már kialakulásának idején teljesítette a kulturált fürdőélet fenntarthatóságának olyan követelményeit, mint a gyógyhatású ásványvizek és gázfeltörések gazdagsága, a szép táj, kedvező éghajlati viszonyok, valamint befektető személy jelentkezése. Alább pár korabeli illusztráció révén idézzük fel a fénykorát.

A különösképpen Kézdivásárhely és környéke lakosságának kedvelt fürdőhelye a 19. és 20. század fordulója körüli években három, akkor még különálló kis fürdőtelep összeolvadásából keletkezett. Ásványvizeinek gyógyhatását a 19. század közepéig csak a helyi lakosság ismerte, amely fakeretekkel, gerendákkal ellátott fürdőalkalmatosságokat, medencéket, kádakat létesített, ún. parasztfürdőket, ősfürdőket alakítva ki. Először a Torja-patak forrásvidékén lévő Sósmezőn kezdetlegesen ácsolt kalibák és időszakosan összeállított sátrak nyújtottak menedéket az idesereglett gyógyulásra vágyóknak, melyeket később faépületek váltottak fel. Ezt a területet nevezték Büdösfürdőnek az itt és a közelben levő gázfeltörések miatt.

1895-ben báró Apor Gábor torjai földbirtokos, felismerve a kínálkozó anyagi hasznot, feleségével, Pálffy Fidelisszel (innen a forrás és a telep fürdőinek elnevezése is) kétemeletes, 50 szobával, vízvezetékkel, csatornázással ellátott szállót, gyógyintézetet létesített. A szálló olvasótermében zongora, hírlapok álltak a vendégek rendelkezésére, tulajdonosa fürdőorvost, gyógyszerész talkalmazott. Ludwig E. bécsi egyetemi tanárt felkérte a források vizének vegyelemzésére és gyógyhatásának megállapítására. Az alkalmazott ivó- és fürdőkúrát köszvény, reumatikus betegségek, nyirokmirigy- és bélbántalmak, vérszegénység, nőgyógyászati betegségek gyógyítására javasolták. Egyes források vizét – ún. szemvízként – szemgyulladás kezelésére használták.

A fürdőidényben az épületben ideiglenes postahivatal is működött. A szálló 1916-ban tűzvész martalékává vált. A két világháború között a látogatottsága csökken, a hangsúly áttevődik a szomszédos Csiszár- és Várpadi-fürdőkre.

Mintegy háromnegyed óra járásnyira Büdösfürdőtől 1895-ben Csiszár Dénes kézdivásárhelyi szeszgyártulajdonos mintegy 300 hektárnyi területet vásárolt az Aporoktól, melyen 1904-től nagy népszerűségnek örvendő üdülőtelepet alakított ki. A különböző vegyi összetételű (szénsavas, sós, savas) hideg- és melegfürdők részére szabadtéri famedencéket építtetett, kiképezte a Hammas-, Timsós-, Vallató-fürdőket és forrásokat. A Várhegy alatt alakult ki az Aporok létesítette Várpadi-feredő, mely később – a román Transilvania Bank tulajdonába kerülve – Transzilvánia-fürdő néven vonult be a köztudatba.

Bálványosfürdő (a büdösi részét a múlt századforduló idején Bálványos füredként ismertek) elválaszthatatlan a telepet övező hegyek oldalain vulkanikus tevékenység hatására létrejött repedésekből, üregekből szivárgó kénes, széndioxidos gázfeltörésektől. Ezek közül legismertebb a Büdös-hegy oldalán levő Büdös-barlang, melynek romantikus képét színes litográfián Szathmári Pap Károly festőművész örökítette meg még az 1880-as években. A gázfeltörések vegyi elemzését Ilosvay Lajos végezte el. A kénkitermelés megszüntetése után Apor Gábor 1892-ben faragott kövekkel rakatta ki, s veszélyességénél fogva bejárati ajtóval látta el. 1899-ben ösvényeket képeztek ki a Büdös-, a Katalin-, a Károly-barlang, valamint a Fidelisz-fürdők között.

Az itt látható további illusztrációk képaláírásai:

Hideg vizes medencék Csiszárfürdőn

Szathmári Pap Károly litográfiája a Büdös-barlangról

Bár írásunk tárgya a múlt századforduló tájékán virágzó Bálványosfürdő bemutatása, megragadjuk az alkalmat egy ritka, a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában levő fénykép bemutatására, mely az 1929-ben az intézmény félszázados fennállásának alkalmából rendezett tanulmányi kiránduláson készült Csiszárfürdőn. A felismert személyek azonosítása Kónya Ádámnak köszönhető: 1. Diószeghy László, 2. Szádeczky-Kardoss Lajos, 3. Köpeczi Sebestyén József, 4. Roska Márton, 5. Csutak Vilmos, 6. Tulogdy János, 7–8. Csiszár Dénes és felesége.

József Álmos

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük