Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Az Erdélyi-Alpok

Az Erdélyi-Alpok Kultúra

A Székelyföldi Vadászati Múzeum adott otthont Sepsiszentgyörgyön a gelencei származású, Székelyudvarhelyen élő földrajztanár, Székely Árpád Erdélyi-Alpok című könyve a Vadon Egyesület által szervezett csütörtöki ősbemutatójának. A há­zi­gazdák nevében Török Enikő köszöntötte a szerzőt, aki vetített képes előadáson nyújtott ízelítőt a vaskos kötet tartalmából.
Az Erdélyi-Alpok sorozat második, helynévanyaggal foglalkozó, az elsővel azonos borítólapú kötete a Fogarasi-havasok, Páring, Retyezát, Bucsecs és Királykő 248 túraútvonalát ismerteti, nyújt természetföldrajzi áttekintést az említett hegységekről. Ugyanakkor nem feledkezik meg a turizmus kezdeteinek, illetve az éghajlat, a növény- és állatvilág, a még fellelhető műemléképületek bemutatásáról, valamint a menedékházak felsorolásáról sem. De berajzolásra került benne az egykori magyar–román országhatár nyomvonala is. Mindezt pedig Székely Árpád mintegy 864 oldal terjedelemben, a leírásokon kívül 1440 fotó és 83 panorámakép segítségével valósította meg, melyeket közel 200 túra alkalmával készített 2008 és 2017 között.
Képzeletbeli kalandozásunk a Kárpátok délkeleti kanyarulatában emelkedő Királykő 2000 méter feletti csúcsokat (Pásztor-orom 2238 m, Grind-csúcs 2229 m, Hosszú-orom 2210 m) is magába foglaló, látványban rendkívül gazdag hegyvonulatának a bejárásával vette kezdetét. A brassói szász turisták egyesülete a keleti oldalán lévő Vladuska-nyeregben már 1881-ben menedékházat létesített, az Erdélyi Kárpát-Egyesület 1897-ben építette fel az első, Bethlen névre keresztelt menedékházat, a román turistaszövetség pedig 1908–1916 között. A királykői szegfű a világon egyedül csak itt található meg!
Következő állomásunkat a Retyezát képezte, mely a Déli-Kárpátok legváltozatosabb, a Hátszegi- és Petrozsényi-medence fölé magasodó hegyvonulata. Legmagasabb csúcsa a Peleaga (2509 m), melyen kívül itt még hatvan csúcs haladja meg a 2200 métert. Területének negyede az erdőhatár (1800 m) fölött található. Nyolcvankét tengerszeme közül legnagyobb a 8,5 ha területű Bukura-tó, a legmélyebb (29 m) a Zenóga. Gazdag, 1186 fajt felölelő növényvilágának egyik jellegzetessége a teljes hegyoldalakat beborító han­ga­rózsa (rododendron), de fellelhető a ritkaságnak számító havasi szegfű is. Sziklái között a zerge, erdeiben a hiúz és mormota is otthonra lelt.
A síkságból hirtelen kiemelkedő Fogarasi-havasokat a Kárpátok ívének leghosszabb és legmagasabb vonulataként, és egyben legnagyobb tömegű kristályos hegységeként tartják számon. Számos, 2300 méter fölötti csúcsa közül legmagasabb a Moldoveanu (2544 m), majd a Negoj (2535) következik. Tófüzérének legnagyobb gyöngyszeme a 11 méter mélységű Bâlea-tó a maga 45.508 négyzetméterével. Lejtőit helyenként alpesi harangvirág ékesíti, erdeiben pedig vadmacska és menyét vadászik, de borz is található.
Végül a Páring és Bucsecs csodáival is megismerkedhettünk.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük