A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Az anyanyelv otthont teremt

Az anyanyelv otthont teremt Kultúra

Nagyon igényes, sőt kifejezetten szép kiadásban jelent meg a Magyar nyelvű otthon kiadványsorozat, s azon belül a Székelyföld-kötet, amelyet péntek délután mutatott be a közönségnek a szerkesztőgárda néhány tagja a Székely Nemzeti Múzeumban. A kötet a régi idők kalendáriumának a státusára áhítozik: több nemzedék forgassa, és bármikor szívesen emelje le a polcról!

Az anyaországi Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által kiadott könyv bemutatóján Szőcsné Gazda Enikő néprajzos, a múzeum munkatársa társszerzőként és házigazdaként mutatta be a jelenlévőket: Pomozi Pétert, az ELTE finnugor tanszékének professzorát, a kiadványsorozat szerkesztőjét, Móricz Lászlót, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága alelnökét, Karácsony Fanni művészeti szerkesztőt.
A nyelv, kultúra, nép és néprajz kapcsolatait felmutató sorozat eddig megjelent kötetei Magyarországról és a Vajdaságról szólnak, céljuk a nyelvi, kulturális sajátosságokat felmutatni, de főleg azt az egységet kidomborítani, amelyet a nyelv teremt meg (vagy inkább tart fenn) a Kárpát-medencében élő 14 milliós magyarság körében, s amellyel otthont teremt népünknek. Nem mindegy, hogy egy kisebbségi reménytelen távlatából vagy a magyarság hatalmas közösségnek a tagjaként tekint magára egy magyar. Ha ez utóbbi szempontot érvényesíti, akkor nem mond le olyan könnyen a nyelvhasználati jogáról sem, anyanyelvét használni és továbbadni is akarja. Ez a feltétele annak, hogy a Kárpát-medencében a magyar nyelv továbbéljen. Ha a lelki Trianon falait leomlasztjuk, magyar és magyar számon tartja egymást. A 18 kötetesre tervezett sorozat nem egy szembeállító kiadvány, a Trianon előtti, több nép egymás mellett éléséből adódó kulturális szimbiózist szeretné továbbéltetni – részletezte Pomozi Péter, hogy milyen indíttatásból született a sorozat.
Móricz László elmondta, az általa képviselt Magyar Nyelv és Kultúra Társasága hídépítő akar lenni. Több mint harmincéves svédországi kisebbségi létbe szorultság után úgy látja, az anyanyelv lecserélése és a többségi identitás felvállalása nem egy sikeres megoldás, egyötöde azoknak, akik ezen átmentek, pszichiátriai kezelésre szorul.
Szőcsné Gazda Enikő kérdései kapcsán a szerkesztők még beszéltek a sikeres észtországi nyelvstratégiáról, amelynek alapja a leírt tézis, hogy a nyelv érték, amely védi a tájszólásokat, de nem akarja elhallgattatni a kisebbségieket sem, valamint a székely nyelvjárás egyik ősi ízéről, az őshazából hozott tárgyatlan tárgy használatáról, amely például a „megyek szilvaszedni” szószerkezetben tetten érhető. Tárgyi régiségeinkhez hasonló megbecsüléssel kell kezelni nyelvünknek ezt a sajátosságát is, semmiképpen sem kijavítani, kiszorítani – volt a következtetése a nyelvészprofesszornak.
Az ehhez hasonló, büszkeségre okot adó tényeket soroló gyönyörű Székelyföld-kötetből a könyvbemutatón jelenlévő személyek ingyen hazavihettek egy példányt.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.