Pogátsa István magyarországi őstörténet-kutató a finnugor elmélet ellentmondásairól tartott előadást

A finnugor elmélet ellentmondásaira hívta fel a hallgatóság figyelmét Pogátsa István magyarországi őstörténet-kutató a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmával szervezett tudományos értekezleten tartott előadásában. Állításait hazai, valamint külföldi régészek, illetve történészek e témakörben megfogalmazott véleményeinek ismertetésével támasztotta alá.

Az említett elmélet szerint a Krisztus előtti IV. évezredben a vadász-halász, gyűjtögető életmódot folytató finnugor népesség a középső Volga–Káma-vidék és a Nyugat–Urál területén leledzett. A Krisztus előtti III. évezred végére azonban annyira túlnépesedett, hogy szétvándorlásra kényszerült. Egyes csoportjai a Felső–Volga, innen pedig az Onyega–Ladoga vízgyűjtő területének folyói mentén vándoroltak nyugat és északnyugat, mások pedig dél, illetve keleti irányba. Ez eredményezte a finnugor alapnyelv és ősnép szétválását, és vezetett az ugor ág elkülönüléséhez, amelyhez a magyar is tartozik.
László Gyula (1910–1998) régész, történész, egyetemi tanár az elmélet lényegét a következőképpen foglalta össze: „Valamikor az őskőkor végén, az újkőkor elején kis területen, összezsúfolódva éltek, s nagyjából egy nyelvet beszéltek az uráli-finnugor népek elődei, aztán túlszaporodva keltek volna vándorútra nyugat felé, le-leszakadva egymástól.” Mindezt pedig régészként lehetetlennek tartotta, ugyanis minél kezdetlegesebb az életmód (pl. gyűjtögető, halász-vadász), annál nagyobb területre van szükség a betevő falat biztosításához. Téves tehát a kis területen élő sűrű lakosság elképzelés, sőt, éppen a fordítottja, vagyis óriási terület és csekély lakosság az igaz, tehát a finnugor elmélet már a kiindulási pontján alapjaiban meginog.
László Gyula megállapítását kutatásaik alapján keleti és nyugati szakemberek egyaránt alátámasztották. Például a kiváló orosz régész és néprajzkutató, Valerij Csernyecov (1905–1970), de ezt igazolják Robert Carneiro (1927) amerikai antropológusnak a dél-amerikai yanomami indiánok között végzett megfigyelései is. Ráadásul P. N. Tretyakov (1909–1976) és N. V. Trubnyikova (1912–1997) határozottan kijelentik, hogy a gyűjtögető, halász-vadász életmódot folytató népeknek a régészeti kultúrákhoz történő kapcsolása lehetetlen. A. P. Szmirnov (1899–1974) régész pedig leszögezi, hogy nem sikerült ugorokra jellemző tárgyakat vagy régészeti kultúrát kimutatni.
Pogátsa még hosszasan sorolta a példákat annak érzékeltetésére, hogy a finnugor elmélet minden tudományos alapot nélkülöz. És ezen még csodálkozni sem lehet, ugyanis az eredetileg Paul Hunsdorfer (1810–1891) nevet viselő, majd Hunfalvy Pálra átkeresztelkedő szepességi szász és a szintén német származású Budenz József (1836–1892) nyelvészek az íróasztal mellett következtették ki. Ennek ellenére azonban akadémiai körökben a mai napig dogmaként kezelik, hiszen még vitát sem lehet folytatni róla. De vajon miért? – vetődött fel végezetül az egyáltalán nem költői kérdés, amelynek megválaszolását az előadó a hallgatóságra bízta.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2018. július 10., 11:22
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Na aztan ez a Pogátsa István magyarországi őstörténet-kutató nagyon teli lehet nyelveszeti szakertelemmel. De a tudomany es a tenyek makacs dolgok – nem lesznek a politika prostitualtjai.

  • User
    Dátum: 2018. július 10., 22:31
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Ide nem szuksegeltetik sem Huntsd sem Sajnovics mert nezzel meg egy mai torokot , tegyel melleje egy magyart. A kulunbseg a tipusok kozott oriasi es rogton latod hogy ezek soha nem lehetnek rokonok, jellem, test , alak mindenben kulonbozik a ket nep teljesen mas. Meg a vilagurbol is latszik a sok kulonbseg ,semmi hasonlosag nincs a ket nep kozott. Inkabb a turulsag na az a nagy felrevezetes.

  • User
    Dátum: 2018. július 11., 10:11
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Ebben a cikkben egy szó nincs arról, hogy a mai törökökkel rokonok lennénk. Ugyanúgy ha elméssz Finnországba, és rokonainknak nevezed őket, a törökökkel ellentétben szemberöhögnek. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy — Henkey Gyula kutatásai eredményeként tudjuk – embertani szempontból a falusi és mezővárosi magyarság körében a közép-ázsiai eredetű jellegegyüttesek abszolút többségben vannak (a finnugor formákhoz képest a túlsúlyuk tizennégyszeres: a turanidok aránya 52,2%, a finnugoréké, 3,8%, a régi germán és szláv típusok pedig 0,2%-ban, illetve 1,1%-ban észlelhetők). Tehát az igazság megtaláláshoz nem a világűrbe kell menni, csak egy kicsit utánaolvasni.

  • User
    Dátum: 2018. július 16., 6:56
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Az MTA tiszteletreméltó és igen ambiciózus igyekezettel, állásfoglalást adott ki a magyarok eredetével kapcsolatban, választ ígérve a „Kik vagyunk, kik voltunk, mi magyarok? – a közvéleményben is sokakat foglalkoztató, és tudományosan is izgalmas kérdésére. A választ három cikkben kívánta megadni, és ezeknek megírására három elismert tudóst kért fel.
    Az állásfoglalásba foglalt ambíciók lényegét, így fogalmazták meg:
    „Cikkünk azzal a szándékkal született, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket.”
    Az első cikk (Magyar őstörténet-honnan hová?) – címmel jelent, meg amely az őstörténet, nyelvrokonság, származás témakörét kívánta körbejárni. A cikket Klíma László jegyzi.
    Összességében – azt kell, hogy mondjam – hogy Klíma Lászlónak nem sikerült választ találnia a feltett kérdésre, mert az a válasz, amit nyújtott, az sok mindenre alkalmas lehet, de arra semmiképpen, nem hogy „összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket”
    Úgy vélem, tehát, hogy az MTA állásfoglalásnak ez a fejezete, semmilyen szerepet nem játszhat a „tudományos eredményeken alapuló ismeretgyarapításban”, sőt, könnyen támadási felületet nyújthat. A tudománynak viszont nagy vesztesége, hogy mostantól kezdve már végképpen nem mondhatja, hogy csak a finnugorellenes oldal használ bizonyítatlan és hamis rágalmakat, csúsztatásokat, hazugságokat és féligazságokat. Honti László könyvének ( A nyelvrokonságról – Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság) megjelenése óta egyre világosabb, hogy az MTA nem képes artikulálni a finnugristák arrogáns, gyalázkodó és rágalmazó stílusú megnyilvánulásait. Úgy néz ki hiába volt Pusztay János figyelmeztetése – és elhatárolódása:
    „A hagyományos uráli nyelvészet képviselői gyakran a kisajátított igazság trónjáról mondják el megsemmisítő véleményüket.” – ( Pusztay János – 2011)
    Ebben a cikkben Klíma László tudományos tények összefoglalása helyett, tovább építi a finnugrisztika hamis és igaztalan legendáit, sőt – Ő maga kíván bábáskodni a finnugrisztika legújabb „hazug rágalmazása” születésénél.

Ajánló

A közös alkotás jegyében

A pulzArt kortárs művészeti fesztivál 6. kiadása, az előzőekhez hasonlóan újból kihozta a művészetet az utcára, a közterekre és falakra. A fesztiválon 35 esemény és 7 workshop zajlott szeptember 13–16. között, 12 különböző helyszínen. Sepsiszentgyörgy főterén 5 féle program, gólyalábazás, óriásbuborék és ledzsonglőr show, 3D-mapping és számos koncert szórakoztatta a gyerekeket, fiatalokat.

Ajánló

SZÍNHÁZ A Tamási Áron Színházban ma és holnap 19 órától a kamarateremben Yasmina Reza: Művészet – a kézdivásárhelyi Városi Színház vendégelőadása tekinthető meg.   MŰVÉSZ MOZI *Ma: 16.45 Luis és a Zűrlények (német animációs vígjáték, r. sz., 86 p.); 17.00 Luis és a Zűrlények (m. sz.); 18.15 Szelíd teremtés (fr. dráma, 160 p.); 19.00 Predator […]

Színpadon a nagy háború

Büszkeség és alázat, vidámság és szomorúság, remény és csüggedtség, öröm és bánat, derű és gyász váltogatták egymást a zene ütemére, kavarogtak a dalban, és keltek életre a táncban Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncegyüttes kedd esti évadnyitó bemutatóján.

Akikre büszkék lehetünk

Hat erdélyit részesített rangos állami kitüntetésben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a magyarságért vállalt hivatásuk és a közösségért kifejtett tevékenységük elismeréseként. A díjakat a kitüntetettek kedden este vehették át Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán.

A múlt értékei és borzalmai

Serdült Benke Éva legújabb, Gerinceltörésben című könyve a kommunista diktatúra ember- és léleknyomorító, erkölcs- és (ön)tudatromboló éveinek szörnyűségeit ismerteti. És teszi ezt megtörtént események dokumentumigényű felelevenítésén keresztül, majd rámutat a pusztulásra ítélt értékrend kialakulásának folyamatára is. Minderről kedd este szerezhettünk tudomást a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

Építészeti szemle Sepsiszentgyörgyön

Szeptember 21-én 16.00 órai kezdettel szabadtéri kiállításmegnyitóra kerül sor Sepsiszentgyörgyön, a Szabadság téren. Az arhitectura.6 építészeti szemle Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Vâlcea megyék építészeti alkotásait bemutató vándorkiállítás mely kétévente kerül megrendezésre a Romániai Építészkamara szervezésében, és az utóbbi két év legjobb építészeti munkáit hivatott bemutatni. A beérkezett munkák díjazásában egy öttagú, szakmailag elismert zsűri dönt, négy építész és […]

Ajánló

MAGYAR SZEMLE-EST Ma 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartják a budapesti Magyar Szemle folyóirat estjét. A rendezvény keretében S. Király Béla szerkesztő bemutatja az 1927-ben alapított kiadványt, a folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár pedig Szabó Dezső tükrei címmel tart előadást. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.   SZÍNHÁZ A Tamási Áron […]

A három magyar fohász

A miskolci Tircsné dr. Propper Valéria bölcsészdoktor, nyugalmazott könyvtárigazgató a három magyar fohász, a Himnusz, a Szózat és a Magyar Hiszekegy történetét és üzenetét mutatta be vetített képes előadás formájában hétfőn Kézdivásárhelyen, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban.

Ki kinek és kinek nem ír?

A PulzArt irodalmi rendezvényeinek sorából kiemelkedve, kissé rendhagyóra sikeredett a vasárnap esti, a Bod Péter Megyei Könyvtárban megtartott író-olvasó találkozó, melynek meghívottja a Kemény írócsalád volt. Bár a beszélgetőpartnerük, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató egy fiktív családlátogatás keretében a nappaliba és dolgozószobába hívatta meg magát és a hallgatóságot, Kemény István költő, író, Szirmay Ágnes író, dramaturg és Kemény Zsófi slammer, író – a standard funkciókat nélkülöző helyiségek hiányában – egy szűk órában teljes életterükbe bepillantást hagytak-adtak.

Ajánló

MAGYAR SZEMLE-EST Szeptember 19-én, szerdán 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartják a budapesti Magyar Szemle folyóirat estjét. A rendezvény keretében S. Király Béla szerkesztő bemutatja az 1927-ben alapított kiadványt, a folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár pedig Szabó Dezső tükrei címmel tart előadást. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.   SZÍNHÁZ A […]

Felújították a Meggyeskertet

A Tamási Áron Színház felújítja a 2014/2015-ös évad egyik fontos előadását, a Sardar Tagirovsky-rendezte Meggyeskertet. Csehov klasszikus művét szeptember 22-én 19 órától a nagyteremben láthatja először új köntösben a közönség.

Erdély aranykora a téma

Másodszor hirdetik meg egész Székelyföldön a Jancsó Benedek Történelmi Emlékversenyt, amelynek a 2018/2019-es tanévre szóló kiírása a napokban jelent meg.

Elsőként Erdélyben

A világ szeme elől eldugott, kis falut is be lehet kapcsolni a képzőművészet vérkeringésébe, és az ott született, ezáltal a nevét messze röpítő művek talán az enyészet útjáról is letéríthetik. Ezek a gondolatok a Művészek Atyhai Társasága tárlatának pénteki megnyitóján fogalmazódtak meg bennünk, miután beléptünk a fény és árnyék, hagyományos és modern, fa és fém harmóniáját sugárzó alkotásoknak otthont adó Erdélyi Művészeti Központba (EMŰK).

Megjelent a történelmi vetélkedő kiírása

Másodszor hirdetik meg egész Székelyföldön a Jancsó Benedek történelmi emlékversenyt, amelynek a 2018/2019-es tanévre szóló kiírása most jelent meg. A magyarországi Jancsó Alapítvány Kovászna Megye Tanácsával, Hargita Megye Tanácsával és Maros Megye Tanácsával közösen hirdeti meg a három székelyföldi megyében tanuló 7-es és 8-os diákoknak szóló versenyt. Az idei verseny témája Erdély aranykora, Bethlen Gábor […]

A közös alkotás jegyében zajlott a hatodik pulzArt fesztivál

A pulzArt kortárs művészeti fesztivál 6-ik kiadása, az előző kiadásokhoz hasonlóan újból kihozta a művészetet az utcára, a közterekre és falakra. Origami foglalkozások zajlottak az ‘56-os emlékparkban, ahol a zsonglőrködés fortélyait is elsajátították az érdeklődők, rövid időre a volt Bodok Szálló és a Tamási Áron Színház homlokzata is megelevenedett. Az előbbin a magyarországi Flock Projekt […]