Pogátsa István magyarországi őstörténet-kutató a finnugor elmélet ellentmondásairól tartott előadást

A finnugor elmélet ellentmondásaira hívta fel a hallgatóság figyelmét Pogátsa István magyarországi őstörténet-kutató a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmával szervezett tudományos értekezleten tartott előadásában. Állításait hazai, valamint külföldi régészek, illetve történészek e témakörben megfogalmazott véleményeinek ismertetésével támasztotta alá.

Az említett elmélet szerint a Krisztus előtti IV. évezredben a vadász-halász, gyűjtögető életmódot folytató finnugor népesség a középső Volga–Káma-vidék és a Nyugat–Urál területén leledzett. A Krisztus előtti III. évezred végére azonban annyira túlnépesedett, hogy szétvándorlásra kényszerült. Egyes csoportjai a Felső–Volga, innen pedig az Onyega–Ladoga vízgyűjtő területének folyói mentén vándoroltak nyugat és északnyugat, mások pedig dél, illetve keleti irányba. Ez eredményezte a finnugor alapnyelv és ősnép szétválását, és vezetett az ugor ág elkülönüléséhez, amelyhez a magyar is tartozik.
László Gyula (1910–1998) régész, történész, egyetemi tanár az elmélet lényegét a következőképpen foglalta össze: „Valamikor az őskőkor végén, az újkőkor elején kis területen, összezsúfolódva éltek, s nagyjából egy nyelvet beszéltek az uráli-finnugor népek elődei, aztán túlszaporodva keltek volna vándorútra nyugat felé, le-leszakadva egymástól.” Mindezt pedig régészként lehetetlennek tartotta, ugyanis minél kezdetlegesebb az életmód (pl. gyűjtögető, halász-vadász), annál nagyobb területre van szükség a betevő falat biztosításához. Téves tehát a kis területen élő sűrű lakosság elképzelés, sőt, éppen a fordítottja, vagyis óriási terület és csekély lakosság az igaz, tehát a finnugor elmélet már a kiindulási pontján alapjaiban meginog.
László Gyula megállapítását kutatásaik alapján keleti és nyugati szakemberek egyaránt alátámasztották. Például a kiváló orosz régész és néprajzkutató, Valerij Csernyecov (1905–1970), de ezt igazolják Robert Carneiro (1927) amerikai antropológusnak a dél-amerikai yanomami indiánok között végzett megfigyelései is. Ráadásul P. N. Tretyakov (1909–1976) és N. V. Trubnyikova (1912–1997) határozottan kijelentik, hogy a gyűjtögető, halász-vadász életmódot folytató népeknek a régészeti kultúrákhoz történő kapcsolása lehetetlen. A. P. Szmirnov (1899–1974) régész pedig leszögezi, hogy nem sikerült ugorokra jellemző tárgyakat vagy régészeti kultúrát kimutatni.
Pogátsa még hosszasan sorolta a példákat annak érzékeltetésére, hogy a finnugor elmélet minden tudományos alapot nélkülöz. És ezen még csodálkozni sem lehet, ugyanis az eredetileg Paul Hunsdorfer (1810–1891) nevet viselő, majd Hunfalvy Pálra átkeresztelkedő szepességi szász és a szintén német származású Budenz József (1836–1892) nyelvészek az íróasztal mellett következtették ki. Ennek ellenére azonban akadémiai körökben a mai napig dogmaként kezelik, hiszen még vitát sem lehet folytatni róla. De vajon miért? – vetődött fel végezetül az egyáltalán nem költői kérdés, amelynek megválaszolását az előadó a hallgatóságra bízta.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2018. július 10., 11:22
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Na aztan ez a Pogátsa István magyarországi őstörténet-kutató nagyon teli lehet nyelveszeti szakertelemmel. De a tudomany es a tenyek makacs dolgok – nem lesznek a politika prostitualtjai.

  • User
    Dátum: 2018. július 10., 22:31
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Ide nem szuksegeltetik sem Huntsd sem Sajnovics mert nezzel meg egy mai torokot , tegyel melleje egy magyart. A kulunbseg a tipusok kozott oriasi es rogton latod hogy ezek soha nem lehetnek rokonok, jellem, test , alak mindenben kulonbozik a ket nep teljesen mas. Meg a vilagurbol is latszik a sok kulonbseg ,semmi hasonlosag nincs a ket nep kozott. Inkabb a turulsag na az a nagy felrevezetes.

  • User
    Dátum: 2018. július 11., 10:11
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Ebben a cikkben egy szó nincs arról, hogy a mai törökökkel rokonok lennénk. Ugyanúgy ha elméssz Finnországba, és rokonainknak nevezed őket, a törökökkel ellentétben szemberöhögnek. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy — Henkey Gyula kutatásai eredményeként tudjuk – embertani szempontból a falusi és mezővárosi magyarság körében a közép-ázsiai eredetű jellegegyüttesek abszolút többségben vannak (a finnugor formákhoz képest a túlsúlyuk tizennégyszeres: a turanidok aránya 52,2%, a finnugoréké, 3,8%, a régi germán és szláv típusok pedig 0,2%-ban, illetve 1,1%-ban észlelhetők). Tehát az igazság megtaláláshoz nem a világűrbe kell menni, csak egy kicsit utánaolvasni.

  • User
    Dátum: 2018. július 16., 6:56
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Az MTA tiszteletreméltó és igen ambiciózus igyekezettel, állásfoglalást adott ki a magyarok eredetével kapcsolatban, választ ígérve a „Kik vagyunk, kik voltunk, mi magyarok? – a közvéleményben is sokakat foglalkoztató, és tudományosan is izgalmas kérdésére. A választ három cikkben kívánta megadni, és ezeknek megírására három elismert tudóst kért fel.
    Az állásfoglalásba foglalt ambíciók lényegét, így fogalmazták meg:
    „Cikkünk azzal a szándékkal született, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket.”
    Az első cikk (Magyar őstörténet-honnan hová?) – címmel jelent, meg amely az őstörténet, nyelvrokonság, származás témakörét kívánta körbejárni. A cikket Klíma László jegyzi.
    Összességében – azt kell, hogy mondjam – hogy Klíma Lászlónak nem sikerült választ találnia a feltett kérdésre, mert az a válasz, amit nyújtott, az sok mindenre alkalmas lehet, de arra semmiképpen, nem hogy „összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket”
    Úgy vélem, tehát, hogy az MTA állásfoglalásnak ez a fejezete, semmilyen szerepet nem játszhat a „tudományos eredményeken alapuló ismeretgyarapításban”, sőt, könnyen támadási felületet nyújthat. A tudománynak viszont nagy vesztesége, hogy mostantól kezdve már végképpen nem mondhatja, hogy csak a finnugorellenes oldal használ bizonyítatlan és hamis rágalmakat, csúsztatásokat, hazugságokat és féligazságokat. Honti László könyvének ( A nyelvrokonságról – Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság) megjelenése óta egyre világosabb, hogy az MTA nem képes artikulálni a finnugristák arrogáns, gyalázkodó és rágalmazó stílusú megnyilvánulásait. Úgy néz ki hiába volt Pusztay János figyelmeztetése – és elhatárolódása:
    „A hagyományos uráli nyelvészet képviselői gyakran a kisajátított igazság trónjáról mondják el megsemmisítő véleményüket.” – ( Pusztay János – 2011)
    Ebben a cikkben Klíma László tudományos tények összefoglalása helyett, tovább építi a finnugrisztika hamis és igaztalan legendáit, sőt – Ő maga kíván bábáskodni a finnugrisztika legújabb „hazug rágalmazása” születésénél.

Ajánló

Vágta-szilánkok

A Székely Vágtán forgolódva lehetett hallani egy-két jó kiszólást a résztvevők, illetve a szervezők részéről. Ezekből gyűjtöttünk egy csokorra valót.

Teltházas könyvbemutató

Amint arról hétfői lapszámunkban beszámoltunk, Nagyajtán szombaton szép, napsütéses időben kezdték a falunapokat a falu központi parkjában felállított színpad előtt. Pánczél Károly képviselő ajándékot is hozott: egy vándorbölcsőt, a falunapok szombat délután szórakoztató programokkal folytatódtak. A faluünnep második napjának legfontosabb eseményét pedig egy könyvbemutató képezte, melyre az unitárius papilakhoz tartozó Áldás Házában kerítettek sort a szervezők a délelőtti ünnepi istentisztelet után.

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI Szerdán 16:45 Hotel Transylvania 3. – Szörnyen rémes vakáció (amerikai családi animációs film, 97 perc, 2018, r. sz.), 17:00 Felhőkarcoló (amerikai akciófilm, 102 perc, 2018, r. f.), 18:45 Sicario 2. – A zsoldos (olasz-amerikai akcióthriller, 122 perc, 2018, r. f.), 19:00 Budapest Noir (magyar krimi-dráma, 95 perc, 2017, r. f.), 21:00 Haverok harca […]

Román verseskötetet írt

Három éve jelent meg a kovásznai Ignácz Rózsa Irodalmi Klub közbenjárásával a helyi Tóth Mónika első verseskötete Soványít hiányod címmel, pár hete, mint kiderült, újabb kötet látott napvilágot, ezúttal románul, Tu ești roua dimineții címmel, elsősorban a román olvasóközönség számára.

Rakpart a Besenyői-tavon

Új, tartalmasnak ígérkező fesztivállal bővül a háromszéki rendezvénykínálat. A Kézdivásárhelyi Ifjúsági Fejlődés által szervezett Rakpart Nyári Fesztivál július 19–21. között várja a kikapcsolódni vágyó fiatalokat a Besenyői-tó partján.

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI Kedden: 16.45 A Hangya és a Darázs (angol–amerikai akciófilm, 118 perc, 2018); 16.45 Szicíliai kísértettörténet (olasz–francia–német filmdráma, 122 perc, 2017); 18.45 Felhőkarcoló (amerikai akciófilm, 102 perc, 2018., magyar szinkronnal); 19.00 Haverok harca (amerikai vígjáték, 100 perc, 2018.); 21.00 Budapest Noir (magyar krimi-dráma, 95 perc, 2017); 21.00 Sicario 2. – A zsoldos (olasz–amerikai akcióthriller, […]

Öt nap jutalomtáborozás

Július 18–22. között hatodik alkalommal rendez olvasó- és kézművestábort a csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár háromszéki diákoknak.

Előadások Zabolán

A Kriza János Néprajzi Társaság ebben az évben is a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban szervezte meg a néprajz szakos egyetemisták nyári szakgyakorlatát és terepmunkáját, aminek zárásaként néprajzi előadásokat tartottak pénteken.

Böszörményi Zoltán Kovásznán

Aradi származású erdélyi költő, író, a Nyugati Jelen napilap, valamint az Irodalmi Jelen folyóirat tulajdonosa, és egyben Monte Carlóban élő milliárdos Böszörményi Zoltán nemrég Kovásznán mutatta be kötetét, ismerőse, Gazda József meghívására. Mi a költészetéről és milliárdos tevékenységéről kérdeztük.

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI Kedden: 16.45 A Hangya és a Darázs (angol–amerikai akciófilm, 118 perc, 2018); 16.45 Szicíliai kísértettörténet (olasz–francia–német filmdráma, 122 perc, 2017); 18.45 Felhőkarcoló (amerikai akciófilm, 102 perc, 2018., magyar szinkronnal); 19.00 Haverok harca (amerikai vígjáték, 100 perc, 2018.); 21.00 Budapest Noir (magyar krimi-dráma, 95 perc, 2017); 21.00 Sicario 2. – A zsoldos (olasz–amerikai akcióthriller, […]

Kóborló, vándorló

A huszonhatodik Incitato Művésztábor során készült alkotásokból nyílt kiállítás tegnap az Incze László Céhtörténeti Múzeumban. A változatos technikával készített kóborló, vándorló tematikájú alkotások augusztus 26-ig tekinthetők meg.

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI * Ma: 16.30 Hotel Transylvania 3. – Szörnyen rémes vakáció (am. animációs film, rom. szink.); 16.45 A Hangya és a Darázs (ang. –am. akciófilm); 18.30 Haverok harca (am. vígjáték); 19.00 Budapest Noir (magyar krimi); 20.30 A hely (ol. vígjáték); 21.00 Felhőkarcoló (am. akciófilm, 102 p.). * Szombat: 11.00 Jönnek a kacsák (am.–kínai animációs […]

Táboroznak a döntősök

Ötödik alkalommal szervezték meg az országos szintű, Unikornis nevet viselő nyelvi olimpiát középiskolások számára. A háromszakaszos verseny utolsó, döntő fordulójára a jelenleg Csernátonban zajló nyelvi tábor keretében került sor.

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI Ma: 16.00 Sicario 2. – A zsoldos (ol.–am. akcióthriller, 122 p., magy. szinkr.); 16.30 A Hangya és a Darázs (ang.–am. akciófilm, 118 p.); 18.15 Haverok harca (am. vígjáték, 100 p.); 18.45 Könyvklub (am. vígjáték, 104 p., magy. szinkr.); 20.15 Budapest Noir (magyar krimi-dráma, 95 p.); 21.00 A Hangya és a Darázs. KONFERENCIA A […]