Bíró András Zsolt: ha nem telnek meg gyerekekkel a magyar iskolák, a falvak, teljesen mindegy, hogy ki a miniszterelnök, nem lesz tovább

Az idei, 13. alkalommal megszervezett EMI-táborral kapcsolatban a „visszajáróknak” szemet szúrt a megszokotthoz képest lényegesen előrehozott időpont. Mint kiderült, erre azért volt szükség, hogy a tábor vendége lehessen a Kurultaj (jelentése: magyar törzsi gyűlés) csapata, hiszen ők éppen most, augusztus 11–13. között tartották Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényét, a IV. Ősök Napját (lásd még írásunkat itt).

Így lehetett jelen többek között Bíró András Zsolt neves antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke is, akinek részvétele jelentősen gazdagította a Kurultaj Sátor programját. Sorozatszerű, némileg egymásra épülő, de külön-külön is érthető előadásai a következő témákat ölelték fel: magyar őstörténet a természettudományok tükrében; a hunok fénykora, utóélete és szerepük a magyarság őstörténetében; a honfoglaló magyar népesség embertani jellege, míg a zárónapon Sorbán Attila Örssel, az Erdélyi Magyar Ifjak elnökével együtt vett részt A Kárpát-medencei magyarság jövője című fórumon. A tudományos hangvételtől picit eltérő, A hagyományok ereje és a jövő építése, avagy a nemzeti identitás az autonómia alapja című előadásából idézünk mozaikszerűen pár gondolatot.

A nyelv, kultúra képezi az építőköveket, a tradíciók, a család és közösség, illetve a közoktatás játszik szerepet a nemzettudat életben tartásában – ugyanakkor maga a fogalom jelentése is más egy törzsi közösség, egy középkori feudális királyság vagy egy polgári társadalom esetében. Gyorsan változó világunkban tehát ki kell választanunk azokat a kapcsokat, amelyek a magyar embereket összefogják – a nemzeti hagyományok, kultúra, történelem bizonyos fokú ismerete ehhez elengedhetetlen. Nem az a cél, hogy mindenki történészprofesszor legyen, az alapvető dolgokat kell ismernünk (a magyarszkeptikus, a közoktatásban és a médiában ma is érvényesülő vonallal szembemenve): honnan származunk, kik a nagyjaink, hogyan egyesítette és virágoztatta föl a Kárpát-medencét a magyarság.

A nemzet egy építmény, amelyet szükséges folyamatosan megerősíteni, és az adott kor kihívásainak megfelelően alakítani a nemzetstratégiát. Ezen túlmenően, minden nemzetnél más-más dolgok bírnak megmozdító erővel, hiszen eltérő a történelem, az önmagáról kialakított kép, a társadalom rétegződése, a szomszédos országokkal való viszony. Bíró azt tanácsolja: mindenki igyekezzen helytállni, jó szakember lenni a saját területén, emellett próbálja józanul, de „magyar szemüvegen át” szemlélni az eseményeket.

Tovább bonyolítják a kérdést az elszakított országrészek közötti különbözőségek, és a nemzetpolitikát Budapestről irányítóknak figyelembe kell venniük, hogy esetleg ami Erdélyben jó, az nem jó Felvidéken. (Érdekes példa, hogy – főként a múltban – Erdélyben a magyar történelmi egyházakhoz tartozók nem házasodtak ortodox felekezetűekkel, míg Felvidéken a magyar és a szlovák is katolikus. A katolikus egyház éppen ezért nem szereti a túl „magyar jellegű” rendezvényeket, mert sértik a szlovákokat, tehát másként kell tervezni a két területen.)

Ugyanakkor lehetne sorolni az „ellenségeinket”, a globalizmus is joggal pályázhat az aranyéremre, de mégsem ő a győztes, hanem a negatív demográfiai mutatók. A gyerek költséges, áldozattal jár, hangzanak az érvek. Valóban, ezt senki nem vitatja, de nagyanyáink is tisztességgel felneveltek egy fészekaljnyi utódot. Ma már szinte csodaszámba megy a gyermek, eltúlzott anyagi kényelemben nőnek fel a túlféltett egykék, akik között egyre gyakoribb például az elhízás, hiszen a meg nem született testvérek adagját is beléjük tömik – szembesített az előadó.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI * Ma: 17.00 Luis és a Zűrlények (német animációs vígjáték, 86 p., 2018.) – magyar szinkronnal (M); 17.00 Luis és a Zűrlények – román szinkronnal (R); 18.30 Egy kis szívesség (M, amerikai krimi, misztikus thriller, 117 p., 2018); 18.45 Az apáca (amerikai horror, misztikus thriller, 96 p., 2018); 20.45 Lajkó – Cigány az […]

Hagyomány és korszerűség

Többek között nemzeti konzervativizmusról és liberalizmusról, ennek két kiemelkedő képviselőjéről, valamint Szabó Dezső író, kritikus, publicista tanárról is szó esett az egyfajta szellemi műhelynek is tekinthető budapesti Magyar Szemle folyóiratot bemutató találkozón. Az eseményt a Háromszéki TÉT-estek sorozat keretében szervezték meg szerdán este a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

A közös alkotás jegyében

A pulzArt kortárs művészeti fesztivál 6. kiadása, az előzőekhez hasonlóan újból kihozta a művészetet az utcára, a közterekre és falakra. A fesztiválon 35 esemény és 7 workshop zajlott szeptember 13–16. között, 12 különböző helyszínen. Sepsiszentgyörgy főterén 5 féle program, gólyalábazás, óriásbuborék és ledzsonglőr show, 3D-mapping és számos koncert szórakoztatta a gyerekeket, fiatalokat.

Ajánló

SZÍNHÁZ A Tamási Áron Színházban ma és holnap 19 órától a kamarateremben Yasmina Reza: Művészet – a kézdivásárhelyi Városi Színház vendégelőadása tekinthető meg.   MŰVÉSZ MOZI *Ma: 16.45 Luis és a Zűrlények (német animációs vígjáték, r. sz., 86 p.); 17.00 Luis és a Zűrlények (m. sz.); 18.15 Szelíd teremtés (fr. dráma, 160 p.); 19.00 Predator […]

Színpadon a nagy háború

Büszkeség és alázat, vidámság és szomorúság, remény és csüggedtség, öröm és bánat, derű és gyász váltogatták egymást a zene ütemére, kavarogtak a dalban, és keltek életre a táncban Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncegyüttes kedd esti évadnyitó bemutatóján.

Akikre büszkék lehetünk

Hat erdélyit részesített rangos állami kitüntetésben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a magyarságért vállalt hivatásuk és a közösségért kifejtett tevékenységük elismeréseként. A díjakat a kitüntetettek kedden este vehették át Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán.

A múlt értékei és borzalmai

Serdült Benke Éva legújabb, Gerinceltörésben című könyve a kommunista diktatúra ember- és léleknyomorító, erkölcs- és (ön)tudatromboló éveinek szörnyűségeit ismerteti. És teszi ezt megtörtént események dokumentumigényű felelevenítésén keresztül, majd rámutat a pusztulásra ítélt értékrend kialakulásának folyamatára is. Minderről kedd este szerezhettünk tudomást a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

Építészeti szemle Sepsiszentgyörgyön

Szeptember 21-én 16.00 órai kezdettel szabadtéri kiállításmegnyitóra kerül sor Sepsiszentgyörgyön, a Szabadság téren. Az arhitectura.6 építészeti szemle Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Vâlcea megyék építészeti alkotásait bemutató vándorkiállítás mely kétévente kerül megrendezésre a Romániai Építészkamara szervezésében, és az utóbbi két év legjobb építészeti munkáit hivatott bemutatni. A beérkezett munkák díjazásában egy öttagú, szakmailag elismert zsűri dönt, négy építész és […]

Ajánló

MAGYAR SZEMLE-EST Ma 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartják a budapesti Magyar Szemle folyóirat estjét. A rendezvény keretében S. Király Béla szerkesztő bemutatja az 1927-ben alapított kiadványt, a folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár pedig Szabó Dezső tükrei címmel tart előadást. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.   SZÍNHÁZ A Tamási Áron […]

A három magyar fohász

A miskolci Tircsné dr. Propper Valéria bölcsészdoktor, nyugalmazott könyvtárigazgató a három magyar fohász, a Himnusz, a Szózat és a Magyar Hiszekegy történetét és üzenetét mutatta be vetített képes előadás formájában hétfőn Kézdivásárhelyen, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban.

Ki kinek és kinek nem ír?

A PulzArt irodalmi rendezvényeinek sorából kiemelkedve, kissé rendhagyóra sikeredett a vasárnap esti, a Bod Péter Megyei Könyvtárban megtartott író-olvasó találkozó, melynek meghívottja a Kemény írócsalád volt. Bár a beszélgetőpartnerük, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató egy fiktív családlátogatás keretében a nappaliba és dolgozószobába hívatta meg magát és a hallgatóságot, Kemény István költő, író, Szirmay Ágnes író, dramaturg és Kemény Zsófi slammer, író – a standard funkciókat nélkülöző helyiségek hiányában – egy szűk órában teljes életterükbe bepillantást hagytak-adtak.

Ajánló

MAGYAR SZEMLE-EST Szeptember 19-én, szerdán 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartják a budapesti Magyar Szemle folyóirat estjét. A rendezvény keretében S. Király Béla szerkesztő bemutatja az 1927-ben alapított kiadványt, a folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár pedig Szabó Dezső tükrei címmel tart előadást. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.   SZÍNHÁZ A […]

Felújították a Meggyeskertet

A Tamási Áron Színház felújítja a 2014/2015-ös évad egyik fontos előadását, a Sardar Tagirovsky-rendezte Meggyeskertet. Csehov klasszikus művét szeptember 22-én 19 órától a nagyteremben láthatja először új köntösben a közönség.

Erdély aranykora a téma

Másodszor hirdetik meg egész Székelyföldön a Jancsó Benedek Történelmi Emlékversenyt, amelynek a 2018/2019-es tanévre szóló kiírása a napokban jelent meg.

Elsőként Erdélyben

A világ szeme elől eldugott, kis falut is be lehet kapcsolni a képzőművészet vérkeringésébe, és az ott született, ezáltal a nevét messze röpítő művek talán az enyészet útjáról is letéríthetik. Ezek a gondolatok a Művészek Atyhai Társasága tárlatának pénteki megnyitóján fogalmazódtak meg bennünk, miután beléptünk a fény és árnyék, hagyományos és modern, fa és fém harmóniáját sugárzó alkotásoknak otthont adó Erdélyi Művészeti Központba (EMŰK).