A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

A líra udvarterei

A líra udvarterei Kultúra

Erdélyi költőkkel és műveikkel ismerkedhettek meg az érdeklődők csütörtökön a Vigadó Művelődési Ház dísztermében tartott író–olvasó találkozón. Az est keretében az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) négy tagja, Király László, Király Zoltán, Ferenczes István és Lövétei Lázár László engedett betekintést nyerni munkásságába, humoros, személyes történeteket osztva meg a jelenlévőkkel.

A líra udvarterei címet viselő, a magyar költészet napjának tiszteletére szervezett esemény nyitásaként Fekete Vince kézdivásárhelyi költő köszöntötte a csekély számú, de annál nagyobb érdeklődést mutató közönséget, röviden bemutatva a négy szerző munkásságát. Elmondta, Király László (74 éves író, a kolozsvári Utunk irodalmi, művészeti és kritikai hetilap egykori szerkesztője) és Ferenczes István (73 éves író, a csíkszeredai Székelyföld hetilap ny. főszerkesztője) legutóbb több mint harminc éve jártak a céhes városban, Király Zoltánt (41 éves költő, műfordító, a Sétatér Kiadó igazgatója) és Lövétei Lázár Lászlót (46 éves költő, műfordító, a Székelyföld hetilap jelenlegi főszerkesztője) gyakrabban láthatta a kézdivásárhelyi közönség.

A találkozó két-két vers felolvasásával indult, majd Fekete Vince első kérdésére keresték a választ: mi a költészet? Király László hazai és külföldi művésztársait idézve példálózott. Elmondta, habár tízéves kora óta ír, és 31 éven keresztül volt irodalmi lap szerkesztője, nem tudja kifejteni, mit is jelent a költészet, viszont úgy véli, minden művészet egy csoda. Fekete Vince második kérdése az írók jelenkori költészetről alkotott véleményére irányult. Lövétei Lázár László kifejtette, habár nem követi a kortárs líra mindennapjait, a nagyobb történésekről mindig értesül. „A költészet ma is ugyanolyan, mint mindig, nagyszerű versek születnek”, összegzett a lövétei költő.

Fekete Vince következő kérdésével azt kívánta megtudni, a meghívott művészek miért választották a költői pályát, illetve kinek a munkássága inspirálta őket. Míg Ferenczes István és Lövétei Lázár László munkásságára Arany János, József Attila és Nagy László hatott motiválóan, addig Király Zoltán etalonjai a szókimondó Petri György, Kormos István és Weöres Sándor. Király László úgy nyilatkozott, nem hasonlítja magát más szerzőkhöz, saját maga bírálja alkotásait, törekedve arra, hogy a legtöbbet adja magából. Példaképként Ady Endrét említette, akinek költői magatartását találja követendőnek. A esemény zárókérdésében a szerzők jövőbeni terveikről, folyamatban lévő munkáikról beszéltek. Kiderült, hamarosan mind a négy költőnek újabb könyve jelenik meg.

Lövétei Lázár László Zöld című könyvét folytatja, ellensúlyozva annak túl optimista hangvételét. Király Zoltánnak idén decemberben jelenik újabb verseskötete, azt követően teljesen más műfajban, stílusban kíván alkotni. Ferenczes István egy dokumentumokkal alátámasztott családregényen dolgozik, Király László pedig hamarosan befejezi legújabb, „a líra körül kalandozó” verseskötetét. A baráti hangulatú író–olvasó találkozó felolvasással zárult.

Pap Eszter Edina

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.