Sokan már egy nappal a búcsú előtt megmásszák a nyerget, és a szabadban virrasztva igyekeznek meglátni a Csíki havasok mögül felbukkanó napot

A világ és a Kárpát-medence különböző sarkaiban élő magyarok százezrei kelnek útra pünkösdkor évről évre, hogy a Csíkszereda melletti Kis- és Nagy-Somlyó csúcsa között található nyeregbe érve bűnbocsánatot nyerjenek. Hogy imádkozhassanak Máriához, hogy meghallgatásra, valamint gyógyírra találjanak nála, az őket emésztő testi és lelki betegségek ellen. Hogy a közösen megélt hitből és az együttlétből erőt merítsenek a további küzdelmekhez.

Jól érzékelhető és látható módon a csíksomlyói búcsú tehát egyre fontosabb szerepet játszik a nemzet életében, ezért az alábbiakban több szemszögből is megpróbálunk rávilágítani eredetére.
A napjainkban is közszájon forgó legenda szerint János Zsigmond erdélyi fejedelem Csík-, Gyergyó- és Kászonszék székely népét erőszakkal akarta unitárius hitre téríteni, ezért 1567-ben, pünkösd szombatján nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikus hitet őrző székelyek István gyergyóalfalusi plébános vezetésével a Tolvajos-tetőn ütköztek meg az uralkodó seregével, miközben az asszonyok, gyermekek és öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak a Szűz Anyához. Segítségével végül a székelyek győzedelmeskedtek, és ennek emlékére, valamint hálájuk jeléül azóta minden év pünkösd szombatján Csíksomlyóra zarándokolnak.
A leírtak forrásául id. Cserey Farkas 1780-ból való Geographia Mariana Regni Hungariae munkájára szoktak hivatkozni, melynek nyomára eddig könyvtárakban, vagy levéltárakban, de még bibliográfiákban sem sikerült bukkanni. A történetnek az is ellentmond, hogy az unitárius egyház megalakulását csak egy évvel később, 1568-ban mondták ki, a tordai országgyűlésen, a katolikus, evangélikus, református és unitárius felekezetek szabadságával és egyenjogúságával együtt.
A csíksomlyói búcsú eredete és kiváltó oka még mindig a történelem homályába vész, és nagy valószínűséggel a magyar nép lelkében még a kereszténység felvétele előtt mélyen meggyökerezett Mária-kultuszra vezethető vissza, hiszen nem véletlen, hogy ma is az őseink által Boldogasszonynak, Napba Öltözött Boldogasszonynak, illetve Babba Máriának is nevezett Szép Szűz Máriához imádkozunk. Annyi bizonyos, hogy már a legenda által megjelölt 1567-es év előtt is búcsújáró hely volt.
Darvas-Kozma József címzetes esperes, csíkszeredai plébános szerint már a 14. században búcsúkat tartottak itt, a Lackfi Endre erdélyi vajda által a tatárok fölött 1345-ben és 1352-ben aratott győzelme emlékére építtetett, feltételezések szerint pálos kolostornál. Arról pedig már oklevél is tanúskodik, hogy 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket itt templomépítésre, az elvégzett munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett.
Bálint-Benczédi Ferenc, erdélyi unitárius püspök, kérésünkre erről a kérdésről így nyilatkozott: „A békés lelkületű és nyitott János Zsigmondról nem lehet elképzelni, hogy a katolikusok ellen hadba szállt volna. Ennek az állításnak különben sincs történelmi alapja, ezért nem szabadna téveszméket terjesztenünk saját magunkról, ellenben kötelességünk felvilágosítani népünket az igazságról.”

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Röviden

MŰVÉSZ MOZI Péntek 16.15 Jurassic World. Bukott birodalom (am.-spany. kalandfilm, 128 p.); 16.30 Utoya, július 22. (norv. dráma, thriller, 90 p.); 18.30 A kém, aki dobott engem (am. akció-vígjáték, 116 p.); 18.45 Könyvklub (am. vígjáték, m. sz., 104 p.); 20.45 Meg – Az őscápa (am. akciófilm, horror, sci-fi); 20.45 Mamma Mia! Sose hagyjuk abba (am. […]

Magyar ünnep Kézdiszéken

Szent István napján szokás szerint a perkői kápolnánál esedékes a környék legnagyobb ünnepsége, de a Kézdialmás és Lemhény közötti Avas-tetőn is lesz rendezvény. Kézdiszentléleken 19-én kezdődnek a falunapok.

Szobrot állítanának

A centenárium alkalmával több román személyiségnek, köztük Iuliu Maniunak is szobrot állítanának Kovásznán. A Vajnafalvára tervezett alkotásokat idén december 1-jén szeretnék felavatni.

Templom és történelem

Augusztus 18-án, szombaton 16 órakor a lemhényi községháza gyűléstermében kerül bemutatásra Tibád Sándor történelemtanár A Templom és történelem – Lemhény az évszázadok szorításában című kötete (fotónkon). A kiadványt Farkas Ferenc, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója méltatja.

Röviden

MŰVÉSZ MOZI Csütörtökön: 16.00 Mission Impossible – Utóhatás (am. akciófilm, kalandfilm, thriller, 147 p. ); 16.30 A fa alatt (izl.–fr. fekete komédia, 89 p.); 18.30 Sodródás (am. akciófilm, kalandfilm, dráma, 99 p.); 18.45 Budapest Noir (magyar krimi-dráma, 95 p.); 20.30 Mamma Mia! Sose hagyjuk abba (am. zenés vígjáték, m. sz., 113 p.); 20.45 Meg – […]

Két hónap múlva adásban

Tegnap a kézdialmási Avas-tető alatt a Csemetekert szomszédságában levő, Egerkút nevű részen második alkalommal szerveztek hagyományőrző kalákát. Az eseményen a Duna Televízió stábja is jelen volt, filmet készítve a kaszálásról.

Édes ízek fesztiválja

Idén szeptember 7–9. között zajlik a II. Kürtőskalács – Édes ízek fesztiválja Sepsiszentgyörgyön. Az esemény beharangozó sajtótájékoztatóján kiderült, legalább húsz csapat benevezésére számítanak, megsütik Székelyföld kürtőskalácsát, és partnerséget kötnek a budapesti Kürtőskalácsfesztivált szervező Vitéz Kürtős csapatával.

Holtverseny az élen

Holtversenyben két alkotó végzett az élen a Pro Press Egyesület által meghirdetett fotópályázaton, amelyre Székelyföld természeti kincseit, páratlan kulturális örökségét, (nép)hagyományainak gazdagságát ábrázolni hivatott fényképfelvételekkel lehetett jelentkezni. Ezért az első hely tétjét megemeltük. A tét megemelése azzal jár, hogy mindketten részt vehetnek a Csernátonban szeptember 1–9. között zajló IKA alkotótáborban, a második helyért járó 500 […]

Színes napok

Vakációs hangulatban, de tartalmasan telik a nyár a kézdivásárhelyi Helen Doron Nyelviskolában. A július és augusztus folyamán zajlott táborok során a gyerekeket játszva tanulás és sok élmény várta.

Röviden

ZÁSZLÓAVATÁS Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján ünnepet ül Sárfalva és Szászfalu népe: egyrészt Szent István királyunk ezen a napon hunyt el, és ezen a napon ajánlotta országát Szűz Mária pártfogásába – így egyházi ünnepet tartanak, ünnepi szentmise lesz a Sárfalva és Szászfalu között levő nagytemplomban, tájékoztatott Bartos Károly plébános. A szentmise előtt, fél 12-kor a sárfalvi […]

Egymáshoz közelebb

Az Osonó Színházműhely a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával közösen augusztus 4–8. között szervezte meg az interetnikai drámatábort, amelyben román és magyar fiatalok vettek részt Temesvárról, Nagyszebenből, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából és Sepsiszentgyörgyről.

A közös munka fontossága

Cserei Lázár, kézdialmási megyebíró tavaly, Szent János napján első alkalommal szervezte meg hagyományőrző szándékkal a kalákában zajló kaszálást az egykori Csemetéskert szomszédságában levő, Egerkút nevű részen. Idén repetát tartanak.

A nemzet levéltára

A Magyar Nemzeti Levéltár, amint a neve is jelzi, a nemzet egészének kulturális örökségét gyűjti össze, őrzi, óvja, rendszerezi és biztosítja ennek tudományos, illetve magáncélú kutatását. Közművelődési programjai által pedig fel szeretné kelteni az igényt történelmünk és elődeink tapasztalatainak a megismerése iránt – hangzott el a Bethlen Gábor-sátorban dr. Germuska Pál főosztályvezető által irányított beszélgetésen az idei Tusványoson.

Röviden

MŰVÉSZ MOZI * Kedden: 16.30 Barátom, Róbert Gida (am. animációs családi film, 110 p.); 16.30 A fa alatt (izl.–fr. fekete komédia, 89 p.); 18.30 Une vie violente (fr. dráma, 107 p.); 18.45 Meg – Az őscápa (am. akciófilm, horror, ); 20.45 Mamma Mia! Sose hagyjuk abba (am. zenés vígjáték, magy. szink., 113 p.); 21.00 Mission […]

Szép emlékekkel távozott

Tíz év szolgálat után új helyen folytatja papi hivatását Opra István korábbi szentkatolnai plébános, akinek a nevéhez több, a községben megtartott egyházi rendezvény is köthető.