Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Bicajra fel!

Bicajra fel! Életmód

Van-e jobb annál, mint amikor a ragyogó napsütés és a friss levegő kicsalogat a szabadba piknikezni vagy sétálni, esetleg valamilyen sportot űzni? Talán abban mindannyian egyetértünk, hogy a legjobb kikapcsolódást nyújtó, legkönnyebben beszerezhető és leggazdaságosabb közlekedési eszköz, amellyel kellő kitartással és akarattal szinte bárhová eljutunk: a kerékpár.

Egyes nagyvárosokban – de mifelénk is –, ahol az autósforgalom számos közlekedési gondot okoz, virágkorát éli a kerékpár. Előnye, hogy viszonylag gyors, könnyű használni, és egyre több helyen biztosítanak tárolókat. Természetesen az élettani hatásáról sem feledkezhetünk meg, egy félórás biciklizéssel már jót teszünk a testünknek, de lelki egyensúly szempontjából is kiváló lehetőség. Ellenérvek szinte nincsenek is, kivéve a lustaságot és az időjárást.

A háromszékiek közül is egyre többen kezdenek rájönni az előnyeire: csökkenti a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásának esélyeit, erősíti az izmokat, a szívet és a tüdőt, csökkenti a stresszt. Járműként sem megvetendő, mert nem kell költeni benzinre, parkolójegyre, kötelező biztosításra, nem szükséges jogosítvány, nem rongálja az utakat, védi a környezetet. Lássuk csak, hogyan vélekedik minderről a szívvel-lélekkel bicaj-párti Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke, aki a környék kerékpározni vágyóit változatos programjaival mozgósítja.

– Miként látja, változott-e az emberek mentalitása az utóbbi 2–3 évben?

– Az emberek gondolkozása évről évre pozitívan változik, megfigyelhető ez abban is, hogy a bringázás divattá vált. Egyre elterjedtebbek a kerékpárok. Manapság ez már nemcsak a biciklizés öröméről szól, hanem életmód, mindennapi praktikum. Háromszéken a kerékpározás legfőbb akadályozó tényezője a közúti közlekedés veszélyessége és a kerékpározásra alkalmas utak hiánya. Ezek kiküszöbölése esetén a jelenlegi kerékpározók száma megsokszorozódna. Az általunk szervezett programok során az elmúlt évekhez viszonyítva nem látok lényeges különbséget a résztvevők terén.

– Kikre lehet inkább számítani ezeken a megmozdulásokon?

– Tudomásom szerint nem készült még egy olyan kutatás Háromszéken, ami alapján kimutatható lenne, hogy a gyakori bringázók melyik társadalmi rétegből kerülnek ki. Ezért csak a saját tapasztalataimra tudok hagyatkozni, ami alapján kijelenthetem, hogy az általunk szervezett bringatúrákon elenyésző többséggel iskolázott, 15 éven felüli fiúk, férfiak vannak jelen. Más kerékpáros programjainkon pedig a gyerekek uralják a mezőnyt. Ugyanakkor két élesen elhatárolható csoportra bonthatjuk a helyi bringásokat. Az első csoportban azok tartoznak, akik a kerékpárt nagyon gyakran, jellemzően jó időben, naponta használják, főként munkahelyre, iskolába járnak, vásárlásra, ügyintézésre. A második csoport a kerékpárt hetente vagy ritkábban használja, főként szabadidejében sportolásra és kikapcsolódásra. Mindenképpen időszerű lenne egy ilyen jellegű kutatás elvégzése.

– Mennyire tudatosultak az emberekben a kerékpározásra vonatkozó törvények? Mennyire tartják be?

– Sajnos csak részben tudatosult a bringásokban néhány alapvető törvény, viszont azt se tartják be mindig. Ha végigmegyünk a városban, gyakran szemtanúi lehetünk, hogy sokan nem használják szabályosan kerékpárjukat. Csak pár gyakori példát említek: forgalommal szemben (egyirányú utcák) közlekednek, kanyarban nem jeleznek, a kerékpárról nem szállnak le, amikor a gyalogátjárón átkelnek, vagy éppen szegényesen felszerelt (csengővel, macskaszemekkel stb. rendelkeznie) biciklikkel közlekednek.

– Milyen kerékpáros tevékenységek vannak a környékünkön?

– Szerencsére a kerékpáros programokban nincs hiány. Csak a mi szervezetünk évente öt egy- vagy kétnapos kerékpártúrát bonyolít le a Nemere útján. Ezekkel a célunk felhívni a figyelmet a természet szépségeire, népszerűsíteni a kerékpársportot, az egészséges életvitelt, erősíteni a közösségi életet, a környezetvédelmi szocializációt. A hagyományos bringatúrákon kívül pedig kerékpárügyességi-vetélkedőt, a partnereinkkel közösen különböző kerékpáros felvonulásokat szervezünk. Ugyanakkor a tavaly a New Fashion Kft. Mini majálisán bringaoktatást tartottunk. Szerencsére rajtunk kívül szerveznek bringás programokat a helyi oktatási intézmények, más civil szervezetek és néhány baráti társaság is.

– Vannak-e elképzelések arra vonatkozóan, miként lendíthető fel még inkább környékünkön a kerékpározás?

– Amint már mondtam, elsősorban ki kell építeni környékünkön is a kerékpárutakat. Mi, civilszervezetek jelenleg csak annyit tudunk tenni, hogy folytatjuk a kerékpáros tevékenységek szervezését, és partnerségben az oktatási intézményekkel a biztonságos kerékpározást népszerűsítjük. Tudok néhány olyan vállalkozót is, aki a kerékpározást részesíti előnyben, sajnos a számuk jelenleg nagyon elenyésző. A kerékpár egyértelműen a jelen közlekedési eszköze, és minden bizonnyal a jövőé is. Tehát a kerékpárutak kialakítása semmiképp nem lenne fölösleges befektetés!

Hodor Enikő

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük