Hirmondo

Szent László emlékezete

Szent László emlékezete

Tegnap Felső-Háromszék legnagyobb augusztus 20-i ünnepsége szokás szerint Kézdiszentléleken, illetve a kézdiszéki település fölött, a Perkőn zajlott. A nagyközség önkormányzata idén egy újabb parkot és szobrot avatott az ünnepség részeként.

Az augusztus 20-i rendezvény a település központjában található nagyméretű Szent István-szobornál kezdődött. A jelenlevőket Balogh Tibor polgármester köszöntötte, majd rövid beszédében augusztus 20-a fontosságát hangsúlyozta. Az egyházi kórus és a szentléleki fiatalok előadásával színesített ünnepség idén rövid volt ezen a helyszínen, hiszen a koszorúzásokat követően a jelenlevők a római katolikus templom szomszédságában levő, immár Szent László nevét viselő emlékparkhoz vonultak, hiszen erre a napra volt időzítve a Tódor Előd képzőművész által készített Szent László-mellszobor avatóünnepsége is. Az avatószalagot Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Balogh Tibor polgármester vágták el.

Balogh Tibor ünnepi beszédében hangsúlyozta: a Szent István-emlékév alkalmat adott arra, hogy az új teret A nagynevű uralkodóról nevezzék el, amelyet egy őt ábrázoló mellszoborral ékesítettek. Az elöljáró köszönetét fejezte ki Bartalis Bélának a szobor talapzatának létrehozásáért, Todor Elődnek a szobor elkészítéséért, Vencel Róbertnek a park kialakításáért, Gál Bélának a villanyhálózat kiépítéséért, valamint mindenkinek, aki valamivel is hozzájárult a terv kivitelezéséhez. A tér kialakítását és a szobor állítását egyébként a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és Kovászna Megye Tanácsa is támogatta.

– Az ezeréves magyar államra emlékezve mindig ünnepelünk: ünnepeljük a Szent István királyunk által alapított, Szent László királyunk által védett időtlen magyar Hazát. Azt a hazát, melyet a nagyvilágban bárhol élő magyar emberek hite, életereje, anyanyelve, tenni akarása testesít meg és éltet – mondta Tamás Sándor megyetanácselnök, aki beszéde végén azt kívánta mindenki számára, hogy adjon az Isten szerető társat, napról napra gyarapodó családot. Adjon kiszámítható, biztonságos jövőt itthon, szülőföldünkön. A megyei tanács elnökét követően Csige Sándor, csíkszeredai vezető konzul elevenített fel Szent László történelmi szerepét, majd Balogh Tibor és Tamás Sándor leplezte le a Kolozsváron bronzból öntött mellszobrot. Az ünnepség végén a teret és a szobrot ft. Tamás József segédpüspök áldotta meg, majd a zenés műsorral tarkított rendezvény koszorúzással ért véget, ami után a jelenlevők elindultak a Perkőre.

 

Rég nem látott tömeg a Perkőn

A búcsújárók körmenete szokás szerint a temető előtt vezető, majd a Bivalyok útjába torkoló földúton indult el a Perkőre, a kőkeresztekkel szegélyezett golgotán.

A perkői úton rövid idő alatt hatalmas kocsisor torlódott fel, ugyanis a gyalogosok végett a járművek nem tudtak haladni, viszont aki akarta, a szentmise kezdetére sikeresen felért a perkői nyeregbe, ahol lacikonyhák és búcsús portékát kínáló árusok egész sora várta a megszomjazott és megéhezett, vagy épp vásárfiára áhítozó tömeget. A hívők egyébként a települések neveit viselő egyházi zászlókkal vonultak fel a hegytetőt kis ékszerként díszítő Szent István-kápolnához, ahol fél egy körül a szabadtéri oltárnál kezdődött a szentmise, amit ft. Tamás József segédpüspök celebrált a környékbeli papság részvételével.

Az egyházi méltóság prédikációját Szent István és Szent László emlékezetének a felidézése után az egyre gyarlóbbá és hitetlenebbé váló, a globalizálódó világ minden nyavalyájával küszködő környezetünk problémái köré szőtte, felhívva a hívek figyelmét azokra az ártó tényezőkre, amik miatt egyre kétségesebb és nehezebb a megmaradás. A püspök örömét fejezte ki, hogy az 1989-os fordulat után egyre több olyan szobor van Erdélyben, amik figyelmeztetnek nagyjaink emlékezetére és nagyjaink követésére, hiszen „Szent István, Szent László vagy a többi nagy történelmi személyiség nem csak bronzban, fában vagy éppen kőben akarnak jelen lenni, hanem meg akarnak testesülni mibennünk”, szeretnék, ha a lelkületük élne a mi életünkben és lelkünkben is”. Erre szükség van – hívta fel a figyelmet a püspök – hiszen a múlt század magyarságát elnézve kijelenthető, hogy az ezeréves kereszténység úgy pattog le rólunk, mint ahogy a máz lepattog az edényről. És a Szent István és László által képviselt értékek elvesztésének több oka is van. „Korunkat négy nagy bűn szövi át, emberi életünket megpróbálja tönkretenni. Az egyik a kevélység és a gőg, ami már az első emberpárt is szembeállította Istennel és elszakította tőle, arra ösztönözte, hogy maga az ember legyen az Isten, saját magát annak képzelje és annak tartsa. (…) A második nagy bűne a mai világunknak a kapzsiság, amely korrupttá teszi az életünket, és amely egyre jobban a pénz és az anyagiak felé fordítja figyelmünket, bálványimádójává tesz bennünket. (…) A harmadik nagy bűn, ami világunk tönkretételéhez hozzájárul, a hazugság. Az igazságot akarja megváltoztatni, és félrevezetni és becsapni akarja az embereket és a tömegeket. Nem csak a politikában és a társadalmi életben, hanem az egyéni életünkbe is próbál beférkőzni, hogy az ember éjjel-nappal csak hazudjon. (…) Korunknak igen nagy bűnei közé tartozik a tisztátalanság és az erkölcsi romlás. Ezek révén az ember úgy képzeli, hogy neki mindent szabad, élvezheti az életet úgy, ahogy akarja, követheti bűnös vágyait és kívánságait. A mai pénzsóvárgók rá is hajtanak az embernek erre a gyengeségségre és a sok-sok erkölcsi szennyet úgy ontják az ember elé, ahogy a jó gazda a disznói elé önti a moslékot” – vélekedett a püspök, aki szerint ezek miatt tönkremennek emberek, családok, felütötte fejét a gyermektelenség, és minden idegenek kezére kerül. Ezek a bűnök mai korunk mai korunk igazi sajátosságaivá váltak, és céljaik, hogy tönkretegyék keresztény értékrendünket – üzente a segédpüspök, aki szerint az Európát sújtó kegyetlen terror- és erőszakhullám okai is a gyökérvesztésben kereshetők.

A Szent István-napi rendezvény az egyházi szertartással nem ért véget, hiszen délután az Államalapítástól Szent László haláláig című bábelőadást lehetett megtekinteni, amit néptáncfesztivál és hagyományőrző délután követett. A napot további részében Sasvári Sándor fellépését, este a Titán zenekar koncertjét lehetett megtekinteni, majd a perkői rendezvény tűzijátékkal és őrtűzgyújtással ért véget.

Hozzászólások