Teleki Aranka maga kutatja fel a régi mintadarabokat Fotó: Kratochwil Zsolt

A kovásznai születésű Teleki Aranka egyéni népviselet-kiállítása május 25-ig látogatható a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában. Az alábbi beszélgetésben egyebek mellett a kezdetekről és a tervekről is kérdeztük a Kézdivásárhelyen élő és alkotó ruhatervezőt és -készítőt.

– Kinek a hatására szerette meg a népművészetet?
– Kisiskolásként Gazdáné Olosz Ellához jártam népművészeti órákra, és ő életre szólóan megszerettette velem ezt az ágazatot, így mondhatni ötödikes koromban eldőlt, hogy ezzel szeretnék foglalkozni egész életemben.
– Céltudatosan készült ruhakészítőnek?
– Igen, folyamatosan szabtam, varrtam, hímeztem, majd elvégeztem egy divattervező-technikumot is. Ám a szabás-varrást igazából autodidaktaként sajátítottam el, magamtól jöttem rá bizonyos megoldásokra, így öltöttek formát az alkotásaim.
– Lehet-e napjainkban autentikus népviseletet készíteni?
– A lehetőségek függvényében részleteiben is ragaszkodom az autentikushoz, a hagyományoshoz. Sok munkával jár, emellett nehéz beszerezni a megfelelő minőségű anyagokat, ezért ezeket szövik számomra.
– Mióta ismert ön népviselet-készítőként?
– A 2000-es évek elején, Udvarhelyen volt egy népművészeti konferencia, ahol első díjat kaptam az általam bemutatott darabokért, és ez a siker nagy lökést adott afelé, hogy népviseleteket készítsek. Kaptam és kapok egyéni rendeléseket, ugyanakkor tánccsoportok és tanintézmények is gyakran fordulnak hozzám.
– A megrendelő hozza a mintát?
– Ritkán hoznak régi mintadarabot, inkább magam kutatom fel, és próbálom beszerezni ezeket. Nehéz, hiszen ezek zömmel már csak nagyon idős asszonyoknál fellelhetők, és van, amikor csupán székelyruha-foszlányok maradtak meg. A múzeumokban bemutatott népviselet-készlet nagyon hiányos, így általában házról házra járok, kutatok. Nemcsak háromszéki ruhákról van szó, hanem az egykor Erdélyben hordott viseletek bármelyikéről. A kiállításon is látható kalotaszegi, vajdaszentiváni vagy széki ruha is. Ugyanis az egyes tánccsoportok az aktuális műsor függvényében nem csak székely ruhában lépnek színpadra, és igyekszem eleget tenni a felkéréseknek. A felgyorsult munkafolyamat miatt számítógép-vezérlésű gépeket szereztem be, hiszen egyedül ekkora mennyiséget és ilyen minőséget másképp nem tudnék előállítani. A hímzéseket, díszítéseket részben kézzel, részben géppel végzem.
– Divattervezőként nem csak népviseletet alkot.
– Valóban, szeretek modern szabású, akár sportosabb ruhadarabokat is készíteni, amit a fiatalok is hordhatnak, mert nyilván nem fognak székely ruhában járni-kelni hétköznap. Ám ezek is népi ihletésű, a székely ruhákon található díszítőmotívumokkal ellátott darabok. Idén ezeket is szeretném egy divatbemutató keretében a közönség elé tárni.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Bemutatkozik a Road Of Life

A Road Of Life zenekar ez év májusában alakult Kézdivásárhelyen, de már több fellépést tudhatnak maguk mögött. A pop-rock műfajt képviselő együttes tagjai Gáspár Claudius (gitár, ének), Farnas Tamás (dob) és Máté Loránd (hegedű). Mindhárman egyetemisták, és hiszik, hogy a zene az ő útjuk az életben. A zenekar megalakulásáról, eddigi eredményeikről és jövőbeli terveikről kérdeztük Gáspár Claudiust, a Road Of Life frontemberét.

A magyar kultúra egy és oszthatatlan

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette dr. Borcsa Jánost az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A kézdivásárhelyi irodalomkritikus, irodalomtörténész, az Ambrózia Kiadó alapító vezetője – öt erdélyi társával együtt – szeptember 18-án Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán vehette át kitüntetését a Kárpát-medencei magyar kultúra feltérképezését és népszerűsítését szolgáló publikációs tevékenysége elismeréseként. Dr. Borcsa Jánost, lapunk munkatársát a díjról és színes munkásságáról kérdeztük.

Érzések hat húron

A kovásznai városnapok egyik kiemelkedő koncertjét a magyarországi thrash metal színtér meghatározó csapata, a Moby Dick adta. Mentes Norberttel, a Moby Dick és a nemzeti rockot játszó Hungarica együttesek dalszerző-gitárosával a koncert előtt beszélgettünk múltról és jövőről.

„Kicsúfoltak a nevem miatt”

Véget ért a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, amelyen Szőcs Petra Déva című első nagyjátékfilmje a Biennale College Cinema szekcióban mutatkozott be. A film az árvák sorsáról, a kirekesztésről, de a barátságról is szól, és háromszéki vonatkozása is van, két szereplője is háromszéki: Fatma Mohamed sepsiszentgyörgyi színésznő és az árkosi Nagy Csengelle. A filmfesztivál után Fatma Mohameddel beszélgettünk a filmbeli szerepéről.

Kovásznától Zangláig

A kovásznai 23 éves Konnát Árpád a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetének harmadévet végzett hallgatója a népvándorlás-középkor szakon. A Csoma Szobája Alapítvány keretében egyedüli Kovászna megyeiként négy hetet önkéntesként dolgozott Zanglában, ahol Kőrösi Csoma Sándor egy évet és négy hónapot töltött el. Zanglai tartózkodásuk alatt különféle izgalmas kalandokban volt része, találkozhatott a dalai lámával, és egy földcsuszamlást is szerencsésen túlélt. Ott szerzett tapasztalatairól és élményeiről ma 18 órától a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében tart vetített képes előadást. Mi ezt megelőzően faggattuk.

Lappangó kézirat

A népéletet a maga igazi valójában és mélységében, különösen, ha az ideológiák torzításaitól zajos huszadik századot nézzük, soha nem ismerhetjük meg eléggé. Öröm, ha lappangó népi emlékiratok kerülnek elő, a néphez legközelebb álló tanítók és papok tollából születettek még beszédesebbek lehetnek. Telitalálatnak tűnik a Székely Nemzeti Múzeum és a Pro Havadtő Egyesület kiadásában most megjelent, dr. Kinda István által szerkesztett antológia, a Kispalástos küzdelem (1887–1966) egy nagyon jó tollú székely lelkész és pedagógus, Nagy Sándor írásaiból. A szerkesztővel beszélgettünk.

Orbán Viktor fia Kézdivásárhelyen

Július 29-én a magyarországi Felház mozgalom csapata tartott imanapot és dicsőítő alkalmat a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglőben. A 2015-ben alakult mozgalom egyik vezetője Orbán Viktor fia, Gáspár, aki a focikarrierjét megtörő sérülés után, egy afrikai önkéntes tevékenység során került közel Istenhez. A mozgalom céljairól és működéséről, hitről és jövőbeli tervekről beszélgettünk Orbán Gáspárral és Biegelbauer Pállal, a mozgalom egyik tagjával.

Kis helyen nagy nemzeti élmény

Kétezer kilométer néhány kézfogásért. Van ilyen, különösen szerelmeséknél. Maradjon vélük is a tisztelet! Töprengő magyar nyugdíjas, fölemelt ujjal, azt is kiszámítaná, hány ezer kilométert kellett karddal, íjjal a kézben megtenniük a magyar csapatoknak, népnek, míg eljutottak, na nem egy hét alatt, mondjuk Székelyföldre, Csehétfalvára, immár hét országban közismert emberünk, Balázs Antal szülő- és fölnevelő falujáig. Évtizedek óta sepsiszentgyörgyi lakos. Fafaragó, lelkes fákat készített az 1849-es aradi vértanúknak is többek között Sepsiszentgyörgynek, népének. Nemrég vitte a mostani Szlovákiába, a magyar felvidékre munkáit, mindössze egyezer kilométerre.

Tolsztoj hódította meg

A fellebbezések után új sorrend alakult ki a Kovászna megyei érettségizők listáján, ahol az első helyet 9,72-es átlaggal Fazakas Réka vette át. A Mikes Kelemen Líceum reál szakos diákja magyar irodalomból kapott 9,1-es jegyét óvta meg, és 4 tizedpontos emeléssel lett a magyar tagozatosok legjobbika. Telefoninterjúnk azután készült, hogy háromórás sorban állás után Kolozsváron beiratkozott a magyar–orosz szakra.

Együtt erősek vagyunk

Dr. Lomnici Zoltán jogásszal, az Emberi Méltóság Tanácsa nevű civilszervezet vezetőjével kis híján egy esztendeje beszélgettünk, a Gelencén tett látogatása alkalmából. Az akkor elhangzottak pedig mára sajnos még időszerűbbé váltak.

Nyertes stratégiája volt

Az idei érettségin a megyében a magyar tagozatosok legjobbjának 9,65-ös átlaggal Sebestyén Krisztina, a Székely Mikó Kollégium Dálnokból ingázó diákja bizonyult. Amint elmondta, a maga 9,40 körüli év végi átlagával ő csak közepes tanulónak számított a matematika-informatika profilú osztályban, elsőségének híre tehát meglepő, hihetetlen és felfoghatatlan volt számára.

Tíz év – tíz kérdés

Június 20-án volt tíz éve annak, hogy Tamás Sándor a megyei önkormányzat elnökeként letette a hivatali esküt. A kerek évforduló apropóján a legutóbbi, Kézdiszentléleken tartott megyetanácsülés után kértük fel számadó interjúra. Nem csak arról beszélt, mire büszke és mit bánt meg, többek között az ideális politikus robotképét is megrajzolta számunkra.

A történelemből merítő regényíró

Voloncs Attila a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum végzős diákja. Mindössze 18 éves, de már elmondhatja magáról, hogy publikált szerző, hiszen nemrég jelent meg Virágok esztendeje című történelmi regénye, amelynek cselekménye az őszirózsás forradalom idején játszódik. A tehetséges fiatal szerzőt a kötet születésének körülményeiről, az irodalomhoz kötődő viszonyáról és jövőbeli terveiről kérdeztük.

Interjú Adrian Ordeannal, a Compact B gitárosával

Az idei Szent György Napok egyik sztárfellépője a tavaly újraalakult Compact B volt. A koncert előtt Adrian Ordean gitáros-zeneszerző-producer-hangmérnökkel egyebek mellett a huszonkét évvel ezelőtti kilépésről, a Paul Csucsival zajló pereskedésről, a zenekar idei terveiről és szólóalbumáról is beszélgettünk.

Csuklógyakorlat ködben

Deák Magdolnát, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző magyar nyelv és irodalom, pedagógiai kommunikáció és módszertantanárát választották az Év tanárának szombaton, Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. A kilenc jelölt közül további két anyaországi és két külhoni magyar pedagógus részesült a kozepsuli.hu oldal által alapított elismerésben. Deák Magdolna a kooperatív tanulási módszereket dráma- és élménypedagógiai módszerekkel ötvözi. Vallja, hogy minden negatív dolog pozitívvá alakítható. Vele készült interjúnk során egy türelmes, lelkes pedagógus nevelési elveibe, innovatív tanítási módszereibe nyerhettünk betekintést.