Bíborka munka közben

Keresztes Bíborkát tíz évvel ezelőtt ismertem meg a kisbaconi vízimalomban, amint az osztovátában ülve csattogott szapora kezében a bolond. Nem mindennapi jelenség volt a vásznat szövő 14 éves kislány, aki úgy mondta, kedvenc elfoglaltsága a szövés. Az azóta eltelt évtized azt bizonyította, hogy nem pusztán múló gyermekkori szenvedélynek bizonyult a bájos nagylánnyá cseperedő Bíborka számára ez a régi világot idéző tevékenykedés, hiszen nem távozott messzire a szövőszéktől, azóta is folyamatosan kihallatszik Keresztes Etelka vízimolnárné házából a szövőszék malomzúgásba keveredett zaja.

– Nehéz egy mai fiatalnak, egy lánynak a kétkezi munka a családi gazdaságban? Lehet ezt szeretni?
– Nem könnyű a kétkezi munka, mert nagy elkötelezettséget és kitartást igényel. Akinek tehene van vagy bármilyen más állata, annak ott kell lennie mellettük, odafigyelni rájuk, hétközben, ünnepnapokon és hétvégén is. Nyáron a téli takarmányról kell gondoskodni, amikor a villa nyele bizony feltöri a tenyeret. Azért lehet szeretni mégis ezt a munkát, mert szeretem az állatokat és a természeti környezetben zajló életet, ezzel együtt nőttem fel, ezt láttam a szüleimtől és nagyszüleimtől. Aki szeret legalább egy kicsit dolgozni is, és van még esetleg egy segítsége is, akire számíthat, aki ott van mellette, az nem munkának látja, nem kényszerűségből csinálja, hanem szeretetből, élvezi ezt a fajta foglalkozást, látja benne a szépséget, az igazi életet.

– Volt alkalmam a házi készítésű sajtjaitokat megízlelni, melyeket díszesre fonsz, különféle formákba öntesz, beleviszed ebbe is kreativitásodat.
– Hetente 2–3 alkalommal készítünk sajtot tehéntejből. A tejet megoltjuk, majd édesapám elkészíti az úgynevezett elsődleges sajtot. Ezt a sajtot, amikor „odaérik”, összedarabolom, és újraolvasztva, kisebb darabokra vágva megfonom. Ízesítem paprikával, sonkával vagy fűszerkeverékkel. Van, amikor fonás helyett különféle érdekes formában készítem el. Az így nyert sajtokat bükkfakorpával megfüstöljük a házi füstölőnkben.

– Mióta vált jó barátoddá az osztováta? Miként érdekelhet egy fiatal lányt ez a régi mesterség?
– A szövés körülbelül 8–9 éves koromban ejtett ámulatba először, úgy emlékszem. Varázslatnak láttam akkor, ahogy nagymamám ül az osztovátában, kezét-lábát mozgatja, mintha bűbájos varázslatban venne részt, s gyönyörű vásznak, szőnyegek gördülnek le a hasajóról. Akkoriban már ki is próbáltam, megtanultam a legegyszerűbb kétnyüstös szőnyeg vagy akár pohártörlő szövését. Aztán, ahogy növögettem, egyre jobban megszerettem, megértettem azt a varázslatot, és már bonyolultabb mintákba is besegítettem. Tizennégy éves koromban magam szőttem meg háromnyüstös mintával a székelyruhám anyagát a konfirmálásomra. Manapság már a szövés bonyolult részeit is értem, tudom a fonal megvetését, befogását minta szerint a nyüstbe, bordába, az elindítást és a befejezést is, mert, ahogy mamám mindig is emlegette: a szövésnek az eleje s a vége bajos… Szerencsésnek tartom magam, mert egész gyermekkorom óta láttam, ahogy nagymamám, édesapám vagy keresztmamám szőnek. Eltanultam tőlük, és azt is megtanultam, mekkora érték az a terítő, szőnyeg, törülköző, bármi, ami kétkezi fáradságos munkával készül, nem pedig ipari sorozatgyártás végeredménye.

– Első hasajó, hátsó hasajó, bolond, borda, nyüst, sikkattyú, lábító, vető, csép… Csupa furcsa fogalmak. Hogy kell ezeket használni, mi mire jó? Milyen eljárásokkal lesz a cérnából vászon, s a vászonból a turisták számára terítő?
– A fonalat először is meg kell vetni a vetővel. Ehhez tudni kell, hogy milyen mintát szeretnénk szőni, és milyen hosszúságú lesz majd a vászon. Ezt a megvetett fonalat felcsavarjuk a hátsó hasajóra, és a tekerések közé csépeket teszünk, hogy a fonal ne fusson össze. Ezt követően a szálakat egyenként befogjuk a nyüstbe, a nyüst fel van kötve a sikkattyúra. A nyüst után a szálakat befogjuk a vasbordába – ezelőtt nádbordát használtak, de a vasbordának jobb a tartása. A borda a bolondban van rögzítve. Majd a kötöző segítségével, amely az első hasajóhoz van rögzítve, kifeszítjük és megkötjük a szálakat, s máris indulhat a szövés. Mindenik nyüstöt egy, a mintát megkövetelő lábítóval kötjük össze. Mikor lenyomjuk a lábítót, a kis vetőlő vagy hajó segítségével fűzzük át a szálakat. A matringokról a fonalat a tekerőlevél és a csőrlő segítségével csőrljük le csövekre, és ha úgy alakul, hogy épp két vagy három szálúlag kell ölteni a szövőbe, akkor ezeket a csöveket a leánkára tesszük, és ismét a csőrlővel csőrljük le kis csövekre, amelyeket a vetőlőbe helyezünk.

– Milyen mintákat szősz legszívesebben?
– A legkedveltebb családi mintánk a négynyüstös rózsás minta, de ismerünk még egyszerű kétnyüstöst pohártörlőnek, kétnyüstöst kísérővel, háromnyüstöst, négynyüstös fenyőágas mintát – ezt leginkább kendertörülközőkön alkalmazzuk. Használjuk még a posztóhímest és a négynyüstös kísérős mintát is.

– Kinek adod el a gyönyörű kézműves termékeidet?
– A családom tulajdonában van Erdővidék egyetlen, ma is rendszeresen működő vízimalma, amely évente egyre több helyi és külföldi turistát vonz. Ezeknek a látogatóknak, amikor bemutatjuk a malmot, megmutatjuk a szövést is, és miközben látják, hogyan készülnek a termékeink, gyakran kedvet kapnak arra, hogy szuvenírt vigyenek magukkal Kisbaconból.

– Látsz esélyt rá, hogy az egyetemen szerzett szakképesítésed hasznosítani tudd itthon, Erdővidéken, Háromszéken?
– Az egyetemi diplomámat elég sok területen tudnám hasznosítani: cégeknél, akár pénzügyi szektorban – most végzek még egy előkönyvelési tanfolyamot is –, vagy a turizmus bármely területén. De nem kedves szülőhelyemen, Erdővidéken. Sajnos, itt nincs egyelőre számomra munka. Valószínű, ha messzébb mennék a szülőfalumtól, jóval nagyobb eséllyel találnék munkát, de én itthon szeretnék boldogulni! A turizmus területén már próbálkoztam, egyszer a Kálnoky vendégháznál meghirdettek egy állást, amelyre jelentkeztem, de aztán visszavonták a munkaajánlatot, mert kevés volt a vendég, és szükségtelenné vált az állás.

– A mai fiatalok, ha itthon nincs munkahely, elmennek külföldre. Dicséretes, hogy te nem ezt teszed.
– Sosem láttam a külföldi munkában semmi vonzerőt. Az ismeretségi körömben, akik külföldön keresik vagy keresték a boldogulást, kevés közülük az, aki valami maradandót is fel tud itthon mutatni a kint megkeresett pénzből. Sokan úgy gondolkoznak, hogy ha már ott vagyok, egyszer mért ne engedhetnék meg magamnak ezt vagy azt, s azzal a pénzből már el is ment egy jó rész. Az idő alatt, amíg külföldön próbálnak támaszt keresni, hogy könnyebben teljen ott a nagy idegenben az idő, kimaradnak az itthoni életből, kultúrából, közösségből. A faluban remek közösség van, és a környéken is egyre több kulturális vagy más kikapcsolódási program zajlik, amiből nem szeretnék kimaradni. Azzal még egyetértek, hogy valaki rövid időre megy ki, autóra vagy házra gyűjt, aztán itthon boldogodik tovább. Nekem a nehéz munkával, de itthon eltöltött idő megér mindent. Aki akar, az itthon is meg tud élni. Akarat, kitartás és életkedv kérdése csupán. 

Keresztes Bíborka 2016-ban fejezte be egyetemi tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kereskedelem-turizmus és Szolgáltatások Gazdasága Szakán, távoktatáson a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozaton. Az egyetem elvégzése óta otthon, Kisbaconban találta meg élete értelmét. Szövéssel, sajtkészítéssel és újabban horgolással is foglalkozik, illetve szeret sütni-főzni. Amikor szükséges, segít édesapjának a családi gazdaságban, az állatgondozásban, a mezei munkában. Szinte minden nap megfordul a vízimalomban, nagymamája otthonában, ahol tán az osztováta is szomorkodna Bíborka örökmosolygós tekintete nélkül.

Bede Erika

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2018. március 5., 13:33
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Kedves Biborka , addig ameddig neked volt otthoni tamaszod hogy itthon szorakozasbol szoni fonni probalkozz , nem kellett aggodj a holnapi napert addig ne itelkezz azon fiatalok felett akik honapokon at kerestek ugyanugy mint te egyetemi diplomaval a zsebbe a munkahelyet, ha sikerult is rovid ido utan felszamoltak a ceget ujabb megelhetes utan kellett nezni ebbe belefaradva vallasztotta a kulfoldi megelhetest ! Ahol szakman alul munkaval keresik meg a mindennapokhoz szukseges penzt es az uj orszagba lakast vasarolt autot vasarolt, mindazt elerte amit itthon segitseg nelkul szinte lehetetlen egy fiatal kezdo mernoknek elerni 2-3 ev alatt. Javasold az itthon maradast , de ne itelkezz ! Egyszeruen felhaborit az a mondatod aki akar itthon is megtud elni! Meg, ha ott vannak a nagyszulok a szulok akik folyamatosan biztositottak a te joletedet ! Gondolkodj, ha ne lettek volna ok a hatad mogott akkor is igy beszelnel a kulfoldon dolgozokrol ? Nagy hazafiak lehetunk es lokal patriotak ha nem vagyunk arra itelve azon gondolkodjunk nosulni szeretnek ferjhez menni szeretnek de kilatas sincs egy jo munkahelyre ahonnan az anyagi biztonsagot a levendo csaladomnak megtudok teremteni ! Sok szulonek van tavol a gyereke es azt csak mi tudjjuk mit erzunk ! Legkozelebb gondolkodj es utanna itelkezz , amig nem jartal a valaki cipojebe addig nem ismered az utat amit bejart !

    • User
      Dátum: 2018. március 6., 0:56
      ÉRTÉKELÉS: 13

      Biborka csupan a velemenyet, sajat tapasztalatat mondta el es korant sem itelkezett senki folott. Es igen is, aki akar itthon is meg tud elni. A szo szoros ertelmeben megelni. Az egy dolog hogy kint nagyobbak a lehetosegek, hamarabb, tobb penzt lehet keresni, de szorgalmas, kitarto munkaval itthon sem lehetetlen megelni. Okolhatunk rendszert, kormanyt, politikusokat stb. de vannak sikeres fiatalok, akik szegeny csaladbol indulva, erteket teremtettek es szerenyen de megelnek itthon is. Nem itelem el azokat akik kimennek. Sot nagyszeru dolog a kint megkeresett penzt, megszerzett tapasztalatot itthon befektetni, felhasznalni. Szukseg van vilagot jart fiatalokra is. Itt az a sajnalatos hogy sokan kimennek es tobbe haza sem jonnek.
      Mi is lenne ha mindenki kimenne kulfoldre?
      Igen is szukseg van hazafiakra, patriotakra es ertekmento, ertekteremto emberekre.
      Hajra Biborka. Meg sok ilyen fiatalt Szekelyfoldnek!

    • User
      Dátum: 2018. március 17., 22:05
      ÉRTÉKELÉS: 1

      Kedves okoskodó észosztó világbajnok!
      Elöször is azt szeretném elmondanni ha valaki itthon marad és értéket teremt dolgozzik minden egyes nap nem könnyű irodai munkával. Na meg volt van kitartása hozzá egyből nem kell jönni a nagy okoságokkal hogy megvolt a támasza (szülők, nagyszülők) és támadni őt mert vannak ügyes talpraesett emberek akik meg tudnak itthon is élni és tényleg ügyes gratulálok hozzá és tisztelem őt! Külföldről meg csak annyit hogy mindenki kinnt van divat lett boldog boldogtalan! Ott sincs kolbászból kerítés ahogyan itthon sem!
      ,,Ne ítélj hogy ne ítéltess” Biborka te meg ne is vedd számba az ilyen emberek véleményét, akik csak lehúzni akarnak. Szép estét mindenkinek.

  • User
    Dátum: 2018. március 5., 20:18
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Úgy, kérem, ledorongolni, pocskondiázni, hogy merészel valamit megvalósítani, amikor mifelénk csak úgy hullanak a népek az éhezéstől. Újságíró és az interjúalanya kérjenek jóváhagyást egy vélemény kimondására.

Ajánló

Kis helyen nagy nemzeti élmény

Kétezer kilométer néhány kézfogásért. Van ilyen, különösen szerelmeséknél. Maradjon vélük is a tisztelet! Töprengő magyar nyugdíjas, fölemelt ujjal, azt is kiszámítaná, hány ezer kilométert kellett karddal, íjjal a kézben megtenniük a magyar csapatoknak, népnek, míg eljutottak, na nem egy hét alatt, mondjuk Székelyföldre, Csehétfalvára, immár hét országban közismert emberünk, Balázs Antal szülő- és fölnevelő falujáig. Évtizedek óta sepsiszentgyörgyi lakos. Fafaragó, lelkes fákat készített az 1849-es aradi vértanúknak is többek között Sepsiszentgyörgynek, népének. Nemrég vitte a mostani Szlovákiába, a magyar felvidékre munkáit, mindössze egyezer kilométerre.

Tolsztoj hódította meg

A fellebbezések után új sorrend alakult ki a Kovászna megyei érettségizők listáján, ahol az első helyet 9,72-es átlaggal Fazakas Réka vette át. A Mikes Kelemen Líceum reál szakos diákja magyar irodalomból kapott 9,1-es jegyét óvta meg, és 4 tizedpontos emeléssel lett a magyar tagozatosok legjobbika. Telefoninterjúnk azután készült, hogy háromórás sorban állás után Kolozsváron beiratkozott a magyar–orosz szakra.

Együtt erősek vagyunk

Dr. Lomnici Zoltán jogásszal, az Emberi Méltóság Tanácsa nevű civilszervezet vezetőjével kis híján egy esztendeje beszélgettünk, a Gelencén tett látogatása alkalmából. Az akkor elhangzottak pedig mára sajnos még időszerűbbé váltak.

Nyertes stratégiája volt

Az idei érettségin a megyében a magyar tagozatosok legjobbjának 9,65-ös átlaggal Sebestyén Krisztina, a Székely Mikó Kollégium Dálnokból ingázó diákja bizonyult. Amint elmondta, a maga 9,40 körüli év végi átlagával ő csak közepes tanulónak számított a matematika-informatika profilú osztályban, elsőségének híre tehát meglepő, hihetetlen és felfoghatatlan volt számára.

Tíz év – tíz kérdés

Június 20-án volt tíz éve annak, hogy Tamás Sándor a megyei önkormányzat elnökeként letette a hivatali esküt. A kerek évforduló apropóján a legutóbbi, Kézdiszentléleken tartott megyetanácsülés után kértük fel számadó interjúra. Nem csak arról beszélt, mire büszke és mit bánt meg, többek között az ideális politikus robotképét is megrajzolta számunkra.

A történelemből merítő regényíró

Voloncs Attila a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum végzős diákja. Mindössze 18 éves, de már elmondhatja magáról, hogy publikált szerző, hiszen nemrég jelent meg Virágok esztendeje című történelmi regénye, amelynek cselekménye az őszirózsás forradalom idején játszódik. A tehetséges fiatal szerzőt a kötet születésének körülményeiről, az irodalomhoz kötődő viszonyáról és jövőbeli terveiről kérdeztük.

Interjú Adrian Ordeannal, a Compact B gitárosával

Az idei Szent György Napok egyik sztárfellépője a tavaly újraalakult Compact B volt. A koncert előtt Adrian Ordean gitáros-zeneszerző-producer-hangmérnökkel egyebek mellett a huszonkét évvel ezelőtti kilépésről, a Paul Csucsival zajló pereskedésről, a zenekar idei terveiről és szólóalbumáról is beszélgettünk.

Csuklógyakorlat ködben

Deák Magdolnát, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző magyar nyelv és irodalom, pedagógiai kommunikáció és módszertantanárát választották az Év tanárának szombaton, Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. A kilenc jelölt közül további két anyaországi és két külhoni magyar pedagógus részesült a kozepsuli.hu oldal által alapított elismerésben. Deák Magdolna a kooperatív tanulási módszereket dráma- és élménypedagógiai módszerekkel ötvözi. Vallja, hogy minden negatív dolog pozitívvá alakítható. Vele készült interjúnk során egy türelmes, lelkes pedagógus nevelési elveibe, innovatív tanítási módszereibe nyerhettünk betekintést.

„Ragaszkodom az autentikushoz”

A kovásznai születésű Teleki Aranka egyéni népviselet-kiállítása május 25-ig látogatható a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában. Az alábbi beszélgetésben egyebek mellett a kezdetekről és a tervekről is kérdeztük a Kézdivásárhelyen élő és alkotó ruhatervezőt és -készítőt.

A bizalom a legfontosabb

Molnár Imola, a baróti unitárius egyházközség új lelkésze 1987-ben született Felsőrákoson. Szülőfalujában, majd Baróton tanult, a középiskolát Székelykeresztúron, az unitárius kollégiumban végezte, aztán a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius karán folytatta tanulmányait. A négyéves alapképzés után másfél évet Bölönben volt gyakorló teológus, 2013-ban Nagyváradra került, ahol előbb egy évig segédlelkészként, majd rendes lelkészként szolgált. 2018 februárjában, meghívás útján a baróti unitárius egyházközség lelkipásztorává választották, első istentiszteletét éppen húsvét vasárnapján tartotta. Arra kértük, beszéljen röviden életútjáról, a lelkészi hivatásról, elképzeléseiről.

Orvosból lett író

A kovásznai dr. Török Sándor (írói nevén Török Samu) 78. életévében jár, és 48 évet dolgozott a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórházban, de most is rendel, mert nem pihenhet. Úgy érzi, tenni kell valamit, ezért alig két éve nekikezdett megírni a saját humoros-tanulságos történeteit, amikből két kötet már meg is jelent, egy harmadik pedig kiadás előtt áll.

Az orgona lordjai Háromszéken

Rákász Gergely koncertorgonista Lords Of The Organ II. című műsorával nyolcállomásos Erdélyi körútra indul. Az április 22-én, vasárnap Sepsiszentgyörgyön és 26-án, csütörtökön Kézdivásárhelyen koncertező művésszel egyebek mellett a turné koncepciójáról, a látványkoncertről és a művészetet a ripacskodástól elválasztó határról beszélgettünk.

Mesekönyvek bemutatáson

Gál Andrea brassói születésű író, kutató, szerkesztő, tanár, és amiről faggattuk, az a két gyerekkönyve: a Fecske utca 12. (Koinónia Kiadó, 2016) és a Hátamon a zsákom (Koinónia Kiadó, 2017) körül fogalmazódik meg. Mindkettő vonzereje abból ered, hogy a hasonló élethelyzetű gyerekek könnyen azonosulhatnak az azonos korú szereplőkkel.

Lelki kapcsolatban Erdéllyel

Ma 19 órától a sepsiszentgyörgyi Krisztus király katolikus templomban, vasárnap 19 órától pedig a kézdivásárhelyi Vigadóban koncertezik a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Sebestyén Márta népdalénekes, aki ezúttal Andrejszki Judittal, a magyar régizene-műfaj jeles képviselőjével lép fel. A virágnak megtiltani nem lehet című tavaszköszöntő műsorukban a népzene és régi zene rejtett összefüggéseit boncolgatják. A magyar népdal nagyasszonya telefonon adott exkluzív interjút lapunknak.

Nemzeti ügyekben összezárni

Három hónappal a benyújtása után, a román parlament közigazgatási bizottsága kedden napirendre tűzte, majd vita nélkül elutasította a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. Az ülésen meghívottként jelen volt annak előterjesztője, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő is, akivel a történtekről Sepsiszentgyörgyön beszélgettünk.