Deák Magdolna mindig megpróbál a diák magatartása mögé látni. Szerinte oka van annak, ha nem tanul, nem olvas, közönyös vagy elutasító

Deák Magdolnát, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző magyar nyelv és irodalom, pedagógiai kommunikáció és módszertantanárát választották az Év tanárának szombaton, Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. A kilenc jelölt közül további két anyaországi és két külhoni magyar pedagógus részesült a kozepsuli.hu oldal által alapított elismerésben. Deák Magdolna a kooperatív tanulási módszereket dráma- és élménypedagógiai módszerekkel ötvözi. Vallja, hogy minden negatív dolog pozitívvá alakítható. Vele készült interjúnk során egy türelmes, lelkes pedagógus nevelési elveibe, innovatív tanítási módszereibe nyerhettünk betekintést.

– Hogyan értesült a jelölésről?
– Telefonon értesítettek, hogy elküldtek egy, a jelölésről szóló levelet, amelyet – mint utólag kiderült – nem kaptam meg. Újraküldték, és részletesen tájékoztattak a programról, majd néhány kérdést kellett írásban megválaszolnom, ez segített az egyetemi oktatókból álló szakmai bizottságnak a döntéshozatalban. A szervezőktől többször is kérdeztem, ki jelölt a díjra, de ezt nem árulták el, így ezt még mindig nem sikerült kiderítenem.

– A szavazás során nagy összefogásnak lehettünk tanúi. Hogyan érintette ez Önt?
– Az, hogy a közösség összefogott, nagyon jó érzés. Megtapasztaltam ezáltal, hogyan működik a kapcsolati háló. Tudunk örülni egymás sikerének, és szükség esetén tudjuk támogatni egymást. A pozitív visszajelzések megerősítettek abban, hogy megéri tanárnak lenni.

– Mit jelent Ön számára ez a díj?
– Csoda jelleggel bír. Amikor nem várod, sokkal jobban felértékelődnek a dolgok, sokkal jobban megerősít az elismerés. Sokszor úgy tűnik, hogy nincs értelme a munkádnak, nem kapsz olyan észrevételeket, amelyekre számítasz. Ezzel a díjjal egy külső elismerést kaptam, amely egy belső folyamatot is elindított, felszínre hozva számos véleményt, gondolatot és szeretetjelzést. Ez a díj a szakma elismerése is, igazolja, hogy a diákok tisztelik, megbecsülik tanáraikat, észreveszik azok munkáját, céljait. Az Év tanára díjat nem kaphattam volna meg diákjaim és a közösség nélkül.
A pedagógusi pályára nézve jelképes számomra Ottlik Géza Iskola a határon című regényéből Medve Gábor magatartása, aki társai megdöbbenésére, a ködben is végzi a csuklógyakorlatot. Az ilyenkor henyélő többiek különcnek nézik, elítélik, Medve viszont ekkor érzi függetlennek és szabadnak magát, ekkor érzi azt, hogy a belső értékei szerint cselekszik. Úgy érzem, nem csak akkor kell a munkánkat végeznünk, ha látnak, hanem akkor is, amikor köd van, amikor csak magunkért, csak a közösségünkért dolgozunk. Ezzel teremtünk a káoszban rendet, akár értéket. Ha úgy is érezzük, hogy munkánk értelmetlen, előbb-utóbb eljön a fény, az elismerés, a megerősítés.

– Mikor döntötte el, hogy ezt a pályát választja? Ki motiválta?
– Tizedikes koromban döntöttem el, hogy pedagógus leszek, akkor kezdtem el tudatosan készülni. Az akkori magyartanárom egy szavalatom meghallgatása után fedezte fel bennem a tehetséget, és kezdett a tanári pálya felé terelni. A szakma iránti vonzalom gyerekkoromat is végigkísérte, rengeteget olvastam, írtam, szituációs játékokat játszottam, tanítottam, naplót vezettem. Szüleimnek is sokat köszönhetek. Mint az utólag tudatosult bennem, a pedagógusi szakmához szükséges a hit, a lelkesedés, a gyerekek iránti szeretet, a kíváncsiság, a megérteni akarás. Ezeket édesapámtól örököltem, ahogyan az optimizmust is. Édesanyámtól a lehetetlent nem ismerő küzdeni akarást örököltem.

– Milyen módszereket alkalmaz? Milyen szempontokat tart fontosnak a tanítás során?
– A legfontosabb az érzelmi nevelés. Fontos, hogy higgyem, amit csinálok, hiteles legyek benne. A tanórát mindig igyekszem úgy kezdeni, hogy érzelmileg hassak a diákok befogadóképességére, úgy hozzam elő a tudásukat, hogy azt érezzék, érdemes erről beszélni. Szerencsésnek tartom magam, hogy magyartanár vagyok, ugyanis egy-egy irodalmi mű kapcsán olyan témák merülnek fel, amelyek érdeklik a diákokat, mint magány, a boldogság, a szerelem vagy a játék. Hasznosnak tartom a dráma- és élménypedagógiai módszereket. A ráhangolódás mozzanatát nagyon tudatosan kidolgozom. Benne az érzelmi motivációt különösen fontosnak tartom. Szeretem a pókháló- és fürtábrát, a gondolkodás- és jellemtérképet, az ötsorost, a T-és szemponttáblázatot, a tízmondatos kritikát. Minden olyan módszert, ami a logikus gondolkodást elősegíti, az összefüggéseket modellálja. De azokat is alkalmazom – a hárompercest, a kettéosztott naplót, az irodalmi levelet, az olvasónaplót –, amelyek a kreativitásukat, a részletek szépségében való elmerülést is elősegítik, valamint a szavak összerakásának művészetét, szövegalkotási készségüket is fejlesztik. Folyamatosan újítok, változtatok, amelyet igyekszem a diákok igényeihez igazítani.

– Hogyan lehet szót érteni a mai diákokkal?
– Sokszor ütközöm a hallgatás, a nem értés, az érdektelenség falába, viszont a fal mögött mindig rejtőzik valami. Egy embert nem lehet egyetlen tette alapján megítélni, elítélni. Ott van mögötte az egész ember. Ezen elv szerint tanítok, így oldom meg a fegyelmi gondokat, és ezzel építem a diákokkal való kapcsolatomat is. Mindig megpróbálok a diák magatartása mögé látni. Ha nem tanul, nem olvas, közönyös vagy elutasító, annak oka van. Ez az ok pedig nem mindig a tanár személyében vagy a tantárgyban keresendő, hanem a mögötte lévő, magával hozott problémákban. Ezeket az okokat egy beszélgetés során maga a diák is felfedezheti.

– Miből merít erőt? Ki vagy mi motiválja?
– A férjem (dr. Deák Ferenc magyartanár –szerk. megj.) motivál. Az ő lelkesedése, hite, a sokszínű tevékenység, amelyet folytat, szárnyakat ad. Örömforrás számomra diákjam visszajelzése is. Érzelmileg semmitől nem tudok független maradni, sem a pozitív, sem a negatív hatásoktól. A negatív dolgok is lelkesítenek, sokat vívódom. Nagyon bánt, ha valami nem sikerül, ahogyan mások gondja is bánt, ha nem tudok segíteni rajtuk. A negatív visszajelzéseket elemzem, majd megpróbálom pozitívvá alakítani. Szerencsés vagyok, hogy a Bod Péter Tanítóképző falain belül taníthatok. Hálás vagyok mindennek és mindenkinek, aki ebbe a közösségbe sodort engem, ugyanis itt tudtam fejlődni, kibontakozni mind szakmailag, mind emberileg. Támogatásra leltem, saját belső értékrendem szerint taníthatok. Az intézmény családias közösségét az egymásra figyelés, az egymás sikerének az elismerése irányítja.

– Mik a szakmai tervei?
– A díj kötelez. A pedagógusi pálya nem lezárt folyamat, állandó fejlődésre késztet. Folytatni szeretném az elkezdett munkát, utat. Kihívásnak számít, hogy olvasásra buzdítsam a diákokat. Ennek érdekében voltak már olvasásprojektjeim, de új ötleteim is vannak, amelyekkel a könyvek olvasása felé tudom irányítani diákjaimat. Módszereimet tanítom, a működő oktatási stratégiákat, saját tapasztalataimat szeretném elméleti szintre vinni, írásba foglalva a szakmának is megmutatni. Erre már felkérés is érkezett.

Pap Eszter Edina

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

A történelemből merítő regényíró

Voloncs Attila a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum végzős diákja. Mindössze 18 éves, de már elmondhatja magáról, hogy publikált szerző, hiszen nemrég jelent meg Virágok esztendeje című történelmi regénye, amelynek cselekménye az őszirózsás forradalom idején játszódik. A tehetséges fiatal szerzőt a kötet születésének körülményeiről, az irodalomhoz kötődő viszonyáról és jövőbeli terveiről kérdeztük.

Interjú Adrian Ordeannal, a Compact B gitárosával

Az idei Szent György Napok egyik sztárfellépője a tavaly újraalakult Compact B volt. A koncert előtt Adrian Ordean gitáros-zeneszerző-producer-hangmérnökkel egyebek mellett a huszonkét évvel ezelőtti kilépésről, a Paul Csucsival zajló pereskedésről, a zenekar idei terveiről és szólóalbumáról is beszélgettünk.

„Ragaszkodom az autentikushoz”

A kovásznai születésű Teleki Aranka egyéni népviselet-kiállítása május 25-ig látogatható a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában. Az alábbi beszélgetésben egyebek mellett a kezdetekről és a tervekről is kérdeztük a Kézdivásárhelyen élő és alkotó ruhatervezőt és -készítőt.

A bizalom a legfontosabb

Molnár Imola, a baróti unitárius egyházközség új lelkésze 1987-ben született Felsőrákoson. Szülőfalujában, majd Baróton tanult, a középiskolát Székelykeresztúron, az unitárius kollégiumban végezte, aztán a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius karán folytatta tanulmányait. A négyéves alapképzés után másfél évet Bölönben volt gyakorló teológus, 2013-ban Nagyváradra került, ahol előbb egy évig segédlelkészként, majd rendes lelkészként szolgált. 2018 februárjában, meghívás útján a baróti unitárius egyházközség lelkipásztorává választották, első istentiszteletét éppen húsvét vasárnapján tartotta. Arra kértük, beszéljen röviden életútjáról, a lelkészi hivatásról, elképzeléseiről.

Orvosból lett író

A kovásznai dr. Török Sándor (írói nevén Török Samu) 78. életévében jár, és 48 évet dolgozott a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórházban, de most is rendel, mert nem pihenhet. Úgy érzi, tenni kell valamit, ezért alig két éve nekikezdett megírni a saját humoros-tanulságos történeteit, amikből két kötet már meg is jelent, egy harmadik pedig kiadás előtt áll.

Az orgona lordjai Háromszéken

Rákász Gergely koncertorgonista Lords Of The Organ II. című műsorával nyolcállomásos Erdélyi körútra indul. Az április 22-én, vasárnap Sepsiszentgyörgyön és 26-án, csütörtökön Kézdivásárhelyen koncertező művésszel egyebek mellett a turné koncepciójáról, a látványkoncertről és a művészetet a ripacskodástól elválasztó határról beszélgettünk.

Mesekönyvek bemutatáson

Gál Andrea brassói születésű író, kutató, szerkesztő, tanár, és amiről faggattuk, az a két gyerekkönyve: a Fecske utca 12. (Koinónia Kiadó, 2016) és a Hátamon a zsákom (Koinónia Kiadó, 2017) körül fogalmazódik meg. Mindkettő vonzereje abból ered, hogy a hasonló élethelyzetű gyerekek könnyen azonosulhatnak az azonos korú szereplőkkel.

Lelki kapcsolatban Erdéllyel

Ma 19 órától a sepsiszentgyörgyi Krisztus király katolikus templomban, vasárnap 19 órától pedig a kézdivásárhelyi Vigadóban koncertezik a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Sebestyén Márta népdalénekes, aki ezúttal Andrejszki Judittal, a magyar régizene-műfaj jeles képviselőjével lép fel. A virágnak megtiltani nem lehet című tavaszköszöntő műsorukban a népzene és régi zene rejtett összefüggéseit boncolgatják. A magyar népdal nagyasszonya telefonon adott exkluzív interjút lapunknak.

Nemzeti ügyekben összezárni

Három hónappal a benyújtása után, a román parlament közigazgatási bizottsága kedden napirendre tűzte, majd vita nélkül elutasította a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. Az ülésen meghívottként jelen volt annak előterjesztője, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő is, akivel a történtekről Sepsiszentgyörgyön beszélgettünk.

A hit Isten ajándéka

Nemzetközi kihatású kezdeményezésre adott igenlő választ február 20-án a Magyar Országgyűlés, kimondva, hogy január 13-a legyen ezentúl a vallásszabadság napja. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a testvéregyházak terjesztették elő a javaslatot a nemzet parlamentje elé, mely példás összefogásra buzdította annak pártjait. Miben áll ennek fő világnézeti és politikai tartalma, milyen közösségi mozgatórúgók állnak mögötte? – kérdeztük az előterjesztés egyik fő kezdeményezőjétől, Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkésztől, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatójától.

Otthonba szorítva

Keresztes Bíborkát tíz évvel ezelőtt ismertem meg a kisbaconi vízimalomban, amint az osztovátában ülve csattogott szapora kezében a bolond. Nem mindennapi jelenség volt a vásznat szövő 14 éves kislány, aki úgy mondta, kedvenc elfoglaltsága a szövés. Az azóta eltelt évtized azt bizonyította, hogy nem pusztán múló gyermekkori szenvedélynek bizonyult a bájos nagylánnyá cseperedő Bíborka számára ez a régi világot idéző tevékenykedés, hiszen nem távozott messzire a szövőszéktől, azóta is folyamatosan kihallatszik Keresztes Etelka vízimolnárné házából a szövőszék malomzúgásba keveredett zaja.

Hobbiból lett karrier

A sepsiszentgyörgyi, 20 éves Forró Csongor a Mikes Kelemen Elméleti Líceum matek–infó szakán végzett, és alig több mint egy éve ragadott kamerát. Ma már több mint 200 ezer követőnek, főleg fiataloknak készít tartalmat Cresser néven a világ legnagyobb videomegosztóján, a YouTube-on. Célja, hogy szórakoztassa vagy épp nevelje azt a nemzedéket, amelyik már nem a tévében keres néznivalót, hanem interneten követ youtubereket, köztük Cressert.

„Apukámtól ered az egész”

A magyarországi Balogh Roland 2009-ben Montreux-ben a jazzgitár-verseny győztese lett, 2015-ben New Yorkban második helyen végzett a Wes Montgomery gitárversenyen, majd 2016-ban a Los Angelesben rendezett Six String Theory Competitionről hozta el a gitár kategória díját és a fődíjat. Ikertestvérével, Balogh Zoltán billentyűssel alapították meg a Finucci Bros Quartettet, amelynek legutóbbi kézdivásárhelyi koncertje után beszélgettünk a fiatal gitárossal.

A kortárs költészet él és virágzik

Sárkány Tímea Kézdivásárhelyen született, jelenleg Kolozsváron él. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar és összehasonlító irodalom szakán végzett 2017-ben. Mesterképzését a BBTE kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok szakán kezdte. Egy tea mellett beszélgettünk pályájáról, verseiről, irodalmi meglátásairól.

Ha sokat kapunk, vissza is kell adni

Ambrus Attilával, az Antal Nimród rendezte A Viszkis című film sepsiszentgyörgyi bemutatója után, a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében megtartott közönségtalálkozót követően beszélgettünk.