Édesapjuk döntött arról, kinek jusson a gitár

A magyarországi Balogh Roland 2009-ben Montreux-ben a jazzgitár-verseny győztese lett, 2015-ben New Yorkban második helyen végzett a Wes Montgomery gitárversenyen, majd 2016-ban a Los Angelesben rendezett Six String Theory Competitionről hozta el a gitár kategória díját és a fődíjat. Ikertestvérével, Balogh Zoltán billentyűssel alapították meg a Finucci Bros Quartettet, amelynek legutóbbi kézdivásárhelyi koncertje után beszélgettünk a fiatal gitárossal.
– Miért a jazzgitárt választotta?
– Apukám gitáros volt, tőle jött a hangszer iránti szeretetünk. Az ikertestvérem, Zoltán is gitározni akart, de apukám látta, melyikünknek mihez van tehetsége, így jutott nekem a gitár. Nagyon szerettem a hangszert, hatévesen kezdtem el autodidakta módon gitározni, testvérem meg zongorázni.
– A legjelentősebb nemzetközi szakmai versenyek győztese. Szeret versenyezni?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy szeretem bemutatni a tehetségemet. Versenyezni azért fontos, mert egy olyan világban élünk, ahol a marketingről szól minden, és addig, amíg az ember nem tesz le valamit az asztalra, csak egy tehetséges gitárosnak tartják. Viszont ha kimegy, és megméretteti magát nemzetközi szinten, ráadásul a világ legjobb jazzgitárosai adják oda az első díjat, arra felfigyelnek az emberek. Az Istenben való hitem által sikerült megnyernem több versenyt, ezáltal megmutatva a világnak, hogy a magyar embe­rek nagyon tehetségesek.
– Nagyon „baloghrolandosan” játszik. Olvastam, volt időszak, amikor George Bensont másolta. Hosszú út vezetett onnan az egyéni hang megtalálásához?
– Úgy vélem, az egyéni hang megtalálása a legnehezebb és legfontosabb egy zenész számára. Amíg másokat utánozunk, addig csak másolatok vagyunk, bár mindig az eredeti a legjobb. Húszéves lehettem, amikor ez a fejemben helyrerázódott, és azt mondtam, elég volt abból, hogy másokat utánzok, legyen az Benson vagy bárki más. Próbáltam az ő gitárjátékuknak a rám gyakorolt hatásából összegyúrni az én sajátomat. Amit tőlük tanultam, abból az érzelmeket és a technikát beépítettem a játékomba, majd egyénivé formáltam. Nagyon nehéz volt, de hála Istennek, kialakult a sajátos gitárjátékom, és a mai napig azon vagyok, hogy ezt tovább tökéletesítsem, és minél több emberhez eljusson a zeném.
– Tavaly New Yorkban rögzítették a frissen bemutatott I stand at the door című albumot. Hogyan történik a dalszerzés?
– Az ikertestvéremmel ketten írjuk a dalokat. Mutatok egy részt, ő meghallgatja, elmondja a véleményét, majd együtt írunk egy következő részt, vagy ha úgy jó, ahogy van, hozzálátunk összerakni a zenekarral. Amennyiben nem közös dalról van szó, akkor is mindkettőnknek rá kell bólintania.
– Mi az amerikai lemezszerződés története?
– 2015-ben a Wes Montgomery jazzgitár-versenyen ismertem meg az Indaba Music tulajdonosát, aki az egyik szponzor volt. Tavaly New Yorkban felraktam egy szelfit a Facebookra, erre írt egy üzenetet, hogy ha már ott vagyunk, menjünk az irodájába, mert beszélni szeretne velünk. Lemezszerződést ajánlott, az albumot öt nap alatt fölvettük.
– Megéri még CD-t kiadni?
– Amerikában már szinte egyáltalán nem adnak ki CD-t. Pendrive-okon hozzák ki, vagy csak digitális formában töltik le. Itthon is egyre kevesebben jelentetnek meg hagyományos CD-t. Mi azt valljuk, hogy ez egy fizikailag megfogható ajándék, amit kizárólag koncertjeinken árulunk, hiszen a tapasztalat azt mutatja, az emberek szeretnének hazavinni abból, amit hallottak. Úgy vélem, érdemes valamennyi lemezt legyártatni, de nem túl sokat, hiszen abban a korban élünk, amikor minden digitális formában történik. Amerikában sem fog fizikai formában megjelenni, hanem letölthető lesz.
– A nemzetközi szakmában nagyon jól cseng a Balogh Roland név. Hogyan tovább?
– Valóban, a 2016-os Six String Theory-versenyen John Scofield, Pat Martino, Lee Ritenour, Mike Stern, Keb Mo és Nir Felder, a világ legjobb gitárosai zsűriztek. Számukra már ismerősen cseng a nevem, sőt Lee Ritenourrel és Mike Sternnel már játszottam is együtt. Szeretnék minél több helyre eljutni a világban, és megmutatni az új lemezanyagunkat, majd jöhet a következő projekt.
– Erről elárulna részleteket?
– Szeretnénk szimfonikus zenekarra írni dalokat, és ezeket egy nagyobb színházteremben vagy arénában előadni. Ugyanakkor meghívnánk egy világsztárt, hogy velünk játsszon, és ebből egy olyan turnét kerekítenénk, amely révén még többen megismerhetik a zenénket.
– A Restless (Nyughatatlan) című dal előtt elmondta, hogy azt egy film inspirálta. A zenekar neve is filmből származik, sőt a zenéjükkel is egy-egy történetet mesélnek el…
– Valóban, a nevünk Sylvester Stallone Oscar című filmjéből származik, amelyben a Finucci ikrek szabók. Úgy vélem, mindenből lehet meríteni, akár filmből, akár egy harcművészeti mozdulatból, az érzelmeinkből, mindabból, ami velünk történik. Miles Davis arra a kérdésre, mi inspirálja a dalírásban, az válaszolta, kiül a teraszra, és nézi, ahogy az emberek sétálnak az utcán, világítanak a lámpák, dudál az autó; egyszerűen az élet maga. Van olyan is, amikor nem jön semmi, akkor várni kell az ihletre, és az lehet egy filmzene vagy filmjelenet is.
– Írna filmzenét?
– Lehetséges. Az I stand at the door lemezt egyébként Amerikában a filmzene és a jazz kategóriába sorolják be. Az album egyelőre Európában jelent meg, az amerikai megjelenés valamikor a budapesti lemezbemutató környékén (február 21. – szerk.) várható. 

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Kis helyen nagy nemzeti élmény

Kétezer kilométer néhány kézfogásért. Van ilyen, különösen szerelmeséknél. Maradjon vélük is a tisztelet! Töprengő magyar nyugdíjas, fölemelt ujjal, azt is kiszámítaná, hány ezer kilométert kellett karddal, íjjal a kézben megtenniük a magyar csapatoknak, népnek, míg eljutottak, na nem egy hét alatt, mondjuk Székelyföldre, Csehétfalvára, immár hét országban közismert emberünk, Balázs Antal szülő- és fölnevelő falujáig. Évtizedek óta sepsiszentgyörgyi lakos. Fafaragó, lelkes fákat készített az 1849-es aradi vértanúknak is többek között Sepsiszentgyörgynek, népének. Nemrég vitte a mostani Szlovákiába, a magyar felvidékre munkáit, mindössze egyezer kilométerre.

Tolsztoj hódította meg

A fellebbezések után új sorrend alakult ki a Kovászna megyei érettségizők listáján, ahol az első helyet 9,72-es átlaggal Fazakas Réka vette át. A Mikes Kelemen Líceum reál szakos diákja magyar irodalomból kapott 9,1-es jegyét óvta meg, és 4 tizedpontos emeléssel lett a magyar tagozatosok legjobbika. Telefoninterjúnk azután készült, hogy háromórás sorban állás után Kolozsváron beiratkozott a magyar–orosz szakra.

Együtt erősek vagyunk

Dr. Lomnici Zoltán jogásszal, az Emberi Méltóság Tanácsa nevű civilszervezet vezetőjével kis híján egy esztendeje beszélgettünk, a Gelencén tett látogatása alkalmából. Az akkor elhangzottak pedig mára sajnos még időszerűbbé váltak.

Nyertes stratégiája volt

Az idei érettségin a megyében a magyar tagozatosok legjobbjának 9,65-ös átlaggal Sebestyén Krisztina, a Székely Mikó Kollégium Dálnokból ingázó diákja bizonyult. Amint elmondta, a maga 9,40 körüli év végi átlagával ő csak közepes tanulónak számított a matematika-informatika profilú osztályban, elsőségének híre tehát meglepő, hihetetlen és felfoghatatlan volt számára.

Tíz év – tíz kérdés

Június 20-án volt tíz éve annak, hogy Tamás Sándor a megyei önkormányzat elnökeként letette a hivatali esküt. A kerek évforduló apropóján a legutóbbi, Kézdiszentléleken tartott megyetanácsülés után kértük fel számadó interjúra. Nem csak arról beszélt, mire büszke és mit bánt meg, többek között az ideális politikus robotképét is megrajzolta számunkra.

A történelemből merítő regényíró

Voloncs Attila a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum végzős diákja. Mindössze 18 éves, de már elmondhatja magáról, hogy publikált szerző, hiszen nemrég jelent meg Virágok esztendeje című történelmi regénye, amelynek cselekménye az őszirózsás forradalom idején játszódik. A tehetséges fiatal szerzőt a kötet születésének körülményeiről, az irodalomhoz kötődő viszonyáról és jövőbeli terveiről kérdeztük.

Interjú Adrian Ordeannal, a Compact B gitárosával

Az idei Szent György Napok egyik sztárfellépője a tavaly újraalakult Compact B volt. A koncert előtt Adrian Ordean gitáros-zeneszerző-producer-hangmérnökkel egyebek mellett a huszonkét évvel ezelőtti kilépésről, a Paul Csucsival zajló pereskedésről, a zenekar idei terveiről és szólóalbumáról is beszélgettünk.

Csuklógyakorlat ködben

Deák Magdolnát, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző magyar nyelv és irodalom, pedagógiai kommunikáció és módszertantanárát választották az Év tanárának szombaton, Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. A kilenc jelölt közül további két anyaországi és két külhoni magyar pedagógus részesült a kozepsuli.hu oldal által alapított elismerésben. Deák Magdolna a kooperatív tanulási módszereket dráma- és élménypedagógiai módszerekkel ötvözi. Vallja, hogy minden negatív dolog pozitívvá alakítható. Vele készült interjúnk során egy türelmes, lelkes pedagógus nevelési elveibe, innovatív tanítási módszereibe nyerhettünk betekintést.

„Ragaszkodom az autentikushoz”

A kovásznai születésű Teleki Aranka egyéni népviselet-kiállítása május 25-ig látogatható a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában. Az alábbi beszélgetésben egyebek mellett a kezdetekről és a tervekről is kérdeztük a Kézdivásárhelyen élő és alkotó ruhatervezőt és -készítőt.

A bizalom a legfontosabb

Molnár Imola, a baróti unitárius egyházközség új lelkésze 1987-ben született Felsőrákoson. Szülőfalujában, majd Baróton tanult, a középiskolát Székelykeresztúron, az unitárius kollégiumban végezte, aztán a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius karán folytatta tanulmányait. A négyéves alapképzés után másfél évet Bölönben volt gyakorló teológus, 2013-ban Nagyváradra került, ahol előbb egy évig segédlelkészként, majd rendes lelkészként szolgált. 2018 februárjában, meghívás útján a baróti unitárius egyházközség lelkipásztorává választották, első istentiszteletét éppen húsvét vasárnapján tartotta. Arra kértük, beszéljen röviden életútjáról, a lelkészi hivatásról, elképzeléseiről.

Orvosból lett író

A kovásznai dr. Török Sándor (írói nevén Török Samu) 78. életévében jár, és 48 évet dolgozott a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórházban, de most is rendel, mert nem pihenhet. Úgy érzi, tenni kell valamit, ezért alig két éve nekikezdett megírni a saját humoros-tanulságos történeteit, amikből két kötet már meg is jelent, egy harmadik pedig kiadás előtt áll.

Az orgona lordjai Háromszéken

Rákász Gergely koncertorgonista Lords Of The Organ II. című műsorával nyolcállomásos Erdélyi körútra indul. Az április 22-én, vasárnap Sepsiszentgyörgyön és 26-án, csütörtökön Kézdivásárhelyen koncertező művésszel egyebek mellett a turné koncepciójáról, a látványkoncertről és a művészetet a ripacskodástól elválasztó határról beszélgettünk.

Mesekönyvek bemutatáson

Gál Andrea brassói születésű író, kutató, szerkesztő, tanár, és amiről faggattuk, az a két gyerekkönyve: a Fecske utca 12. (Koinónia Kiadó, 2016) és a Hátamon a zsákom (Koinónia Kiadó, 2017) körül fogalmazódik meg. Mindkettő vonzereje abból ered, hogy a hasonló élethelyzetű gyerekek könnyen azonosulhatnak az azonos korú szereplőkkel.

Lelki kapcsolatban Erdéllyel

Ma 19 órától a sepsiszentgyörgyi Krisztus király katolikus templomban, vasárnap 19 órától pedig a kézdivásárhelyi Vigadóban koncertezik a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Sebestyén Márta népdalénekes, aki ezúttal Andrejszki Judittal, a magyar régizene-műfaj jeles képviselőjével lép fel. A virágnak megtiltani nem lehet című tavaszköszöntő műsorukban a népzene és régi zene rejtett összefüggéseit boncolgatják. A magyar népdal nagyasszonya telefonon adott exkluzív interjút lapunknak.

Nemzeti ügyekben összezárni

Három hónappal a benyújtása után, a román parlament közigazgatási bizottsága kedden napirendre tűzte, majd vita nélkül elutasította a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. Az ülésen meghívottként jelen volt annak előterjesztője, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő is, akivel a történtekről Sepsiszentgyörgyön beszélgettünk.