Az Erdélyi Unitárius Egyház és a testvéregyházai küldöttsége az Országházban Fotó: Országgyűlés Sajtóirodája/Pető Zsuzsa

Nemzetközi kihatású kezdeményezésre adott igenlő választ február 20-án a Magyar Országgyűlés, kimondva, hogy január 13-a legyen ezentúl a vallásszabadság napja. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a testvéregyházak terjesztették elő a javaslatot a nemzet parlamentje elé, mely példás összefogásra buzdította annak pártjait. Miben áll ennek fő világnézeti és politikai tartalma, milyen közösségi mozgatórúgók állnak mögötte? – kérdeztük az előterjesztés egyik fő kezdeményezőjétől, Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkésztől, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatójától.

 

– Miért a Magyar Országgyűléshez fordultak ezzel az javaslattal?

– Az erdélyi országgyűlés jogutódjaként ez a legillőbb hely arra, hogy a Tordán 450 éve megalkotott törvényt illően méltassa. Tudatában voltunk annak, hogy hagyományunk e gyémántkincsét ismételten felszínre kell hoznunk. A kör tágult, mások is rádöbbentek arra, hogy bár e jogszabály az unitárius Dávid Ferenc kezdeményezésére született, egyben az összerdélyi protestantizmusnak is kincse, mert magának a reformációnak a folytatása, ebben gyakorlatilag az erdélyi társadalom egésze benne van. A törvény 1568-ban a prédikátorválasztás gyülekezetek általi választásának jogát szentesítette, s ebben a katolicizmus mellett ott voltak az összes kikristályosodó új felekezetek, melyek még nem voltak bevett vallások, később váltak azzá, de ehhez az utat pontosan akkor egyengették. Megértettük, hogy a januári évfordulót az erdélyi református és evangálikus egyházakkal együtt kell megünnepelnünk, ebből született e közös előterjesztés. Egyrészt kimondtuk, hogy a világon először a vallásszabadsághoz való jogot itt fogalmazták és iktatták törvénybe, méghozzá olyan korban, melyben másutt a cuius regio, eius religio elvét, tehát az erőszakét vallották, itt, Erdélyben a lelkiismereti szabadság jogi normáját alkották meg. Erdély a vallásbéke földje lett, menedéket nyújtott az üldözötteknek is. Abban a korban a vallási volt az identitás legfontosabb összetevője, a nemzeti később szilárdult meg, ezért egyértelmű, hogy e törvényben a keresztény Európa fundamentuma, a demokrácia alapelve is megfogalmazódott.

– A szabadságeszme egyszerre európai és erdélyi, vallási és közéleti formája volt.

– Úgy van. Ezért kértük, tekintse az Országgyűlés kiemelt nemzeti értéknek. A vallásszabadság törvénye a gyülekezetek szabad prédikátorválasztásának jogát bibliai alapvetésre vezeti vissza, kimondja, hogy a hit Isten ajándéka, ezzel a középkori tekintélyelvűség uralmának vet véget, és kimondja, hogy a superintendensnek, a püspöknek sincs joga a gyülekezetre kényszeríteni olyan prédikátort, akit az nem kíván magának. Közösségi jogot iktat törvénybe. Nem kell hangsúlyoznom, hogy ez mekkora szerepet játszott a nemzetek, azok irodalmi nyelve kialakításában! Megmentette Erdélyt a vallási kizárólagosság uralmától, s ennek hasznát látta az ortodox vallásgyakorlás is. Ezért benyújtottuk előterjesztésünket a bukaresti és a brüsszeli parlamenteknek is, remélhetőleg ott is kedvező visszhangra talál.

– Hogyan zajlott az ünnepi tett Budapesten?

– Február 20-án a díszpáholyból hallgathattuk végig, ahogy valamennyi politikai frakció csodálatos konszenzusban méltatta és fogadta el a jogszabályt, ilyen időkben, amikor a viták különben tetőfokukra hágtak. Ki kell emelnem Kövér László házelnök úr nyitottságát, aki vállalta, maga terjeszti be a törvénykezdeményezést. Még annyit: brüsszeli látogatásunkkor kiállítást is szerveztünk az Unió székházában, és a parlament alelnöke megígérte, foglalkoznak a javaslattal. Sógor Csaba, Winkler Gyula és Tőkés László képviselők mellénk álltak, számítunk a román törvényhozás támogatására is.

A magyar unitárius egyház 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította abból az apropóból, hogy 450 évvel ezelőtt, 1568-ban Tordán az erdélyi országgyűlés – korszakalkotó módon – kimondta, hogy minden közösség olyan vallási felfogást követhet, amely lelkiismeretével megegyezik. A jeles évforduló alkalmából az unitárius egyház számos rendezvényt, programot és emlékjelhagyást szervez Erdélyben, Magyarországon, valamint a világ számos más pontján. Holnap Budapesten tartják a jubileumi év kiemelt fontosságú rendezvényeit: az Országházban zajló ünnepi konferenciát, valamint az azt követő gálaestet a Pesti Vigadóban.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Bemutatkozik a Road Of Life

A Road Of Life zenekar ez év májusában alakult Kézdivásárhelyen, de már több fellépést tudhatnak maguk mögött. A pop-rock műfajt képviselő együttes tagjai Gáspár Claudius (gitár, ének), Farnas Tamás (dob) és Máté Loránd (hegedű). Mindhárman egyetemisták, és hiszik, hogy a zene az ő útjuk az életben. A zenekar megalakulásáról, eddigi eredményeikről és jövőbeli terveikről kérdeztük Gáspár Claudiust, a Road Of Life frontemberét.

A magyar kultúra egy és oszthatatlan

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette dr. Borcsa Jánost az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A kézdivásárhelyi irodalomkritikus, irodalomtörténész, az Ambrózia Kiadó alapító vezetője – öt erdélyi társával együtt – szeptember 18-án Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán vehette át kitüntetését a Kárpát-medencei magyar kultúra feltérképezését és népszerűsítését szolgáló publikációs tevékenysége elismeréseként. Dr. Borcsa Jánost, lapunk munkatársát a díjról és színes munkásságáról kérdeztük.

Érzések hat húron

A kovásznai városnapok egyik kiemelkedő koncertjét a magyarországi thrash metal színtér meghatározó csapata, a Moby Dick adta. Mentes Norberttel, a Moby Dick és a nemzeti rockot játszó Hungarica együttesek dalszerző-gitárosával a koncert előtt beszélgettünk múltról és jövőről.

„Kicsúfoltak a nevem miatt”

Véget ért a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, amelyen Szőcs Petra Déva című első nagyjátékfilmje a Biennale College Cinema szekcióban mutatkozott be. A film az árvák sorsáról, a kirekesztésről, de a barátságról is szól, és háromszéki vonatkozása is van, két szereplője is háromszéki: Fatma Mohamed sepsiszentgyörgyi színésznő és az árkosi Nagy Csengelle. A filmfesztivál után Fatma Mohameddel beszélgettünk a filmbeli szerepéről.

Kovásznától Zangláig

A kovásznai 23 éves Konnát Árpád a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetének harmadévet végzett hallgatója a népvándorlás-középkor szakon. A Csoma Szobája Alapítvány keretében egyedüli Kovászna megyeiként négy hetet önkéntesként dolgozott Zanglában, ahol Kőrösi Csoma Sándor egy évet és négy hónapot töltött el. Zanglai tartózkodásuk alatt különféle izgalmas kalandokban volt része, találkozhatott a dalai lámával, és egy földcsuszamlást is szerencsésen túlélt. Ott szerzett tapasztalatairól és élményeiről ma 18 órától a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében tart vetített képes előadást. Mi ezt megelőzően faggattuk.

Lappangó kézirat

A népéletet a maga igazi valójában és mélységében, különösen, ha az ideológiák torzításaitól zajos huszadik századot nézzük, soha nem ismerhetjük meg eléggé. Öröm, ha lappangó népi emlékiratok kerülnek elő, a néphez legközelebb álló tanítók és papok tollából születettek még beszédesebbek lehetnek. Telitalálatnak tűnik a Székely Nemzeti Múzeum és a Pro Havadtő Egyesület kiadásában most megjelent, dr. Kinda István által szerkesztett antológia, a Kispalástos küzdelem (1887–1966) egy nagyon jó tollú székely lelkész és pedagógus, Nagy Sándor írásaiból. A szerkesztővel beszélgettünk.

Orbán Viktor fia Kézdivásárhelyen

Július 29-én a magyarországi Felház mozgalom csapata tartott imanapot és dicsőítő alkalmat a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglőben. A 2015-ben alakult mozgalom egyik vezetője Orbán Viktor fia, Gáspár, aki a focikarrierjét megtörő sérülés után, egy afrikai önkéntes tevékenység során került közel Istenhez. A mozgalom céljairól és működéséről, hitről és jövőbeli tervekről beszélgettünk Orbán Gáspárral és Biegelbauer Pállal, a mozgalom egyik tagjával.

Kis helyen nagy nemzeti élmény

Kétezer kilométer néhány kézfogásért. Van ilyen, különösen szerelmeséknél. Maradjon vélük is a tisztelet! Töprengő magyar nyugdíjas, fölemelt ujjal, azt is kiszámítaná, hány ezer kilométert kellett karddal, íjjal a kézben megtenniük a magyar csapatoknak, népnek, míg eljutottak, na nem egy hét alatt, mondjuk Székelyföldre, Csehétfalvára, immár hét országban közismert emberünk, Balázs Antal szülő- és fölnevelő falujáig. Évtizedek óta sepsiszentgyörgyi lakos. Fafaragó, lelkes fákat készített az 1849-es aradi vértanúknak is többek között Sepsiszentgyörgynek, népének. Nemrég vitte a mostani Szlovákiába, a magyar felvidékre munkáit, mindössze egyezer kilométerre.

Tolsztoj hódította meg

A fellebbezések után új sorrend alakult ki a Kovászna megyei érettségizők listáján, ahol az első helyet 9,72-es átlaggal Fazakas Réka vette át. A Mikes Kelemen Líceum reál szakos diákja magyar irodalomból kapott 9,1-es jegyét óvta meg, és 4 tizedpontos emeléssel lett a magyar tagozatosok legjobbika. Telefoninterjúnk azután készült, hogy háromórás sorban állás után Kolozsváron beiratkozott a magyar–orosz szakra.

Együtt erősek vagyunk

Dr. Lomnici Zoltán jogásszal, az Emberi Méltóság Tanácsa nevű civilszervezet vezetőjével kis híján egy esztendeje beszélgettünk, a Gelencén tett látogatása alkalmából. Az akkor elhangzottak pedig mára sajnos még időszerűbbé váltak.

Nyertes stratégiája volt

Az idei érettségin a megyében a magyar tagozatosok legjobbjának 9,65-ös átlaggal Sebestyén Krisztina, a Székely Mikó Kollégium Dálnokból ingázó diákja bizonyult. Amint elmondta, a maga 9,40 körüli év végi átlagával ő csak közepes tanulónak számított a matematika-informatika profilú osztályban, elsőségének híre tehát meglepő, hihetetlen és felfoghatatlan volt számára.

Tíz év – tíz kérdés

Június 20-án volt tíz éve annak, hogy Tamás Sándor a megyei önkormányzat elnökeként letette a hivatali esküt. A kerek évforduló apropóján a legutóbbi, Kézdiszentléleken tartott megyetanácsülés után kértük fel számadó interjúra. Nem csak arról beszélt, mire büszke és mit bánt meg, többek között az ideális politikus robotképét is megrajzolta számunkra.

A történelemből merítő regényíró

Voloncs Attila a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum végzős diákja. Mindössze 18 éves, de már elmondhatja magáról, hogy publikált szerző, hiszen nemrég jelent meg Virágok esztendeje című történelmi regénye, amelynek cselekménye az őszirózsás forradalom idején játszódik. A tehetséges fiatal szerzőt a kötet születésének körülményeiről, az irodalomhoz kötődő viszonyáról és jövőbeli terveiről kérdeztük.

Interjú Adrian Ordeannal, a Compact B gitárosával

Az idei Szent György Napok egyik sztárfellépője a tavaly újraalakult Compact B volt. A koncert előtt Adrian Ordean gitáros-zeneszerző-producer-hangmérnökkel egyebek mellett a huszonkét évvel ezelőtti kilépésről, a Paul Csucsival zajló pereskedésről, a zenekar idei terveiről és szólóalbumáról is beszélgettünk.

Csuklógyakorlat ködben

Deák Magdolnát, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző magyar nyelv és irodalom, pedagógiai kommunikáció és módszertantanárát választották az Év tanárának szombaton, Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. A kilenc jelölt közül további két anyaországi és két külhoni magyar pedagógus részesült a kozepsuli.hu oldal által alapított elismerésben. Deák Magdolna a kooperatív tanulási módszereket dráma- és élménypedagógiai módszerekkel ötvözi. Vallja, hogy minden negatív dolog pozitívvá alakítható. Vele készült interjúnk során egy türelmes, lelkes pedagógus nevelési elveibe, innovatív tanítási módszereibe nyerhettünk betekintést.