Az Erdélyi Unitárius Egyház és a testvéregyházai küldöttsége az Országházban Fotó: Országgyűlés Sajtóirodája/Pető Zsuzsa

Nemzetközi kihatású kezdeményezésre adott igenlő választ február 20-án a Magyar Országgyűlés, kimondva, hogy január 13-a legyen ezentúl a vallásszabadság napja. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a testvéregyházak terjesztették elő a javaslatot a nemzet parlamentje elé, mely példás összefogásra buzdította annak pártjait. Miben áll ennek fő világnézeti és politikai tartalma, milyen közösségi mozgatórúgók állnak mögötte? – kérdeztük az előterjesztés egyik fő kezdeményezőjétől, Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkésztől, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatójától.

 

– Miért a Magyar Országgyűléshez fordultak ezzel az javaslattal?

– Az erdélyi országgyűlés jogutódjaként ez a legillőbb hely arra, hogy a Tordán 450 éve megalkotott törvényt illően méltassa. Tudatában voltunk annak, hogy hagyományunk e gyémántkincsét ismételten felszínre kell hoznunk. A kör tágult, mások is rádöbbentek arra, hogy bár e jogszabály az unitárius Dávid Ferenc kezdeményezésére született, egyben az összerdélyi protestantizmusnak is kincse, mert magának a reformációnak a folytatása, ebben gyakorlatilag az erdélyi társadalom egésze benne van. A törvény 1568-ban a prédikátorválasztás gyülekezetek általi választásának jogát szentesítette, s ebben a katolicizmus mellett ott voltak az összes kikristályosodó új felekezetek, melyek még nem voltak bevett vallások, később váltak azzá, de ehhez az utat pontosan akkor egyengették. Megértettük, hogy a januári évfordulót az erdélyi református és evangálikus egyházakkal együtt kell megünnepelnünk, ebből született e közös előterjesztés. Egyrészt kimondtuk, hogy a világon először a vallásszabadsághoz való jogot itt fogalmazták és iktatták törvénybe, méghozzá olyan korban, melyben másutt a cuius regio, eius religio elvét, tehát az erőszakét vallották, itt, Erdélyben a lelkiismereti szabadság jogi normáját alkották meg. Erdély a vallásbéke földje lett, menedéket nyújtott az üldözötteknek is. Abban a korban a vallási volt az identitás legfontosabb összetevője, a nemzeti később szilárdult meg, ezért egyértelmű, hogy e törvényben a keresztény Európa fundamentuma, a demokrácia alapelve is megfogalmazódott.

– A szabadságeszme egyszerre európai és erdélyi, vallási és közéleti formája volt.

– Úgy van. Ezért kértük, tekintse az Országgyűlés kiemelt nemzeti értéknek. A vallásszabadság törvénye a gyülekezetek szabad prédikátorválasztásának jogát bibliai alapvetésre vezeti vissza, kimondja, hogy a hit Isten ajándéka, ezzel a középkori tekintélyelvűség uralmának vet véget, és kimondja, hogy a superintendensnek, a püspöknek sincs joga a gyülekezetre kényszeríteni olyan prédikátort, akit az nem kíván magának. Közösségi jogot iktat törvénybe. Nem kell hangsúlyoznom, hogy ez mekkora szerepet játszott a nemzetek, azok irodalmi nyelve kialakításában! Megmentette Erdélyt a vallási kizárólagosság uralmától, s ennek hasznát látta az ortodox vallásgyakorlás is. Ezért benyújtottuk előterjesztésünket a bukaresti és a brüsszeli parlamenteknek is, remélhetőleg ott is kedvező visszhangra talál.

– Hogyan zajlott az ünnepi tett Budapesten?

– Február 20-án a díszpáholyból hallgathattuk végig, ahogy valamennyi politikai frakció csodálatos konszenzusban méltatta és fogadta el a jogszabályt, ilyen időkben, amikor a viták különben tetőfokukra hágtak. Ki kell emelnem Kövér László házelnök úr nyitottságát, aki vállalta, maga terjeszti be a törvénykezdeményezést. Még annyit: brüsszeli látogatásunkkor kiállítást is szerveztünk az Unió székházában, és a parlament alelnöke megígérte, foglalkoznak a javaslattal. Sógor Csaba, Winkler Gyula és Tőkés László képviselők mellénk álltak, számítunk a román törvényhozás támogatására is.

A magyar unitárius egyház 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította abból az apropóból, hogy 450 évvel ezelőtt, 1568-ban Tordán az erdélyi országgyűlés – korszakalkotó módon – kimondta, hogy minden közösség olyan vallási felfogást követhet, amely lelkiismeretével megegyezik. A jeles évforduló alkalmából az unitárius egyház számos rendezvényt, programot és emlékjelhagyást szervez Erdélyben, Magyarországon, valamint a világ számos más pontján. Holnap Budapesten tartják a jubileumi év kiemelt fontosságú rendezvényeit: az Országházban zajló ünnepi konferenciát, valamint az azt követő gálaestet a Pesti Vigadóban.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

A történelemből merítő regényíró

Voloncs Attila a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum végzős diákja. Mindössze 18 éves, de már elmondhatja magáról, hogy publikált szerző, hiszen nemrég jelent meg Virágok esztendeje című történelmi regénye, amelynek cselekménye az őszirózsás forradalom idején játszódik. A tehetséges fiatal szerzőt a kötet születésének körülményeiről, az irodalomhoz kötődő viszonyáról és jövőbeli terveiről kérdeztük.

Interjú Adrian Ordeannal, a Compact B gitárosával

Az idei Szent György Napok egyik sztárfellépője a tavaly újraalakult Compact B volt. A koncert előtt Adrian Ordean gitáros-zeneszerző-producer-hangmérnökkel egyebek mellett a huszonkét évvel ezelőtti kilépésről, a Paul Csucsival zajló pereskedésről, a zenekar idei terveiről és szólóalbumáról is beszélgettünk.

Csuklógyakorlat ködben

Deák Magdolnát, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző magyar nyelv és irodalom, pedagógiai kommunikáció és módszertantanárát választották az Év tanárának szombaton, Budapesten, a Magyarság Házában tartott ünnepségen. A kilenc jelölt közül további két anyaországi és két külhoni magyar pedagógus részesült a kozepsuli.hu oldal által alapított elismerésben. Deák Magdolna a kooperatív tanulási módszereket dráma- és élménypedagógiai módszerekkel ötvözi. Vallja, hogy minden negatív dolog pozitívvá alakítható. Vele készült interjúnk során egy türelmes, lelkes pedagógus nevelési elveibe, innovatív tanítási módszereibe nyerhettünk betekintést.

„Ragaszkodom az autentikushoz”

A kovásznai születésű Teleki Aranka egyéni népviselet-kiállítása május 25-ig látogatható a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában. Az alábbi beszélgetésben egyebek mellett a kezdetekről és a tervekről is kérdeztük a Kézdivásárhelyen élő és alkotó ruhatervezőt és -készítőt.

A bizalom a legfontosabb

Molnár Imola, a baróti unitárius egyházközség új lelkésze 1987-ben született Felsőrákoson. Szülőfalujában, majd Baróton tanult, a középiskolát Székelykeresztúron, az unitárius kollégiumban végezte, aztán a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet unitárius karán folytatta tanulmányait. A négyéves alapképzés után másfél évet Bölönben volt gyakorló teológus, 2013-ban Nagyváradra került, ahol előbb egy évig segédlelkészként, majd rendes lelkészként szolgált. 2018 februárjában, meghívás útján a baróti unitárius egyházközség lelkipásztorává választották, első istentiszteletét éppen húsvét vasárnapján tartotta. Arra kértük, beszéljen röviden életútjáról, a lelkészi hivatásról, elképzeléseiről.

Orvosból lett író

A kovásznai dr. Török Sándor (írói nevén Török Samu) 78. életévében jár, és 48 évet dolgozott a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórházban, de most is rendel, mert nem pihenhet. Úgy érzi, tenni kell valamit, ezért alig két éve nekikezdett megírni a saját humoros-tanulságos történeteit, amikből két kötet már meg is jelent, egy harmadik pedig kiadás előtt áll.

Az orgona lordjai Háromszéken

Rákász Gergely koncertorgonista Lords Of The Organ II. című műsorával nyolcállomásos Erdélyi körútra indul. Az április 22-én, vasárnap Sepsiszentgyörgyön és 26-án, csütörtökön Kézdivásárhelyen koncertező művésszel egyebek mellett a turné koncepciójáról, a látványkoncertről és a művészetet a ripacskodástól elválasztó határról beszélgettünk.

Mesekönyvek bemutatáson

Gál Andrea brassói születésű író, kutató, szerkesztő, tanár, és amiről faggattuk, az a két gyerekkönyve: a Fecske utca 12. (Koinónia Kiadó, 2016) és a Hátamon a zsákom (Koinónia Kiadó, 2017) körül fogalmazódik meg. Mindkettő vonzereje abból ered, hogy a hasonló élethelyzetű gyerekek könnyen azonosulhatnak az azonos korú szereplőkkel.

Lelki kapcsolatban Erdéllyel

Ma 19 órától a sepsiszentgyörgyi Krisztus király katolikus templomban, vasárnap 19 órától pedig a kézdivásárhelyi Vigadóban koncertezik a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Sebestyén Márta népdalénekes, aki ezúttal Andrejszki Judittal, a magyar régizene-műfaj jeles képviselőjével lép fel. A virágnak megtiltani nem lehet című tavaszköszöntő műsorukban a népzene és régi zene rejtett összefüggéseit boncolgatják. A magyar népdal nagyasszonya telefonon adott exkluzív interjút lapunknak.

Nemzeti ügyekben összezárni

Három hónappal a benyújtása után, a román parlament közigazgatási bizottsága kedden napirendre tűzte, majd vita nélkül elutasította a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. Az ülésen meghívottként jelen volt annak előterjesztője, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő is, akivel a történtekről Sepsiszentgyörgyön beszélgettünk.

Otthonba szorítva

Keresztes Bíborkát tíz évvel ezelőtt ismertem meg a kisbaconi vízimalomban, amint az osztovátában ülve csattogott szapora kezében a bolond. Nem mindennapi jelenség volt a vásznat szövő 14 éves kislány, aki úgy mondta, kedvenc elfoglaltsága a szövés. Az azóta eltelt évtized azt bizonyította, hogy nem pusztán múló gyermekkori szenvedélynek bizonyult a bájos nagylánnyá cseperedő Bíborka számára ez a régi világot idéző tevékenykedés, hiszen nem távozott messzire a szövőszéktől, azóta is folyamatosan kihallatszik Keresztes Etelka vízimolnárné házából a szövőszék malomzúgásba keveredett zaja.

Hobbiból lett karrier

A sepsiszentgyörgyi, 20 éves Forró Csongor a Mikes Kelemen Elméleti Líceum matek–infó szakán végzett, és alig több mint egy éve ragadott kamerát. Ma már több mint 200 ezer követőnek, főleg fiataloknak készít tartalmat Cresser néven a világ legnagyobb videomegosztóján, a YouTube-on. Célja, hogy szórakoztassa vagy épp nevelje azt a nemzedéket, amelyik már nem a tévében keres néznivalót, hanem interneten követ youtubereket, köztük Cressert.

„Apukámtól ered az egész”

A magyarországi Balogh Roland 2009-ben Montreux-ben a jazzgitár-verseny győztese lett, 2015-ben New Yorkban második helyen végzett a Wes Montgomery gitárversenyen, majd 2016-ban a Los Angelesben rendezett Six String Theory Competitionről hozta el a gitár kategória díját és a fődíjat. Ikertestvérével, Balogh Zoltán billentyűssel alapították meg a Finucci Bros Quartettet, amelynek legutóbbi kézdivásárhelyi koncertje után beszélgettünk a fiatal gitárossal.

A kortárs költészet él és virágzik

Sárkány Tímea Kézdivásárhelyen született, jelenleg Kolozsváron él. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar és összehasonlító irodalom szakán végzett 2017-ben. Mesterképzését a BBTE kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok szakán kezdte. Egy tea mellett beszélgettünk pályájáról, verseiről, irodalmi meglátásairól.

Ha sokat kapunk, vissza is kell adni

Ambrus Attilával, az Antal Nimród rendezte A Viszkis című film sepsiszentgyörgyi bemutatója után, a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében megtartott közönségtalálkozót követően beszélgettünk.