Románia egy csoda: fizetésemelés után csökkenhetnek a bérek

A hazai magánvállalatok négymillió alkalmazottja lélegzetvisszafojtva várja, hogy mekkora lesz a fizetése jövő évtől. A kormány „adóreform” intézkedéseit követően a vállalkozókon a sor, hogy év végéig eldöntsék, mi lesz alkalmazottaik fizetésének sorsa. Januártól minden társadalombiztosítási járulékot az alkalmazottak fizetnek, ami azt jelenti, hogy a 16-ról 10 százalékra csökkentett személyi jövedelemadón kívül a bruttó bérből még 35 százalék társadalom- és egészségbiztosítási járulékot vonnak le tőle, a munkaadókra csak a 2,25 százalékos munkabiztosítási adó hárul.

 

Gazdasági elemzők szerint a munkaadóknak 16,6 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket, hogy az alkalmazottaik kézbe kapott jövedelme ne csökkenjen. A versenyszférában ez a munkáltatók jó szándékán múlik, mert semmilyen törvény nem kényszeríti őket arra, hogy a bruttó bérek növelésére fordítsák, és ne nyereségként könyveljék el a mostanig tb-járulékokra befizetett összeget. Kivételt képeznek a minimálbéren lévő alkalmazottak, mert az ő esetüket törvénnyel rendeznék. Ha jelenlegi 1450 lejről 1900 lejre emelnék a minimálbért, ők a mostaninál közel 100 lejjel többet kapnak kézbe, azaz 1163 lejt.

Érdeklődésünkre a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője, Édler András úgy vélekedett, a munkaerőhiány miatt a cégek többsége várhatóan megemeli a bruttó béreket ahhoz, hogy meg tudják tartani alkalmazottaikat, de várhatóan lesznek olyanok is, akik úgy szabadulnak meg nemkívánatos alkalmazottaiktól, hogy nem emelik bruttó béreiket. Számítások szerint annak az alkalmazottnak, aki jelenleg bruttó 3000 lejes keresete alapján 2104 lejt kap kézhez, jövőre 1775 lejre csökkenhet a nettó bére, mivel 35 százalékos társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást és tízszázalékos jövedelemadót kell befizetnie. Jelenlegi bére szinten tartásához a munkaadónak 3660 lejre kellene felemelnie dolgozója bruttó bérét.

Édler András szerint a vállalkozók számára az a pozitív hozadéka az adóreformnak, hogy leegyszerűsíti a társadalombiztosítással járó dolgokat, hiszen a jelenlegi 6 társadalombiztosítási adóból három marad. Ebből kettő – a 35 százalékos nyugdíj- (CAS) és egészségbiztosítás (CASS) – az alkalmazottakat terheli, míg az alkalmazókra a 2,25 százalékos úgynevezett munkabiztosítási adó hárul. Fontos tudni, hogy mindezeket az adókat továbbra is a munkaadó számítja ki, tartja le és fizeti be az államkasszába, tehát az alkalmazottnak nem lesz több bürokratikus feladata.

A kormány arra számít, hogy jelentősen javul a tb-járulékok behajtása. Jelenleg a cégek 30 százalékának tb-tartozása van, viszont jövőre bűncselekményt követ el a munkáltató, aki nem fizeti be az alkalmazottja bruttó béréből az államnak járó összeget. Az állami szektorban dolgozóknak azért nem csökken a kézbe kapott fizetése, mert ugyancsak január elsejétől lép életbe új bértörvény, amely szerint bruttó 25 százalékkal növekedik a közalkalmazottak fizetése, viszont az átverés az, hogy a kormány úgy tartja be a 25 százalékos közalkalmazotti béremelésekre tett ígéretét, hogy az nem jelent lényegében nagyobb kiadást a költségvetésnek, az állami szektorban dolgozók nettó fizetése alig változik.

A háromszéki kereskedelmi kamara elnöke szerint az egyéni vállalkozók (PFA) és szabadfoglalkozásúak veszítenek az új adórendszerből, mert januártól kötelező módon kell 35 százalékos társadalombiztosítást fizetniük, függetlenül attól, hogy rendszeresen kapnak-e fizetést, nyugdíjat vagy más, már megadózott juttatást. Jelenleg ugyanis az ilyen jellegű bevételt megvalósítóknak nem kell társadalombiztosítási hozzájárulást fizetniük, ha valahol alkalmazva vannak.

Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselő, a pénzügyi bizottság tagja szerint az adótörvénykönyv módosításáról szóló kormányhatározat megjelent a Hivatalos Közlönyben, következik, hogy a parlamentben megvitassák. Volt már példa, hogy a parlament által elfogadott végleges változat módosult a kormány elképzeléseihez képest. Így történt a megosztott áfa-fizetés kapcsán is, amely eredeti elképzelés szerint mindenkire vonatkozott volna, de a parlament úgy módosította, hogy az csak a rosszul fizető, fizetésképtelen vagy a 80 százalékban állammal dolgozó vállalatokra érvényes. Erdei Dolóczki István szerint van esély, hogy a parlamentben az adótörvénykönyv vitatott részeit is pozitív irányba módosítsák.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. november 15., 12:49
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Mindenkeppen, jo kis cirkusz korvonalazodik 2018 elejere!Azok a cegek, (ahogy olvasom kb.30%), akik edddig nem nagyon fizettek be a sajat reszuket-sajnos gyakran meg a munkavallalo reszet sem-ketlem, hogy most ,,megjavulnak” es ezutan rendesen fizetik a tb jarulekot.Ezek a cegek a kezuket szettarjak:,,nincs penz”, es nem fognak emelni semmit!Ne feledjuk, most is van sok olyan ceg, amely ,,papiron” adja a minimal bert, esetleg ,,zsebbol” mag oda dob par szaz lejt.A gond akkor lessz, amikor a munkavallalo megeri a nyugdij kort, es a nyugdija csak minimal berre lesssz szamittva!Valojaban nem itelem el ezeket a cegeket sem, mert az ado minden fizetes utan, tobb mind 40 %, es igy a cegek ra vannak kenyszerittve, hogy ahol lehet, mersekeljek az adoterhet.
    Minden esetre, kabareba illo a kormanypart rendelete, ami a kozalkalmazottak 25%-os fizetesemelkeset illeti.A 25%, efektiv a regi brutto berre ratett, munkaltato resze, de a munkavalalo netto bere nem fog valtozni semmit!MF

Ajánló

Röviden

Romániában nőtt leginkább az órabér Uniós szinten Romániában nőtt leginkább (12,7 százalékkal) az órabér az év első negyedében a tavalyi év hasonló időszakához képest, derült ki az európai statisztikai hivatal (Eurostat) napokban közzétett adataiból. Ezzel nálunk jegyezték a legnagyobb mértékű munkaerő-drágulást az EU-ban, ahol az év első három hónapjában átlag 2,7 százalékkal nőttek az órabérek, […]

Se állandó, se idényre

A háromszéki cégek részéről lenne igény idénymunkásra, de nincs jelentkező. Nyáron általában megnő a munkaerő iránti kereslet, például a vendéglátóiparban, az építkezésben, a mezőgazdaságban viszont nincs kit alkalmazni. A helyi vállalkozók helyzetét a potenciális alkalmazottakat csábító külföldi ajánlatok is nehezítik.

Óriási összeg gyűlt össze

Hét év alatt több mint egymillió lejt gyűjtött össze, és fordított vissza a helyi közösségbe a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) a közösségi kártya használata által befolyó 5–10 banis hozzájárulásokból. Jelenleg közel 40 ezren használják vásárláskor az egyszázalékos árkedvezményt biztosító kártyát, a 9 helyi partner vállalkozás pedig minden vásárlás értékének egy százalékát átutalja az alapítvány számlájára, amely azt közösségi programokra fordítja, összegzett Bereczki Kinga.

Értékjegyet kaphatunk

A környezetvédelmi minisztérium a roncsautóprogram mintájára régi háztartási gépekre érvényes program indítását tervezi.

Toljuk meg!

A sepsiszentgyörgyi Junior Business Club (JBC) egyesület augusztus 9–12. között az Ika vára szomszédságában, a csernátoni Malomkertben kilencedik alkalommal szervezi meg a Workshop nevű gazdasági műhelytábort, tájékoztatta lapunkat Karácsony Zsolt főszervező.

Röviden

Gazdasági jövőkép Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között címmel szerveznek konferenciát csütörtökön 11 órától Kovászna Megye Tanácsának nagytermében. A gazdasági konferencia a megyei önkormányzat StartUp Now! európai uniós vállalkozásfejlesztési pályázatának része, amely kezdő vállalkozókat támogat a Központi Régióban. Tamás Sándor háromszéki tanácselnök a megye fejlesztési stratégiájáról beszél, Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke a háromszéki […]

Javulhat a minőség

A közpénzek egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb felhasználását, a beruházások minőségének javulását eredményezheti a kormány által elfogadott közbeszerzési törvényt módosító határozat.

Röviden

Rezsicsökkentés! Jövő évtől tíz százalékkal olcsóbb lehet a csatornahasználat ára, ha a szenátus után a képviselőház is megszavazza az RMDSZ rezsicsökkentésre vonatkozó törvénytervezetét. Cseke Attila, a szövetség szenátusi frakcióvezetője szerint módosító javaslatuk arra vonatkozik, hogy jövő év elejétől a jelenlegi 19 százalékról 9 százalékra csökkenjen a csatornadíj áfája. Emlékeztetett, az ivóvíz áfája közel két éve […]

Visszafizetett adó

A kereskedelmi és iparkamara a sepsiszentgyörgyi önkormányzat megbízásából meghirdette az idei helyi vállalkozásokat támogató programját, amelyre azok a megyeszékhelyen bejegyzett kis- és középvállalkozások pályázhatnak, amelyek befizették egész éves ingatlanadójukat a városkasszába.

Ismét változtatnak!

Egy gazdasági törvénykönyvbe szeretné összevonni a kormány a jelenlegi szerteágazó gazdasági vonatkozású jogszabályokat. Az erről szóló memorandumot csütörtöki ülésén fogadja el a kabinet, jelentette be Viorica Dăncilă miniszterelnök.

Sokba kerülhet az uniós pénz

A következő költségvetési ciklusban a jelenleginél többe kerülhet a fejlesztésekre használható uniós pénz, nagyobb önrész kell hozzá, s csökkenhetnek a mezőgazdasági alapok. Ezzel ellentétben megkétszereződhet a fiatalok külföldi tapasztalatcseréjét elősegítő Erasmus-program költségvetése. Ugyanakkor jelentős pénzalapokat szánnak a katonai mobilitást elősegítő infrastruktúra fejlesztésre, amely jó lehetőség Románia számára, hogy megépítse az autópályáit, összegezte lapunk érdeklődésére Winkler Gyula.

Gyötrő szárazság

„Nem rózsás a háromszéki gazdák helyzete, hiszen a szárazság miatt nem jók a kilátásaik”, állapította meg Könczei Csaba.

Tovább nő a tűzifa ára

Ismét nőhet a tűzifa ára, hívja fel figyelmet közleményében a Romsilva. Az állami erdészet szerint az áremelkedés oka, hogy nagy a lakosság tűzifa-igénye, és ehhez képest kevés a kitermelt mennyiség.

Röviden

Drágulási verseny? Az EU országai között Romániában drágult leginkább a benzin – derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. A januári 5,16 lejes szintről jelenleg 5,72 lejre emelkedett a benzin literenkénti átlagára. A drágulás üteme egyetlen uniós országban sem érte el a 10 százalékot, Romániában viszont 11,8 százalékot tett ki. Az olajipari vállalatok a kőolaj […]

Eperszedők leszünk itthon?

Aggasztóvá vált a külföldiek földvásárlása, ugyanis Románia tízmillió hektárnyi termőföldének egyharmada külföldiek, többnyire olasz, német és arab országokból származó felvásárlók tulajdonába került.