Jerikói nektármadár

Ismerős hangra lettem figyelmes, balkáni gerle búgó hangjára. Egy villanyhuzalon pillantottam meg a gerlepárt, a hím épp hevesen udvarolt a tojónak. Ebben nincs semmi rendkívüli, hogy a gerlék már az utódokon gondolkodnak, holott még nem is érkezett meg az igazi tavasz, ugyanis képesek az év bármelyik szakában tojást rakni, fiókákat nevelni, még télen is, ha enyhe az időjárás.

Éles rikácsoló hang zavarta meg a nászt, egy örvös papagáj repült át a fejem fölött. Ismerős volt a madár, hosszú ideig volt nekem is, házi kedvencként tartottam, nagyon kedves teremtmény, de szabadban még nem láttam. Egy pillanatra magával ragadt a látvány.

A jelenet persze nem itthon történt, hanem Izraelben, ahol ötnapos tanulmányúton vettem részt. A zsúfolt program miatt nem nagyon maradt idő madarászni, de nyitott szemmel jártam, akárcsak itthon, és több mint húsz, számomra ismeretlen madár került be a jegyzetfüzetbe. Voltak régi ismerősök is, mint például a pápaszemes bülbül, mivel korábban már jártam Izraelben, de ilyen volt a pálmagerle is, amely ott olyan gyakori madár, mint nálunk a balkáni gerle.

Láttam hazai fajokat is: házi verebeket, feketerigókat, dankasirályokat, barázdabillegetőket. Különösen örvendtem annak, hogy lencsevégre kaphattam egy jerikói nektármadarat táplálkozás közben. Nem kis feladatnak bizonyult a megfelelő fotóeszközök hiánya, na meg az idő szűke miatt elkapni a pillanatot. Ráadásul nagyon gyors röptű madár. Épp egy negyedórába telt, hogy megfigyeljem, felmérjem a területe határait: egy magas oszlop és egy épülettető volt a leshelye, onnan vetette alá magát, a turisták között röppent át a virágzó cserjékre táplálkozni. A harmadik bevetésekor már tudtam, hova álljak. Mozdulatlanul vártam, és épp elém szállt, észrevett, meglepődött, de már kész volt a fotó. Egy japán turista mindezt végignézte, gratulált, cserében megmutattam a fotót.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Aranyhajú Péter

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy aranyhajú kisfiú. Ennek a kisfiúnak volt egy kiskutyája és egy cicája. A cicáját Lizinek, a kiskutyáját Buksinak hívták. A kisfiút Péternek hívták és a szüleivel egy kis házikóban élt a falu szélén, egy nagy réten. Péternek nem voltak barátai, csak a cicája és a kutyája, akikkel naphosszat játszott. […]

Szünidei emlékek

Sorozatunk mai részében Sikó-Barabási Eszter meseíró osztja meg gyerekkori élményeit a Cseperedő olvasóival.

A gólyatöcs lett a 2019-es év madara

Három madárfaj közül lehetett választani, hogy melyik legyen az év madara: nagy póling, gólyatöcs és a gulipán. A július 3-ától július 23-áig tartó szavazás alatt a választási lehetőségként a gólyatöcsre, a gulipánra és a nagy pólingra összesen 8993 voks érkezett. A gólyatöcs 3617, a nagy póling 2882, míg a gulipán 2494 szavazatot kapott. Negyven százalékos aránnyal tehát a gólyatöcs győzött.

Dancs Árpád, a nagyapa

Nagyszülőnek lenni gyönyörű feladat, vallja Dancs Árpád nyugalmazott tanár, aki három unoka – Dancs Ádám (13 éves), Dancs Máté (9 éves), Kerényi Miklós Ádám (másfél éves) – büszke nagyapja. A ma is aktív és tevékeny (könyvet ír, mozis műsort vezet) Pro Urbe díjassal a nagyapaságról, az unokákról és a közös tevékenységekről beszélgettünk.

Elkezdődött a vonulás

Augusztus az, amikor az igazi arcát mutatja a nyár, és tombol, hét ágra süt a nap, és a levegőben megmozdul valami. Ezt a valamit az ember nem érzékeli, de minden évbe a vándormadarakat útra indítja. Készülődnek, egyre jobban foglalkoztatja őket a nagy út. Fiókáikat már kirepítették, a családi kötelékek meglazulnak, vagy teljesen el is szakadnak, […]

Kaland az óceánban

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy delfin, Fütty. Volt neki egy teknős barátja, akit Tekinek hívtak. Az óceánban éltek, a korallok és hínárok között úszkáltak, játszadoztak. Teki néha kiúszott a partra, sütkérezett, lerakta tojásait. Ilyenkor Fütty is elkísérte a parti hullámokig. Nagyokat ugrott az ég felé, hogy kikukkanthasson a kinti világba, ahol az […]

Szünidős emlékek

Folytatjuk sorozatunkat, melyben közéleti személyiségek osztják meg gyerekkori vakációs emlékeiket a Cseperedő olvasóival. A mai részben Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház vezetője és Csákány Zsuzsanna pávai óvónő mesél gyerekkori élményeiről.

Könyvajánló

A Bod Péter Megyei Könyvtár ez alkalommal is két könyvet ajánl a gyerekek figyelmébe. Varga Bálint: Amit végleg kitörölnél Hogyan lépjünk bele kétszer ugyanabba a folyóba? – akár ez is lehetne a jelmondata Varga Bálint folytatásos ifjúsági detektívregényének. Az Amit végleg kitörölnél főszereplői ugyanis, alig fél évvel a Váltságdíj nélkül túl izgalmasra sikeredett nyári szünideje […]

Móka és mozgás

Nyáron sem tétlen a Kézdivásárhelyi SE táncszakosztálya, háromnapos táborral készült a táncoslábú gyerekeknek. A program során a latin- és moderntáncok lépéseinek elsajátítása és gyakorlása mellett a játék is fontos szerepet kapott.

Ismereteiket bővítették

2003-ban kezdődött a testvériskolai kapcsolat a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum és a magyarországi Súr község (Komárom-Esztergom megye) Arany János Általános Iskolája között. Az eltelt időszakban, a nyári szünidőkben az iskolák küldöttségei felváltva látogatták egymást. Idén Súrban került sor a 16. találkozóra.

Benkő Erika, az édesanya

Saját bevallása szerint az anyaság teljesen megváltoztatta, mások lettek a prioritásai, másképp gondolkozik, megváltozott a világképe. Hét közben otthonától több száz kilométerre végzi a dolgát, a közösség által rá bízott feladatát, de hétvégén minden idejét kisfiával tölti. Benkő Erikával, az RMDSZ háromszéki képviselőjével, a hatéves András édesanyjával a gyereknevelésről beszélgettünk.

Szülőnek lenni mese feladat

Pap Izabella az orbaiteleki általános iskola tanítónője, a 12 éves János Mihály édesanyja. A pedagógussal a gyereknevelésről, a kamaszkorról, az anyaságról beszélgettünk.

Zágoniak az anyaországban

A zágoni Szivárvány mazsorett csoport táncosai július 20. és 23. között tartalmas, szép napokat töltöttek Kocséron, Zágon község magyarországi testvértelepülésén. A zágoni Ifjúsági Fúvószenekar és a mazsorettes lányok a harmadik alkalommal megszervezett Arató Fesztiválon léptek fel. A kitartó munka, a zenekarral való próbák meghozták az eredményt, a csapat sikerrel képviselte a háromszéki községet a rangos […]

Szünidős emlékek

Folytatjuk sorozatunkat, melyben közéleti személyiségek osztják meg gyerekkori vakációs emlékeiket a Cseperedő olvasóival. A mai részben Dancs Árpád nyugalmazott tanár az 1950-es, ’60-as évek világába kalauzol el.

Ha nyár, akkor Balaton

Az idén úgy sikeredett, hogy a nyári szabadságunk egy részét a Balatonon töltöttük. Platánfák közötti sétányon igen kellemes volt a séta. Valahol a lombok között örvös galamb bugása hallatszott. Majd elhallgatott, és többé már nem szólt, így nem láttam meg a nagy testű madarat. Míg felfelé figyelőztem, észrevettem, hogy egyik kérgefoszlott fa törzse egy mesterséges fészekodút tart. Régi program keretén belül lehetett az a madárvédelmi akció, amely során ki lett helyezve az odú, mert az idő vasfoga igen megdolgozta.