Időjós medv

A népi hagyomány szerint február 2-án a medve kisétál a barlangjából, és ha meglátja a saját árnyékát – azaz, ha napos idő van –, akkor visszamegy a barlangba, és alszik még negyven napig, mert mesze van még a tél vége. Ellenben ha nem látja meg az árnyékát – mert borús az idő –, mancsaival kitörli az álmot a szeméből, nem megy már többet vissza a barlangjába, hanem elindul táplálékot keresni, így jelezve, hogy vége a téli időjárásnak, közel van a tavasz.

Aki télen is kijár a természetbe az erdőre, túrázik az nagy valószínűséggel lát medvelábnyomokat a hóban decemberben, januárban és februárban is. Enyhe teleken a medve nem alszik téli álmot, itt a környékünkön még a keményebb teleken sem, főként, ha van, mivel táplálkozzon. Tartós mínusz fokokban, mint amilyen van most is nálunk, Háromszéken, a medve meghúzódik kidőlt fák gyökerei közt, odvas fákban, vagy ha barlangot talál akkor elfoglalja azt, és ahogy enyhül az idő elindul táplálék után. A tavaly gazdag makktermés volt, ezért a tölgyfák alatt nagy területen felforgatott talaj jelzi a medve ténykedését. Akár nappal is találkozhatunk élődő medvével. Fenn a havasokban, ahol a hó vastagsága akár az egy métert is elérheti, a medve elvermeli magát, téli álmot alhat.

A népi időjóslás, hogy mennyire hihető, azt döntse el ki-ki maga. Aki mégis ellenőrizni akarja az időjós medve hitelességét, vagy kíváncsi, hogy mit jósol a medve, meddig tart a tél, az keressen egy medvebarlangot, és február másodikán, csütörtökön sétáljon ki oda és figyelje meg, hogy mit csinál a bundás: kint marad-e és táplálkozni kezd, vagy visszamegy a barlangba és még alszik március közepéig. Természetesen csak óvatosan, mert egy másik mondás úgy tartja, a medve nem játék!

Kelemen László