Február, hol a nyár?

Horoszkóp: Vízöntő
Február, hol a nyár?

Jó, hogy jöttél kedves tél, még jobb lenne, ha elmennél, szokás mondani. Bevallom, én is meguntam a telet, habár nagyon szeretem, mert jut idő elmélyülni gondolataimban. Sokszor arra gondolok, mi lenne, ha csak az elménkben, a gondolatvilágunkban jelenne meg a zord tél, de olyankor eszembe jut az is, hogy szeretek síelni.

Vagy mi lenne, ha a nyarat kívánságra hozná elénk a postás, nem mellőzve a hosszú, forró nyarak élményeit. Igen, kifürkészhetetlenek a gondolataim. Bármennyire is ismersz, mindig okozok neked váratlan meglepetéseket. Nálam soha nem lehet tudni, merre van a merre, hiszen az utolsó szó jogával is élek, ami azt jelenti, hogy ha te azt mondod, hogy igen, rávágom, naná, hogy igen!
Szeretek nagyokat beszélgetni elvont dolgokról, képzeleteimről, ezért aki tárgyilagosan gondolkodik, nem kapja el szavaim lényegét. Ha azt várod el tőlem, hogy a tettek mezejére lépjek, motiválj kellőképpen. Igen, cinikus vagyok, mert lélekben a teljes harmóniára törekszem, csak a megvalósításokkal vannak gondjaim, de aki ismer, az tud a nyelvemen beszélni, és akkor minden rendben.
Igénylem a gondoskodást, törődést. Erős egyéniség vagyok, sok türelmet és megértést várok el a környezetemtől. Ha nem kapom meg, makacsul ellenállok, hiszen jellememből adódóan hajlamos vagyok a lázadásra, forradalmárkodásra, és higgyétek el, ehhez megvan a kellő erőm és bátorságom is. Nincs sok barátom, nekem a minőség számít, nem a mennyiség. Csakis azok a barátaim, akik ismerik belső reakcióim kivetített árnyalatait. Mert most is, amikor magamról beszélek, dialógust folytatok a saját kételyeimmel. Jó ez nekem, ha kitárulkozom? Nem előnyös, de hasznos, mert csak úgy ismerhetsz meg igazán, ha a gondolataim szóba öntött formájának tükörképében meglátod magad. Igen, ez jellemző rám, a szavakkal körülfont áhítat, ezért sokan mondják rám, hogy prédikátor, vagy lélekbúvár celebnek születtem. Azt se feledd, mikor ezeket állítod, hogy sokkal többre tartom magam, mint valami tudatlan szakmabeli mismás, és csakazértis megmutatom, hogy értelmi felfogásom nem ismer határt. Akárcsak az idei tél, mert midőn előkapartam belső énemet, az ablakból kinézve csikorgó tél hasogatja a szelet. Február, hol a nyár?

Csákány Zsuzsanna