Elmaradt az eljegyzés

A népi hagyomány szerint június 29-e, Péter, Pál napja az aratás kezdete, és egyben a gólyafiókák gyűrűzésének a befejezése. Ekkorra a gólyafészkeknél szemmel látható változások állnak be, a gólyafiókák már állnak a fészekben, így várják a szüleiket, hogy hozzák a táplálékot.

A fiókák háromhetes korukig állandó felügyelet alatt vannak, az egyik szülő őrködik, míg a másik a mezőn gyűjti a táplálékot. Három hét után megszűnik az őrt állás, és mindkét szülő táplálék után kutat. És bizony, ahol négy-öt fióka nevelkedik, ott a gólyaszülőknek nincs megállás, napestig kell hordaniuk az eledelt.

Oltszemen a bekamerázott fészeknél már második éve meghiúsult a fiókák nevelése. Tavaly az esőzések miatt pusztultak el a fiókák, idén a két tojásból egy fióka kelt ki, és azzal is a vihar, a vele járó lehűlés, eső végzett. Pedig már abban reménykedtünk, hogy egy késői költésnek, fiókanevelésnek és sikeres őszi vándorútnak leszünk a szemtanúi. Ugyanis Ottó és Fanni, a bekamerázott gólyafészek lakói, mintha megérezték volna kívánságunkat, amit a Sepsi Rádióban többször is hangoztattunk, késői költésbe kezdtek. A fióka június 14-én kelt ki a tojásból, egyedül lévén a fészekben, nagy eséllyel indult az életnek, a növekedésnek. Más gólyafészekben már szárnyukat próbálgatták ekkorra a fiókák, de bíztunk abban, hogy neki is sikerülni fog. Sajnos, elmaradt idén is a fiókagyűrűzés.

Ez az eset is igazolja, hogy mennyire veszélyeztetett a faj, mert nem csak hogy számos fészekben évente meghiúsul a költés, de a hosszú vándorút is megtizedeli az állományt. Európa szinten csökken a fehér gólyák száma, nálunk, Háromszéken (a sorozatos tragédiák mellett) még stabilnak mondható az állomány, és örömmel vettük tudomásul, hogy Sepsiszentgyörgyön két új gólyafészek épült, egyikben fiókák is nevelkednek.

Kelemen László