Helytörténet

Sepsiszentgyörgy iparának képi emlékei
Helytörténet

Sepsiszentgyörgy iparának képi emlékei

Míg Háromszéken a gyáripar a székhelyen kívül nem rendelkezett országszerte ismert létesítményekkel, addig Sepsiszentgyörgy már 20. század elején két neves termelő egységgel büszkélkedhetett: az 1879-ben alapított Első Székely Szövőgyárral és az 1897-ben ifj. Gödri Ferenc polgármester pályázata nyomán a termelést a mai polgármesteri hivatal épületében megkezdett dohánygyárral.

Bővebben
1939 nyarán történt a Perkőn
Helytörténet
Katolikus elemi iskolák találkoztak

1939 nyarán történt a Perkőn

A kisebbségbe került erdélyi magyarság talpra állásának egyik korai jele volt az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség 1921-ben – a Kós Károly-i Kiáltó szó elhangzásának az évében! – történt megalakulása. Az 1945-ig működő társadalmi szervezet központja Kolozsvárt volt. Az 1939. évi közgyűlése előkészítése gyanánt katolikus elemi iskolák találkoztak a Perkőn.

Bővebben
Háromszék iparának képi emlékei
Helytörténet

Háromszék iparának képi emlékei

Háromszék gazdasági-társadalmi elmaradottsága és a tőkehiány miatt a csak a népi és kézműipart tartották elterjedt foglalkozásként Háromszéken. A 18. század végén és még inkább a 19. század elején az iparosok céhekbe tömörülésének köszönhetően kezd az ipari élet szervezettebbé válni. Fő központjának Kézdivásárhely tekinthető olyannyira, hogy a céhek és a kisipar fejlettsége miatt néhány szesz- és sörgyár kivételével itt jelentősebb iparvállalat később sem létesült. A megyeszerte mezőgazdasági nyersanyagot felhasználó néhány élelmiszeripari üzem semmiképpen sem tekinthető mai értelemben vett ipari létesítménynek. És mégis… A jelen írásunkban közzétett archív felvételekkel ezen vállalkozások emlékét próbáljuk feleleveníteni.

Bővebben
A Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet
Helytörténet

A Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet

A különféle hitelszövetkezetek mellett a Hangya Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet képezte a szövetkezeti mozgalom alapvető formáját. Országos szinten 1898-ban alapította gróf Károlyi Sándor az általa 1896-ban létrehozott Magyar Gazdaszövetség kiteljesítéseként.

Bővebben
A postakocsiktól a városi buszokig
Helytörténet
Közlekedés és közlekedési viszonyok Sepsiszentgyörgyön (2.)

A postakocsiktól a városi buszokig

1907-ben a városi tanács javasolja, hogy a MÁV az utas– és postaszállítást autókkal bonyolítsa le Sepsiszentgyörgy és Földvár között, miáltal a menetidő felére csökkenne. Nem sokkal később már az első autóbuszok is megjelennek.

Bővebben
Ló nélküli ördögmasina
Helytörténet
Közlekedés és közlekedési viszonyok Sepsiszentgyörgyön (1.)

Ló nélküli ördögmasina

Jövőben lesz 120 éve annak, hogy Sepsiszentgyörgy utcáin végigporzott az első automobil. A hatóságok már ezt megelőzően a forgalom szabályozására kényszerültek, innentől kezdve azonban egészen új kihívásokkal kellett megbirkózniuk. A háromszéki automobilozás kezdeteit elevenítjük fel két részben, korabeli képekkel illusztrálva.   A 19. század végéig a közlekedési nehézségek a heti vásárokba érkező szekérforgalom miatt alakultak […]

Bővebben
A kommandói Erdélyi Erdőipari Részvénytársaság
Helytörténet
Háromszéki fakitermelő vállalatok a 19. század végén és a 20. század elején 2.

A kommandói Erdélyi Erdőipari Részvénytársaság

Kommandó (más helyeken, így a helység honlapján is: Komandó) – eredeti nevén Grenzkommando – az Osztrák–Magyar Monarchia itt szolgálatot teljesítő katonáinak őrhelyéről kapta nevét. A környék erdőrengetegei mintegy 10 ezer hektáros részének tulajdonosa, Zathureczky Gyula 1882-ben eladta a terület fatömegét Horn Dávid felvidéki származású pesti üzletembernek, aki az erdőségek feltárására és kitermelésére kért és kapott engedélyt. 1882-ben hatalmas építkezésbe kezdett, megalapítva az Erdélyi Erdőipari Részvénytársaságot.

Bővebben
A négyes jelszó jegyében
Helytörténet
Hetvenöt éve történt a perkői KALOT-ünnepség

A négyes jelszó jegyében

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1943. június 15-én Kézdiszentlélek adott otthont a KALOT egy nagyszabású rendezvényének. A Perkőn tartott ünnepélyen mintegy négyezren vettek részt.

Bővebben
Helytörténet
Háromszéki fakitermelő vállalatok a 19. század végén és a 20.század elején

Erdővágás a Zernye aljában

A 19. század végén Háromszék vármegye területének közel kétharmadát erdőségek borították. Ekkor kezdődött el az nagymértékű kitermelés is, amely esetenként még ma is csodaszámba menő technikai megoldásokat alkalmazott. Sorozatunkban, korabeli fényképfelvételekkel illusztrálva a Mikes családnak a Zernye-havas szomszédságában működő, valamint az előbb Horn, majd Groedel tulajdonban levő kommandói fafeldolgozót és iparvasutat mutatjuk be.   Az […]

Bővebben
Borvízforrásaink régi képeken, címkéken (3.)
Helytörténet

Borvízforrásaink régi képeken, címkéken (3.)

A sorozat első részében említettem, hogy a borvízforrásainkra vonatkozó adatokat a tárgykör legjelentősebb két kiadványából merítettem, melyekből az érdeklődő számtalan értékes adat birtokába juthat. Az alábbiakban a rendelkezésemre álló képanyag kevésbé ismert darabjai alapján próbálom bemutatni a sepsiszentgyörgyi és a háromszéki vonatkozású kászoni borvízforrások közül a jelentősebbeket.

Bővebben
Borvízforrásaink régi képeken, címkéken
Helytörténet

Borvízforrásaink régi képeken, címkéken

Sorozatunk előző írásában említettem, hogy a borvízforrásainkra vonatkozó adatokat a tárgykör legjelentősebb két kiadványából merítettem, melyekből az érdeklődő számtalan értékes adat birtokába juthat. Így tehát – nem bocsátkozva részletekbe – a továbbiakban csak a rendelkezésemre álló képanyag kevésbé ismert darabjai alapján próbálom bemutatni több száz háromszéki borvízforrásunk közül azokat a jelentősebbeket, melyekről képi dokumentumokkal is rendelkezem.

Bővebben
Borvízforrásaink régi képeken, címkéken
Helytörténet

Borvízforrásaink régi képeken, címkéken

Háromszék jelentősebb fürdőhelyeinek múlt századi életét bemutató írásaink mindegyikében kitértünk e helységek fellendülését biztosító legnagyobb kincsre: az ásványvizekre. Sorozatunk következő írásainak célja megyénk jelentősebb, főként kitermelésre is alkalmas ásványvíz-forrásainak illusztrált bemutatása a 19-20. század éveiben. Cikkeink szövegének adatait két jelentős kiadványból merítettük: a 2010-ben Csíkszeredában megjelent Székelyföld borvizei című kiadványból, illetve Kisgyörgy Zoltán Borvizes könyvéből (2013).

Bővebben
Helytörténet

A régi Uzonkafürdő képekben

Uzonkafürdő a Baróti-hegység Nagy-Murgó nevű tömbjének északi lábánál, a Pisztrángos- és Uzonka-patakok völgyében fekszik. A két patak nevét viselő ásványvíz-forrás mellett hajdan két fürdő létesült, de ma csak az uzonkai források melletti létezik, a pisztrángosi fürdő több mint száz éve megsemmisült. A település általunk ismert első írásos említését Benkő József 1770-ben megjelent Filius Postumusában találjuk, […]

Bővebben
A régi Sugásfürdő képekben
Helytörténet

A régi Sugásfürdő képekben

A sepsiszentgyörgyiek saját házi fürdőhelyüknek tekintett üdülőjét gyalog, a már 1899-től az Erdélyi Kárpát Egylet tagjai által megjelölt turistaösvényen (Őrkő – Bíróné pusztája – Erős Oldal – Piliske) is meg közelíthetjük, alig másfél óra alatt. A helység gyógyfürdővé válásában a véletlen játszott közre.

Bővebben
A régi Bibarcfalva képekben
Helytörténet

A régi Bibarcfalva képekben

Sorozatunk előző írásaiban bemutatott háromszéki fürdőhelyeink (Bálványos, Előpatak, Kovászna, Málnásfürdő) mellett a főleg ásványvízéről ismert Bibarcfalvát csak mint Barót és környékének gyógykezelő helységét tartjuk nyilván. Üdülőtelepe nincs, villák, nyaralók nem épültek a helységben, s hogy mégis a múlt század eleji fürdőhelyek közé soroljuk, annak magyarázata főként nagyszámú ásványvíz-forrásainak jelenléte, melyek vizeinek nemcsak fogyasztásra szánt kitermelését, hanem gyógyhatásának kiaknázására is sarkallta a helyi vállalkozó szellemű embereket.

Bővebben
Előpatak régi képeslapokon
Helytörténet

Előpatak régi képeslapokon

Előpatak Őskútnak nevezett borvízforrása körüli terület betelepítése az 1770–80-as évekre esik, amikor gróf Nemes János Háromszék főkirálybírója felismeri a környék ásványvizeiben rejlő gyógyító lehetőségeket, és 1772-ben a svájci üdülőhelyek épületeinek stílusában felépíti Svájcinak nevezett villáját, példát mutatva ezzel a további építkezésekhez a környéken levő birtokaik révén érdekelt Mikó, Béldy, Székely és Gidófalvi családoknak.

Bővebben
A még mindig nem eléggé ismert Bálint Gábor
Helytörténet

A még mindig nem eléggé ismert Bálint Gábor

Nagy szolgálatot tett a „Kik vagyunk, honnan jöttünk?” kérdéssel foglalkozók vagy az azután érdeklődők számára Borcsa János a Szentkatolnai Bálint Gábor válogatott műveinek a Székely Könyvtár számára való megszerkesztésével, s a Hargita Kiadó a könyv megjelentetésével (Csíkszereda, 2017). Ahogy ezt az ebben a formában hiánypótló könyvet – mely első, Erdélyben megjelent válogatás Szentkatolnai Bálint Gábor műveiből – olvastam, Juhász Ferencnek az 56-os forradalom leverése után írt feljajduló sorai jutottak eszembe: „Ó, mi be furcsa nép vagyunk,/ ha kezünkben már poharunk,/ s végre szomjunk is kútra visz,/ mindig zavaros lesz a víz…”

Bővebben
Petőfi? Bălcescu? Nekik nyolc
Helytörténet
Amerikai minta erdélyi és dobrudzsai városokban

Petőfi? Bălcescu? Nekik nyolc

Erdélyben és Romániában két olyan várost találunk, ahol teljesen hiányoznak az utcanevek. A Máramaros megyei Miszmogyorós (Tăuții-Măgherăuș) hat–hétezer lakosú kisváros Nagybányától néhány kilométernyire. A magyarok részaránya jelenleg alig 12 százalék. Tizenöt–húsz évvel ezelőtt sem volt sokkal jobb az arány, de az tény, hogy a román többség tapintatosnak bizonyult az utcanevekkel.

Bővebben

Erről tudott?

Hulladékelszállítás

A Tega Rt. szeptember 20-án és 21-én Lemhényben gyűjti a háztartásokban felgyűlt használt bútort, elektronikus tárgyakat és egyéb szelektált hulladékot.

Vízelzárás

Szeptember 21-én, pénteken 9–14 óra között, javítás miatt felfüggesztik az ivóvíz-szolgáltatást Sepsiszentgyörgyön a Hóvirág utca fölötti városrészben, a Millennium, Akác, Vadász, Ibolya, Ion Luca Caragiale, Szabédi László, Mikszáth Kálmán, Visky Árpád, Világlátó, Cserey Jánosné, Diószeghy László, Varga Nándor és Losy Schmidt Ede utcákban.

Áramszünet

Gelencén szeptember 20-án 8–17 óra között, Kiskászonban szeptember 20-án és 21-én 8–17 óra között, Erdőfülében szeptember 28-ig naponta 9–16 óra között szünetel az áramszolgáltatás.

Könyvtár

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár fiókkönyvtára (Sport utca 15. szám, 21-es tömbház, C lépcsőház, 1-es ajtó) október 2. és november 13. között leltározás miatt zárva tart. Az onnan kikölcsönzött könyveket legkésőbb október 2-ig kérik visszavinni. A leltározási időszakban a fiókkönyvtár olvasói az intézmény székhelyén lévő kölcsönző részlegeken választhatnak olvasnivalót.

Találkozó

Október 5–7. között Kovászna-Vajnafalván rendezik meg a Bonus Pastor Alapítvány őszi országos találkozóját. A találkozó címe: Több a sok(k)nál! 25 éve együtt a szabadító öröm útján! Jelentkezési határidő: szeptember 28. Részvételi díj: 150 lej. Jelentkezni munkatársainknál lehet telefonon (Kozma Ferenc: 0757.489.778, Gergely Dóra: 0745.202.042, Horváth Mária: 0744.237.945 és Geréb Géza: 0746.353.637) vagy az office@bonuspastor.ro e-mail-címen.