Stratégiai partnerséget kérnek

Nyugodtan történelminek nevezhető Klaus Johannis román államfő csíkszeredai találkozója a székelyföldi önkormányzati vezetőkkel, hiszen hivatalban lévő román államfőnek, hivatalos látogatáson aligha tárták fel ennyire közvetlenül azokat a problémákat, amelyekkel a romániai magyar közösség küzd.

Miután Klaus Johannis a terembe érkezett, és bejátszották a román himnuszt, a mintegy 300 önkormányzati képviselő elénekelte a székely himnuszt, amit az államfő rezzenéstelen arccal, vigyázz állásban hallgatott végig. Felszólalásában később megköszönte, hogy „énekkel fogadták”, látogatása végén pedig, újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta: „fontos, hogy meghallgassuk azt is, ami az embereknek a lelkükből jön, ne csak a protokollszöveget”.

Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után nem sírni akarunk, hanem készek vagyunk egy új kezdetre, együtt akarunk megoldást találni, partnerek akarunk lenni abban, hogy Románia és Székelyföld fejlődjön. Mi nem etnikai, hanem területi autonómiát akarunk, amilyen a dél-tiroli is, békében és jólétben akarunk élni itthon, a szülőföldünkön – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, miután három nyelven köszöntötte az államfőt, és rávilágított a román állam magyar közösséggel szemben tanúsított kettős mércéjére, ami a törvényhozói, gazdasági, jogi, adminisztratív folyamatokat és az igazságszolgáltatást jellemzi. A megyetanácselnök bibliai példával élt: a magyarság úgy él itt száz éve, mint Nehémiás, aki egyik kezével épít, a másikkal védekezik.  

A házigazdaként felszólaló Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke sérelmezte, hogy a Csíki Magánjavak 20 ezer hektárnyi erdejének jogi helyzetét a mai napig nem sikerült tisztázni, és az államfő támogatását kérte a Sapientia egyetem román állami finanszírozása és Csíksomlyó UNESCO-listára vétele kapcsán. Kijelentette: szeretnék, ha a román állam nem tekintene többé mostohagyermekként Hargita és Kovászna megyére.

Megtudtuk, mit gondol az etnikai autonómiáról

Klaus Johannis államfő, miután magyar jónapot kívánokkal köszöntötte az egybegyűlteket, válaszában mintegy 8 percig „kincstári” szöveget mondott, a természet szépségéről, az oktatás fontosságáról, a befektetők idevonzásáról, de aztán rájött, hogy ez úgysem lesz elegendő, úgyhogy rátért a lényegre.

– Gondolom, legalább három témáról akarják, hogy beszéljek: decentralizáció, regionalizálás és autonómia. A decentralizációra égető szükség van, hisz a polgármesterek tudják a legjobban, mire van szükség egy településen. A regionalizálásnak csak akkor van értelme, hogyha az állampolgár érdekében egyszerűsíti az adminisztrációt, és gazdasági haladást hoz. Ami az autonómiát illeti, arról az a határozott álláspontom, hogy etnikai autonómiáról nem lehet szó, az csak feszültséget okozna. Különben is, az Európai Unió sem támogatja, hogy a régiók határai egybeessenek az etnikai határokkal. Ettől függetlenül, a helyi és regionális autonómiára, a fenti értelemben, szükség van – fogalmazott Johannis.
Az államfő arra ösztönözte az önkormányzati vezetőket, törekedjenek, hogy a gyerekek megtanuljanak románul, mert „nem szabad tőlük elvenni az esélyt”, hogy Románia akármelyik régiójában érvényesüljenek.

Stigmatizált kisebbség vagyunk

A meghívottak felszólalását Antal Árpád kezdte, és kifejtette: akkor él jól a magyar közösség, amely nem bevándorolt, hanem a határok „mentek át fejünk fölött”, ha mi magunk mondjuk ezt, és nem mások. Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott: a folyamatos betelepítések miatt száz év alatt 45 százalékról 29 százalékra csökkent a magyarok aránya Erdélyben. Az önkormányzati vezetőket napirenden halállal fenyegetik, a központi sajtó az egész közösséget stigmatizálja.

– Oda jutottunk, hogy magyarként nemzetbiztonsági kockázatot jelentünk. Olyan országban élünk, ahol nem becsülik meg a magyarokat. Akkor lesz erős ez az ország, ha létrejön a románok és magyarok között stratégiai partnerség – szögezte le Antal Árpád.
Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester egy székely zászlót adott át az államfőnek ajándékba, Klaus Johannis mosolyogva vette tudomásul a gesztust, és – a maga részéről – egy román zászlót ajándékozott Ráduly Róbertnek.

Az elnök nincs oda a történelmi leckékért

Johannis az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a történelem, Erdély történelme másképp jelenik meg aszerint, hogy románok vagy magyarok írják.
– Bár világos előttem, hogy aki nem ismeri a történelmét, annak nincs jövője, mégis azt mondom: a történelmi vitákat azokra kellene hagyni, akik értenek hozzá. Kolozsváron egy nagyon jó próbálkozást láttam arra, hogy román és magyar történészek együtt próbálják megírni Erdély történelmét. Aki nem ért hozzá, inkább ne használja a történelmet, és senki se fordítsa politikai célokra. Jobb lenne, ha a jövőt építenénk – mondta Johannis.

Bokor Tibor arról beszélt, hogy csak ott lehet jövőt építeni, ahol „csend és stabilitás van”. Kézdivásárhelyen két éve nincs ilyen.
Balázs Attilának, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei tanácsosának két kérdése volt: miért kerülik el az autópályák Székelyföldet, és miért akadályozzák a brassói reptér építését?
Gyerő József kovásznai polgármester arra kérte az államfőt, éljen lehetőségeivel, hogy a romokban heverő fürdővárosi infrastruktúrát és az ide vezető utakat az állam, mint tulajdonos, felújítsa. A vitához hozzászóló Maria Graur szentgyörgyi újságíró arra várt választ Johannistól, hogy miként tudná népszerűsíteni saját értékeit, hagyományait a lakosság 23 százalékát kitevő románság „Székelyföld” brand alatt?

Dolgozzunk együtt, üzente az államfő

Klaus Johannis tegnap két óra után érkezett Sepsiszentgyörgyre, ahol a főtéren Tamás Sándor tanácselnök és Antal Árpád polgármester fogadta, illetve egy tucatnyi helybéli tapssal üdvözölte az államfőt. Ezt követően a megyeházán székelyföldi önkormányzati vezetőkkel, majd a klaszterek képviselőivel tanácskozott. Távozáskor, újságíróknak röviden nyilatkozva, Johannis „nagyon jónak” nevezte a megbeszéléseket, kiemelve a klaszterek fontosságát a versenyképesség növelésére. „Egy üzenet románoknak és magyaroknak, a magyaroknak és románoknak: dolgozzunk együtt, az egyetlen megoldás mindannyiunk számára” – fogalmazott az államfő.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint „nagyon őszinte és konstruktív” párbeszéd zajlott az államelnök és a székelyföldi önkormányzati vezetők között, ahol világosan elmondták, hogy nagyon sok olyan probléma van, amely közös az erdélyi magyarság és a romániai románság számára, de ezen túlmenően a magyarságnak vannak olyan sajátos jellegű gondjai, amikre megoldást csak az autonómia jelenthet. „Nagyon sok mindenen meglepődött, ilyen értelemben is úgy gondolom, hogy nagyon hasznos volt ez a találkozó, mert sok információt sikerült eljuttatnunk” – emelte ki Antal Árpád, aki szerint őszintének és nyitottnak tűnt az államfő.

Tamás Sándor is fontosnak tartotta kiemelni azt, hogy az „egyébként ritka” hivatalos államelnöki látogatások során először fordult elő, hogy Kovászna és Hargita megyéket egyszerre kezelte az államfő, amit „kipótoltak” Maros megyei polgármesterekkel is. Tamás szerint Klaus Johannis nem zárkózott el egyetlen témától sem, és ezt jelzi az is, hogy az első olyan államelnök az elmúlt 27 évben, aki „elfogadta” a székely zászlót. (További fotók itt.)

Erdély András, Kiss Edit