Cseresznyés Emília: „Ha egyszer a Jóisten ezt a feladatot adta nekem az életben, akkor szívből végzem”

A baróti Laura Ház különleges emberek, nem mindennapi személyiségek napközi otthona. Hisszük, hogy fontosak! – így fogalmazza meg a nevébe rejtett jelmondatát a szociális szférában tevékenykedő egyesület, amely az intézményt működteti. A Laura Ház azért létezik, hogy a fogyatékkal élő erdővidéki gyerme­keket és fiatalokat boldoggá tegye, mindennapjaikat megtöltse értékkel. Mert ők is közülünk valók, közöttünk élnek, ép embertársaikhoz hasonlóan éreznek, csak nekik kevesebb lehetőséget adott az élet. Hogy megtalálják helyüket e világban, és könnyebben teljenek mindennapjaik, ebben segíti őket a Laura Ház csapata, melynek vezetőjét, a baróti születésű, 40. életévét tavaly betöltő Cseresznyés Emília pszichológust, három csodálatos kislány édesanyját kértük fel beszélgetésre.

– Néznek önre furcsán az emberek azért, mert fogyatékkal élő emberekkel, gyermekekkel dolgozik?
– Soha nem éreztem, tapasztaltam ilyesmit. Mindig különlegesnek, kiválasztottnak érzem magam ettől a munkától, és boldogság tölt el, ha erről beszélhetek. Minden embernek van valamilyen fogyatékossága. Van, aki nem lát jól, van, aki nem tud jól szaladni, van, aki a hitében fogyatékos, van, aki nem tud szeretni, és még sorolhatnám. Ezek nem annyira nyilvánvaló fogyatékosságok, de léteznek. A mi sérültjeinknek láthatóbb a fogyatékosságuk. Gondoljunk arra mindig, hogy ők is ugyanúgy akarnak érezni, élni, mint mi.

– A fogyatékkal élőknek milyen nehézségeik vannak az életben?
– A nehézségek fogyatékosságtól függően változóak. Egy mozgássérült gyereknek, fiatalnak nehezebb lelkileg feldolgoznia a helyzetét, mint egy halmozottan sérültnek. Az utóbbiakon néha én is elcsodálkozom, hogy milyen különleges világban élnek, és mennyire boldogok tudnak lenni. De természetesen nekik is vannak nehéz napjaik. Az országunkban élő sérült gyerekek és fiatalok nehézségeit inkább a rendszer hiányosságai okozzák, vagy az emberek mentalitása, hozzáállása. Az utóbbiról azt gondolom, már sokat változott pozitív irányban, legalábbis nálunk, Erdővidéken.

– Mit kell tudni a Laura Házról?
– 2003-ban jött létre Baróton a Hisszük, hogy Fontosak Egyesület azzal a szándékkal, hogy az óvodából kinőtt, halmozottan sérült gyermekeknek és fiataloknak napi tevékenységet biztosítsunk. Később a Laura Ház nevet vette fel. Megálmodója, elindítója Tóth Laura pszichológus volt. Legfőbb célunk az egyénre szabott fejlesztés, amelynek során a sérült egyént önállóságra neveljük, hiszen mindez elősegíti a társadalomba való integrációját. Ugyancsak céljaink közé tartozik a munkaterápia sérült fiatalok számára, és egy védett műhely működtetése.

– Miként segíti a Laura Ház a fogyatékkal élő embereket abban, hogy önmagukat, élethelyzetüket elfogadják?
– Én csodálatos embereket ismertem meg bennük! Úgy látom, tele vannak értékekkel. Mi arra törekszünk, hogy minden gyerekben felkutassuk az értéket, és ezt próbáljuk tovább fejleszteni. Csoportunkban is vannak olyan fiatalok, akik megtanultak szőni, varrni, festeni és sok más értékes munkát végezni. Számukra nagyon fontos, hogy dolgozzanak, hisz attól értékes embernek érzik magukat. Attól boldogak, ha alkothatnak, ha segíthetnek.

– Hogy látja, miként lehet integrálni a társadalomba a sérülteket?
– A napközis foglalkozások mellett természetesen az is hivatásunk, hogy minél jobban beillesszük a sérültjeinket a társadalomba. Ezért szervezünk például érzékenyítő tevékenységeket. Partnerkapcsolatot ápolunk a baróti iskolákkal, vásárokon bemutatjuk a kézműves tevékenységek során előállított munkáikat. Olyan rendezvényeket szervezünk, ahol felhívjuk a figyelmet a fogyatékkal élőkre, például futónapot évi rendszerességgel, Fogadjunk, kibírod címmel. Minél korábban, már az óvodában el kell kezdeni az ép gyerekekkel közösen ezeket az érzékenyítő tevékenységeket, hiszen akkor tud csak természetessé, elfogadhatóvá válni a fogyatékosság, ha életünk részévé válik, ha gyakran szembesülünk fogyatékos embertársainkkal, és ha minél jobban megismerjük egymás életét. Egymástól sokat tudunk tanulni is. Én a teljes inklúzió híve vagyok. Úgy gondolom, olyan oktatási rendszerre lenne szükség, ahol integrálni lehet a sérült gyermekeket a normál oktatási rendszerű iskolákban. Természetesen megfelelő szakmai segítséggel lehetne ezt megvalósítani, nem úgy, hogy teljesen a pedagógusokra maradjon a roppant nagy feladat, hanem minden speciális nevelési igényű gyermek mellett egy segítő szakember állna. Azt is fűzzük hozzá, hogy vannak olyan sérült esetek, akiknél a sajátos, egyénre szabott programú intézmény tud csupán megfelelő fejlesztést biztosítani.

– Mi az, amit ön kaphat munkaalanyaitól?
– A velük való foglalkozás során többször átsegítettek életem nehéz pillanatain. Soha nem kíváncsiskodnak, hogy mi bánt, mik a gondjaim, miért vagyok szomorú, csak megölelnek, és kifejezik az együttérzésüket, szeretetüket. Árad belőlük a szeretet, és mindez őszintén. A sérültek nagyon őszinte emberek. Velük akkor lehet igazán foglalkozni, ha teljes mértékben elfogadod, és őszintén szereted őket, ellenkező esetben nem fogadnak el.

– Mikor jött az ötlet, hogy ezt a cseppet sem könnyű munkát, a sérültekkel való foglalkozást vállalja fel?
– Már kisgyerekként szerettem kisebb gyerekekkel foglalkozni. Mindig érzékenyebb voltam a sérültekkel szemben, és valahogy az élet is, úgy érzem, errefelé sodort. Bármi másba kezdtem, nem ment. Itt a Laura Házban megtaláltam az igazi helyem és az igazi munkám. Huszonkét éve foglalkozom velük, és még mindig úgy érzem, így teljes az életem. Ha egyszer a Jóisten ezt a feladatot adta nekem az életben, akkor szívből végzem.

– Melyek voltak a legrosszabb pillanatai?
– Nem tudok a sérültekkel való tevékenykedésem terén rossz pillanatokról beszámolni, azonban ami nehézséget okoz a munkámban, az a rendszer bizonytalansága: hogyan teremtsük elő az anyagi oldalát annak, hogy minden nap bejárhassanak a tevékenységeinkre azok a gyerekek és fiatalok, akik soha nem várják a vakációt. A legrosszabb talán mégis az, hogy elvesztettünk egy értékes embert, akivel megalapítottuk ezt az egyesületet, Tóth Laura pszichológust. Ő volt, aki megtanított minket arra, hogy igazán jól csak akkor tudunk ezekkel a csodálatos, különleges gyermekekkel és ifjakkal foglalkozni, ha szeretet van bennünk, és mindig mosolygunk.

– Közismert, hogy a TransylMania együttes tagjaként sokszor állt színpadon. Mit jelentett az ön számára a színpad, az éneklés?
– A TransylMania meghatározó élménye életemnek. Büszke vagyok a férjemre, Cseresznyés Szilamérra, a zenekar alapítójára. Nagyon sokat köszönhetek azoknak az éveknek. Betekinthettem a művészet csodálatos világába, és a számos turné alatt megismertem Nagy-Magyarországot, benne sok értékes emberrel. Hálás vagyok a Jóistennek ezért is. Valahogy ezek a dolgok összefonódnak az életemben: a családom, az egyesület, a művészet, a kultúra. Így kerek és teljes az életem, amellyel a legnagyobb mértékben elégedett vagyok.

Bede Erika

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Új év, új helyszín

Hosszú évek hagyományával szakított Barót polgármestere és jegyzője, amikor múlt év végén a városi tanács ülését már nem a polgármesteri hivatal gyűléstermébe, hanem a szomszédos, jelenleg iskolaként is szolgáló épület egyik termébe hívták össze.

Munkaügyi kihágás

Ünnepekkor, illetve hétvégéken történő „dolgoztatásra” folyamatosan panaszkodnak a Kovászna megyei munkafelügyelőségen. Egy konkrét eset apropóján kerestük fel Ördög Lajost, a munkafelügyelőség vezetőjét: sepsiszentgyörgyi olvasónk azt kifogásolta, január elsején is berendelte a munkaadója.

Európai színvonalon

Ünnepélyes keretek között nyitották meg szerdán Sepsiszentgyörgy főterén az új turisztikai információs központot. A hatóságok szerint az „európai színvonalú” létesítmény jelentősen hozzájárul majd a háromszéki turizmus fellendítéséhez.

Két év alatt befejeznék

Idén elkezdik egy új iskola építését Kommandón. A helyi és a megyei önkormányzat vezetői erről szerdán egyeztettek a megyeházán, ahol rendszeresen tart a két testület operatív megbeszélést.

Napok alatt gyorssegély

Ritkán látott összefogást váltott ki annak a kétéves kislánynak az esete, akit szilveszter napján utaltak be a sepsiszentgyörgyi kórház sürgősségi osztályára, hogy kiderüljön: daganattal kell műteni. A hazai egészségügyi rendszer állapota miatt, egy bukaresti kitérő után Budapestre kényszerültek a szülők, hogy a neuroblasztómával diagnosztizált Imreh Kincsőt kezeltessék.

Magabiztosan és büszkén

Kovászna Megye Tanácsa és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat több rendezvénnyel is készül az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumi évére. Tamás Sándor megyetanácselnök és Antal Árpád polgármester közös sajtótájékoztatón számoltak be a Híres háromszékiek a centenárium évében címmel indított éves program céljáról.

Ránk szakadt a hó!

Háromszéken tegnap délre tettek minden utat járhatóvá, miután az úttestre dőlt fák miatt közel tíz órára leállt a forgalom a 11C jelzésű országúton, Torja és Bálványos között. A Kovászna megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi tűzoltók 75 kisebb-nagyobb útra dőlt fát daraboltak fel és távolítottak el.

„Akasztottak erdeje”a téren

A magyar pártok, az EMNT és a MERT Egyesület támogatásával szervezett tüntetést tegnap a szentgyörgyi főtéren a Sepsiszéki Székely Tanács.
Gazda Zoltán sepsiszéki elnök szólt először a mintegy 200 jelenlévőhöz, akik a magukkal hozott székely zászlókkal jelezték, nem félemlíthetők meg.

Öt bocs már extrém

A napokban több ízben is ötbocsos medvékről szóltak a hírek, miközben már tavaly-tavalyelőtt arról értekeztek az erdészek-vadászok, hogy a három is szokatlan, de a négy még inkább az, eddig a kétbocsos medvék számítottak „normálisnak”. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem egyetemi docensét, az ökológus-biológus Markó Bálintot kérdeztük.

Nem kell sorba állni!

A napokban szerkesztőségünkben érdeklődött egy aggódó olvasó, aki a médiából arról értesült, hogy a fizetése után idéntől neki kell befizetnie az adót, ám sehol nem talált arra vonatkozó információt, hogy mikor, hol, milyen formában kellene megtennie ezt. Bár erről már sokszor írtunk, újfent megerősítést kértünk.

Inkább temetünk

Év eleje lévén, ilyenkor szokásos számba venni dolgainkat, azt is, hogy hányan jöttünk világra, vagy hányan távoztunk jobb helyre az elmúlt esztendőben.

Félgőzzel előre

Félgőzzel, de azért mégiscsak előre megyünk – összegezte az idei kilátásokat Kisgyörgy Sándor. Sepsikőröspatak polgármestere elmondta: az adózásban bevezetett változások következtében mintegy 300 ezer lejjel kap kevesebbet a község, mint tavaly.

Újraépítenék az Olt-hidat

Az idén megvalósítandó munkálatokról érdeklődtünk Fodor Imrétől, Illyefalva polgármesterétől, aki az utópisztikus nagy álmok helyett inkább a reális, kézzel fogható tervekről számolt be.
Az elöljáró elmondta, sikerült finanszírozási szerződést kötniük az Országos Fejlesztési Alappal, ennek tükrében, a kormány által finanszírozott helyi fejlesztési program keretében az Olt-hidat építenék újjá.

Néhol összeesnek az éhségtől

Decembertől márciusig a Kovászna Megyei Vöröskereszt önkéntesei a különböző gyűjtőakciók eredményeként összegyűlt pénzből vásárolt tartós élelmiszert, tisztálkodószert, esetenként ruhát és bútort juttatnak el rászoruló családoknak. Időnként – egyre többször – olyan esetekkel találkoznak, amelyek kérdések tucatját veti fel.

Rövid hírek

Heti sürgősségek A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban a január 8. és január 15. közötti időszakban 642 esetet láttak el, közülük 192 alkalommal a beutalás mellett döntöttek. A panaszok természete szerint a jelzett periódusban a következő esetek fordultak elő: 64 szív- és érrendszeri, 68 ideggyógyászati, 222 belgyógyászati, 82 gyerekgyógyászati, 43 nőgyógyászati, 30 pszichiátriai és […]