Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Remélik a kedvező döntést

Remélik a kedvező döntést Kovászna megye

A közéletiség iránt érdeklődő fiatalok a SIC Feszt Székelyföldi Szabadegyetemen az aktuálpolitika kihívásairól és problémáiról is testközelből, azaz a törvényhozásban, végrehajtásban tevékenykedő politikusoktól is hallhattak. Szombat délben Cseke Attila szenátusi frak­ció­vezetővel Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke beszélgetett a most éppen az alkotmánybíróságon pihentetett új közigazgatási kódex kapcsán.
– Az Európa Tanács azért szövegez meg bizonyos szabálycsomagokat, hogy 47 tagállamában egységes joggyakorlat legyen. Ezeket a chartákban összefoglalt előírásokat tagállamai ratifikálják, azaz elfogadják, és ezek közül kettő – számunkra igen fontos, a kisebbségi és regionális nyelvek chartája, illetve a helyi önkormányzatok európai chartája az új kódexben is benne van – vezette fel a témát Grüman Róbert, aki jelenleg az Európa Tanács önkormányzati kongresszusának alelnöke a román delegációban egyedüli magyar tagként. Hogy milyen a hajlandóság e szabályok alkalmazására, szellemük érvényesítésére, azt egy közelmúltbeli példával illusztrálta: mikor a kisebbségi nyelvek használata az önkormányzatokban témáról megyénkben akart konferenciát szervezni a testület, a román delegáció nagy összefogással próbálta ezt megakadályozni.
A törvénycsomagba, amely még nincs hatályban, hiszen az ellenzéki pártok és az államelnök is alkotmányossági óvással élt, döntés pedig csak szeptemberben várható, 18 hatályban levő törvényből kerültek be rendelkezések, ezeket kellett összehangolni – erről a munkáról beszélt Cseke Attila szenátor. A beterjesztett tervezet szövege katasztrofális volt, az intézmények hatásköreinek leírása az eddigiekhez képest is visszalépést jelentett volna, ám az RMDSZ öt nagy témában volt különösen érdekelt: az eredeti tervezet szerint a prefektus kiszállhatott volna a helyi önkormányzatokhoz vizsgálódni az elfogadott jogszabály törvényessége kapcsán, ám ez az igazságszolgáltatás hatásköre, kifogásolta az RMDSZ. Továbbá a tervezet a központosítás felé hajlott volna, ma viszont az áll benne, hogy az önkormányzat dönthet minden olyan helyi vagy megyei kérdésben, amely nincs leszabályozva más törvényben.
A kisebbségi nyelvhasználat jogát a prefektussal-prefektúrával való kapcsolattartásban is érvényesítené a kódex, továbbá a 20%-nál nagyobb magyar lakossággal rendelkező településeken az önkormányzatoknál egységes magyar űrlappal könnyítené meg az ügyintézést. Ám megengedő szellemben – hiszen ami nincs tiltva a törvényben, az szabad az európai joggyakorlatban – a 20% alatti magyar lakosságú településeken is dönthet úgy az önkormányzat, hogy magyarul is kommunikál a polgárokkal, vagy kétnyelvű utcanévtáblákat tesz ki. Hazai értelmezés szerint, ami nincs leszabályozva, az tilos, ezért ágálnak a székelyzászló ellen is – vontuk le a következtetést a szenátor által mondottakból.
Sajnos, az államelnök a már megszerzett jogokra hivatkozva (is) visszalökte a törvénycsomagot: például hogy a helyi tanács­ülések két nyelven folytathatók, mert szerinte a román az egyetlen hivatalos nyelv. Szeptember végén dönt az alkotmánybíróság, reméljük, akkor legalább a kisebbségi kérdésekben mellettünk lesz – zárta beszédét a szenátor. <<

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások