Panaszkodnak a románok

A Kovászna és Hargita megyékben élő román közösségek vezetői az utóbbi 25 évben egy bizonyos stratégiát követtek történelmük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk és ortodox vallásuk megőrzése érdekében, de több támogatásra van szükségük a román állam részéről – jelentette ki Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita Megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója.

Az igazgató szerint a jelenlegi társadalmi–gazdasági kontextusban a Kovászna és Hargita megyei románok új kihívásokkal néznek szembe, amelyekkel nem fognak tudni megbirkózni a román állam segítsége nélkül.

– Huszonöt év múltán a román nemzetiségű lakosság csökkenésével, a román nemzetiségű romántanárok hiányával, a román oktatás körüli gondokkal küszködünk, de a legnagyobb probléma az esélyegyenlőség hiánya a kulturális projektek finanszírozása tekintetében. Továbbra is diszkriminálnak bennünket, és hatalmas különbség van aközött, amit a magyar állam tesz Kovászna és Hargita megyékért, valamint aközött, amit a román állam tesz, jobban mondva nem tesz ezért a térségért. Nem lehet a végtelenségig diszkriminálni közel száz­ezer, Románia közepén élő románt, mert ez hosszú távú következményekkel járhat – fogalmazott az igazgató.

A háromszéki önkormányzatok vezetői szerint Lăcătuşu egyszerűen nem mond igazat. A Kovászna megyei tanácsnál, valamint a sepsiszentgyörgyi tanácsnál egyaránt mintaszerű kulturális autonómia működik. Eszerint a kulturális célokra elkülönített pénzből (persze, lehetne több, de annyi van, amennyi) a román közösség számaránya szerint részesül, és ennek felhasználásáról kizárólag a román képviselők döntenek – a többség pedig vita nélkül megszavazza.