Nem rossz, sőt, kitűnő!

Rossz a viszonyítási alap, mikor a Kovászna megyei érettségi eredmények alapján (67,61%-os átmenési arány) az országos rangsorban egy nem túl jelentős, valahol középen elhelyezkedő helyet osztottak ki nekünk – véli Kiss Imre főtanfelügyelő (képünkön), aki a statisztikák elemzésével bizonyítja igazát. Az iskolakezdés zűrzavarain túl a tegnapi évnyitó sajtótájékoztatón több más téma mellett ez is szóba került.

Hogy gazdaságilag a kullogók között vagyunk, az nem cáfolható, de a közvélemény és a statisztikák számára legbeszédesebb nyári érettségi eredmények részletes elemzése alapján Kovászna megye az ország élvonalában szerepel – mutatott rá ki Kiss Imre. Igaz, hogy a listán az első öt megyében 80% fölötti az átmenési arány (s közel ennyi a román tagozaté is nálunk, 78%), de nem helyes azokkal egy kalap alá venni Háromszéket, ahol kizárólag egy nyelven (románul) folyik a tanítás.

Az egynyelvű megyékhez mérve mi az élvonalhoz tartozunk, ha nem éppen az első helyen vagyunk. Ha hozzátennénk a magyar tagozat átmenési arányához, vagyis a 64%-hoz azt a 16%-nyi tanulót, aki kizárólag román nyelvből bukta el az érettségi dolgozatát – ez pedig kisebb részben az ő vétkük, nagyobb részben a rendszeré –, akkor most ott lennénk a legelsők között. (A román tagozaton 1%-ot „húztak meg” csak románból.)

Van ugyan olyan is a statisztikában, aki saját anyanyelvi vizsgáját szúrta el (a magyarok 0,12, a románok 1,15%-a), de a számok mégis arról vallanak, hogy a magyar diákokon nagy a plusznyomás, amelynek elég nagy százalékban esnek áldozatául, hiszen sokszor emiatt nem jutnak be egy választott szakra. Igaz, sokan javítottak az őszi pótérettségin, de mégis. Nagy lehet ott a baj, ahol vegyes társaságban, kirándulóbuszon a magyar és a román gyermek angolul értekezik (ez megtörtént eset) – vonhattuk le a következtetést a főtanfelügyelő által elmondottakból.