Bár a rácsos ablak nem jó hangulatú, a szomszédok nem panaszkodtak a gyerekekre

A múlt hét óta lázban tartja a szotyoriakat – főleg a gyermekes szülőket – az a faluba tervezett családi ház, amelyet a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság építtetne alapítványi támogatással, hogy oda költöztessen a jelenleg egy szentgyörgyi, negyedik emeleti tömbházlakásban, az 1-es számú családi otthonban elhelyezett 12 fiatalt. A megyei gyermekjogvédelem vezetői eddigi gyakorlatuk során nem ütköztek ellenállásba hasonló esetben.

Az önkormányzatnak egy 3100 négyzetméteres telek odaítéléséről kellett volna dönteni a tanácsülésen, amit egyébként igen elhúzódó keresési folyamat előzött meg. Jogilag tiszta területet igényelt ugyanis a gyermekjogvédelem, a lehetőségek függvényében inkább városon, de ilyen nem került. Házba szeretnék költöztetni a jelenleg egy Horgász utcai tömbházlakás negyedik emeletén lakó gyermekeket, hogy nevelőjük dolgát megkönnyítse, aki alkalmanként a különböző korú gondozottakat egyedül kell felügyelje a lakásban és az udvaron – egy udvarral rendelkező házban ez némileg egyszerűbb lenne. Ilyen családi típusú otthon működik a városokon kívül Illyefalván, Csernátonban, Sárfalván és Nyujtódon is.
Miklós András falufelelős a múlt heti városi tanácsülésen a szotyoriak egy része nevében tette szóvá, hogy a hasonló családi otthonokban nevelt gyermekek magaviselete sok kívánnivalót hagy maga után, és 10–12 fiatal egy ilyen kicsi faluközösségbe, illetve azok fiataljai közé bekerülve igen negatív befolyást gyakorolna. Ezt lapunknak is kifejtette, bár felvetését a Tulipán utcai, a gyermekvédelmi rendszerből már kinőtt fiataloknak még otthont nyújtó elhelyező központbeliek rossz hírére alapozta. A falufelelős elhárítja a vádakat, hogy nem tájékoztatta a falut megfelelően, hiszen ő is csak hét elején kapta meg a határozattervezetet, ám mindenki, akivel elbeszélgetett a témáról, aggodalmát fogalmazta meg, mondta lapunknak.
A tanácsülésen a határozathozatalt végül elhalasztották, a dolog függőben maradt. Megfontolandó, hogy a faluközösséget egy tájékoztató gyűlésre hívja össze a gyermekjogvédelmi igazgatóság, de felvetődött az is, kell-e erőltetni az otthon létesítését egy ilyen visszautasító közegben.
– Hosszú távon az lett volna az elképzelésünk, hogy a szotyori családi házban inkább kiskorúakat helyezzünk el, a nagyobbakat pedig a szentgyörgyi, Csorgó utcaiban. Nem egyik napról a másikra, de mire kész lett volna az épület, a jelenlegi tömbházlakásbeli otthonban levő nagyobbak – nem tagadjuk, van köztük problémás is, de sok családban is kerül ilyen – elhagyták volna a rendszert. Félő, hogy a SERA Alapítvány által a családi otthon építésére szánt 250 ezer eurónak más rendeltetést találnak – fogalmazta meg aggodalmát Szász Katalin aligazgatónő.
A civil szervezet már eddig is jelentős anyagi segítséget nyújtott különböző projektek lebonyolításához a gyermekjogvédelemnek, „operatívan dolgoznak, kulcsrakészen, teljesen berendezve adják át az építményeket”. Befejezés előtt áll a szintén általuk kivitelezett, a Krisztus király templom mellett épülő, fogyatékos gyermekek rehabilitációját elősegítő központ is.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2018. szeptember 7., 15:08
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Sok szotyori csak az újságból értesült a dologról és nem mindenki ellenzi, sőt. Talán ha ez a ház megépülne Szotyor is jól járna… Több előnye is lenne ennek, mert így talán az óvodában lenne központi fűtés, vagy esetleg uniós víz, aszfalt, stb. Az meg hogy a gyerekek a szotyori ifjakat csak “megrontanák”… Ez egy hülye felfogás, mert van itt is sok problémás fiatal. Jobb lenne ha előbb a szotyoriak a saját portájukon néznének szét és utána bélyegeznének meg másokat.
    A 21. században nem ítélkezhetünk a gyerekekről csak azért mert árvák, nem megengedett az ilyes fajta diszkrimináció.

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 8., 0:22
    ÉRTÉKELÉS: 2

    Egyszer már ezt hallottuk a neked mintául szolgáló harmincas-negyvenes években. Akkor azt jelentette, nem zsidó. Húsz év gyűlöletbe mártogatott nemzetnevelés után hatszázezer magyart adtak halálra

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 8., 0:21
    ÉRTÉKELÉS: 0

    És igen, köszönjük meg szépen a jobboldali kormányzásnak, ideológiának és vezetőknek, hogy ez megtörténhetett, hogy lehetővé tették oly sok libsi magyar élete árán az ország bukását.
    A pökhendiség, a valóságtól való teljes elrugaszkodás ide vezet. Azért külön jó, hogy ezek az emberek, akik anno ide juttatták az országot, most ők a példaképe az országnak

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 9., 16:52
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Nem tudom, a hozzászóló miért hatszázezer zsidó áldozatot emleget, amikor a legszalonképesebb becslések is 200 ezeről szólnak (a mai Magyaroszág területére vonatkoztatva). Félreértés ne essék: 1 (egy) sem elfogadható, de azért 200 és 600 ezer között igen lényeges különbség van. Ugyanakkor ez nem a “húsz év gyűlöletbe mártogatott nemzetnevelés” eredményeként következett be, mert a nácik minden országból szedték, szedették össze a zsidókat. Ilyen logivával a lengyelországi zsidóság pusztulását is foghatnánk arra, hogy a gyűlöletre nevelt lengyelek idézték elő, de nem tesszük. Magyarországot azért szokás ezen a fekete listán emlegetni, mert Horthynak nem sikerült a kilépés, a németek oldalán fejeztük be a háborút, a történelmet pedig a győztesek írják. De azért ne ostorozzuk magunkat annyira, hogy 200 ezer helyett 600 ezret mondunk.

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 9., 19:52
    ÉRTÉKELÉS: -2

    Nem az a baj, hogy nem sikerült a kilépés, hanem hogy sikerült a belépés. Egy borzalmas agresszió része voltunk. Az oroszok támogatták a revíziót, egyetlen ujjal sem bántottak.

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 10., 15:16
    ÉRTÉKELÉS: 4

    A háborúba való belépés (a németek oldalán) valóban hibának tekinthető utólag, de akkor nemigen volt más választásunk, és nem is azon múlott a jelenünk, hiszen Románia is Hitler oldalán kezdte, sőt, sokkal lelkesebben, de mivel Bukarest távolabb esik Berlintől, mint Budapest, neki sikerült időben feneket fordítani. Ha az oroszok nagyon támogatták volna a revíziót, megtehették volna, hiszen kezükben volt a posztó és az olló is, a háború után még két évig Erdélyben maradtak. Eszük ágában sem volt bár Észak-Erdélyt Magyarországnak hagyni. Arról pedig, hogy egy újjal sem értek hozzánk, a sok tízezernyi megerőszakolt nő és a sok százezernyi elhurcolt kényszermunkás egészen más véleménnyel lenne…

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 10., 15:47
    ÉRTÉKELÉS: -1

    Háború előtt nem bántottak. Utána pedig miért támogatták volna a revíziót, ha az 1939-
    40- es mellénk állásukat hátbadöféssel háláltuk meg? Ha nem támadjuk meg őket, orosz csizma magyar földre nem lép, nincs málenkij robot sem asszonygyalázás.

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 10., 16:59
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Fogalmam sincs, az oroszok miben álltak mellénk 1939-40-ben. Ilyenről nem tudok. Arról viszont igen, hogy 1849-ben hiába nem támadtuk meg őket, mégis 170.000 pár orosz csizma lépett magyar földre, 1919-ben pedig tőlük importáltuk a bolsevizmust Kun Bélával egyetemben. Az, hogy ha nem bántasz, békén hagylak, csak óvodában működik, a nagypolitikában nem. Azokról a népekről, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a barátaink, csak addig barátaink, amíg az ő vagy ami érdekünk ezt kívánja. Utána ellenségek leszünk. Nekünk az oroszok sosem voltak barátaink, s a közeljövőben nem is lesznek. Paksot pénzért építik, a gázt pénzért adják.

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 11., 11:51
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Ez a megállapítás, miszerint “tobb mint 600 ezer magyart vittek a jobboldali politikusok a vagohidra ket alkalommal az utobbi 100 evben”, erős csúsztatást, amellett pontatlanságot is tartalmaz. A hozzászóló feltehetőleg a két világháború magyar katonaáldozataira utal – de hát azok száma összesen több mint 800 ezret tett ki. Ezenkívül egyik háborút sem magyar politikusok akarták, robbantották ki, sokkal inkább megpróbálták elkerülni a hadbalépést, mérsékelni annak mértékét. Szemellenzős szemléletre vall csak a jobboldalt hibáztatni a háborúkért, hiszen pl. a Szovjetuniót nehezen lehetne a béke élharcosának nevezni. És ilyenkor illik feltenni azt a kérdést is, hogy a (magyar) baloldal hány százezer embert likvidált, küldött börtönbe, kényszermunkára, tett földönfutóvá, kényszerített elhagyni szülőhazáját…

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 12., 8:28
    ÉRTÉKELÉS: 8

    Neeem, a Szovjetunió – és az oroszok általában – neeeem, azok nem. Hogy is támadott volna meg bárkit is? A Pruttól Kamcsatkáig és a sarkvidéktől Mongóliáig minden nép önként és dalolva hajtotta szovjet igába a fejét. A Téli háborút es azok a mocsok finnek kezdték, ugye, Kassát nem a szovjetek, hanem a chileiek bombázták ’41 nyarán és persze Lengyelországot is pusztán baráti alapon szállták meg ’39 őszén. ’56-ról most ne beszéljünk. Óhajtasz még valamit?

      • User
        Dátum: 2018. szeptember 13., 21:48
        ÉRTÉKELÉS: 3

        Kassát nagy valószínűséggel a szovjetek bombázták és a Szovjetunió Európa elözönlésére készen állt már ’41 elején – ha nem hamarébb – thörténész uram. A németek ún. agressziója tkp. megelőző csapás volt. Csak a “hivatalos” történelemkönyvekben, amiből kend es tanulgatott valamicskét, ez nincsen benne. Mert hát a németeket – no meg a magyarokat – kellett beállítani abszolút gonosznak.

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 12., 11:44
    ÉRTÉKELÉS: 12

    Sajnos, önnek annyira hiányosak a történelmi ismeretei, hogy így nem lehet érdemleges vitát folytatni. Ne tudni a Molotov–Ribbentrop-paktumról, minek folytán a Szovjetunió bekebelezte Besszarábiát és a balti államokat; ne tudni – többek között – Lengyelország (1939. szeptember 17.) és Finnország (1939. november 30.) hadüzenet nélküli (!) megtámadásáról, s közben Horthy kormányzó fölött ítélkezni — nos, ez eléggé ijesztő. Ön annyira elvakult baloldali, hogy már nem is érdekli a valóság.

    • User
      Dátum: 2018. szeptember 12., 22:16
      ÉRTÉKELÉS: 1

      Nem elvakult baloldali hanem tökhülye ,a történelmet csak a Tom és Jerry -ből ismeri…neki mindegy,hogy Pamela vagy Paloma -Kérhetek egy nőt vagy kávét.Ennyi!

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 13., 15:57
    ÉRTÉKELÉS: 4

    1. Nem vagyok sem vitéz, sem vithéz. 2. Nem mondtam soha, hogy a Szovjetunió megtámadta volna Magyarországot a második világháborúban (azután igen, ’56-ban). 3. Ön azt állította, hogy a Szovjetunió nem támadott meg senkit. Ez egyszerűen nevetséges. Olvasson még.

    • User
      Dátum: 2018. szeptember 13., 17:59
      ÉRTÉKELÉS: -3

      A Vityeazok taborat szaporitod te is. Az elobb meg azt irtad a szovjetek bombaztak Kassat. Mivel bizonyitod? Szoval ki kit tamadott? Chilei hadsereg volt a don kanyarban vagy magyar? Ki kuldott magyarokat a keleti frontra? Karolyi vagy Jaszi? Estleg Radnoti ? A nemzeti kormany – es ezt nem azert tudom mert csak ujsagot olvasok.

      • User
        Dátum: 2018. szeptember 14., 9:57
        ÉRTÉKELÉS: 1

        Óvassá’ CSAK újságot ezután es, igazán sok okos dógot megtudhacc belőle. Főleg történelmi ismereteket, ahogy látom. De ideológiai szempontból is fejleszti agyacskádat. Csak így tovább, fijam!

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 13., 18:33
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Én nem írtam, hogy a szovjetek bombázták Kassát – ez egy olyan fórum, ahol többen hozzászólhatnak egy témához. Persze, van olyan elmélet is, hogy a szovjetek voltak (szándékosan vagy tévedésből), de én inkább arra hajlok, hogy a román légierő hajtotta végre, szovjetnek álcázva magát. A második magyar hadsereget igen, Horthy küldte ki a frontra. Ez volt az ára annak, hogy visszakapta Erdély (északi) felét. Annak az Erdélynek, amit teljes egészében Károlyinak és Jászinak, majd Kun Bélának köszönhetően veszítettünk el. Nem azért, mert itt számbeli többségben voltak románok (Besszarábiában is azok voltak, oszt mégis a Szovjetunióé maradt; a Monarchia lakosságának egyébként alig 6,5 százalékát tették ki); nem azért, mert ezt akarták Gyulafehérváron az erdélyi románok (három héttel később Kolozsváron egészen mást akartak az erdélyi magyarok); nem azért, mert így akarták a franciák (1920 júniusára már de facto bekelbelezte Erdélyt Románia). Nem. Kizárólag azért, mert a baloldal és a bolsevikok nemcsak, hogy nem voltak képesek megvédeni Erdélyt, de nem is akarták, sőt, a Székely Hadosztályt is akadályozták ebben. Az ő bűnükhöz képest a Horthyé mondhatni elenyésző. 1918 óta az erdélyi magyarok aránya 32 százalékról majdnem a felére csökkent.

    • User
      Dátum: 2018. szeptember 13., 20:41
      ÉRTÉKELÉS: -1

      Szazrol 32-re meg kinek koszonheto? Sorosnak koszonhetoen vagy a migransokenak? Ha Kratochwil ne tegye le a fegyvert a romanok ellen akkor a Romania nem Horthyt tette volna fel a polcra. Ha a macska nem egereszett volna akkor… ismeros a szoveg.

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 14., 10:12
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Az erdélyi magyarság, székelység számaránya úgy csökkent ezer év alatt közel 100-ról 32 százalékra, hogy — különösen a tatárjárás után — megindult a románok tömeges bevándorlása, előtte-utána telepítettek ide szászokat, svábokat, jöttek cigányok, zsidók, örmények stb., miközben a háborúkban többnyire csak a magyar és a székely pusztult. Ennek semmi köze politikai ideológiákhoz, ezt hozta a történelem. A tragédia onnan kezdődött, amikor Károlyi, s majd Kun Béla hatalomra kerültek. Hozzászólása többi része számomra értelmezhetetlen, ha újrafogalmazza, szívesek válaszolok arra is, feltéve, hogy nem légből kapott marhaságokkal vagdalkozik.

    • User
      Dátum: 2018. szeptember 14., 13:33
      ÉRTÉKELÉS: -7

      A tragedia az volt hogy a nemzethy jobboldal nem volt kepes kiegyezni a (mar)tobbsegben levo nemzetisegekkel 1914 elott.
      Utana is az irredenta vitezsegekre hajlott jobban mint europai szintu politkara. Kerdesem nem volt, nem is lesz foleg nem a hirmondotol. A valaszt is tudom: a franya tortenelem hozott mindent kiveve ha baloldali volt az elkoveto vagy Soros Gyorgy adta a penzt!

  • User
    Dátum: 2018. szeptember 15., 8:52
    ÉRTÉKELÉS: 9

    Igen, ezt lehetett olvasni évtizedekig a szocializmus tankönyveiben és az újságokban, hogy Erdély elvesztése elkerülhetetlen volt, mert a magyar kormányok nem voltak képesek kiegyezni a kisebbségekkel. A baloldal így igyekezett leplezni saját bűnét. Mert azt ugye mégse mondhatták, hogy az “őszi forradalom” győzelme, illetve a proletárdiktatúra bevezetése érdekében le kellett szerelni a hadsereget (“nem akarok többé katonát látni” — jelentette ki az akkori hadügyminiszter), el kellett lehetetleníteni a túl “reakciós” Székely Hadosztályt, így nem volt, aki megvédje Erdélyt — ehelyett kényelmesebb volt azt mondani, hogy nem egyeztünk ki a kisebbségekkel, lám, ez lett belőle. Székelyföldön ma (még) mi is többségben vagyunk, egyik román kormány sem egyezkedik velünk autonónia-ügyben évtizedek óta – ez azt jelentené, hogy egyesülhetünk bárkivel, vagy kikiálhatjuk a függetlenséget? Ugyan már! Erdélyt egyszerűen feladta a baloldal, hogy hatalmon maradhasson, és ezt sose szabad neki megbocsátani. Aztán miért baj, hogy Horthy irredenta volt? Az elvesztett haza visszaigénylése, visszafoglalása volt a célja, ezt jelenti az irredentizmus. És milyen “európai szintű” politikát kellett volna folytatnia? Csatlakozzon a kisantanthoz? Vezessen be diktatúrát, mint a román király vagy a spanyol Franco? Kövesse az ukrán parasztokat halálra eheztető Sztálin példáját? Támadja meg Lengyelországot, mint Németország és a Szovjetunió? Mi jelentette az “európai szintű” politizálást a két világháború között?

Ajánló

Röviden

Tűz Pákéban Szerdáról csütörtökre virradóra egy közel négy órán át tartó tűzoltáson serénykedtek Pákéban a háromszéki tűzoltók. A helyszínen egy istálló (60 négyzetméteren károsult), egy raktárhelyiségnek használt építmény (40 négyzetméteren), illetve egy lakóház tetőszerkezete (60 négyzetméteren) gyulladt ki. Fennállt a veszély, hogy a lángok más épületekre is átterjednek – tájékoztatott Tolvaj Marius, a megyei tűzoltóság […]

Szabad a hajtás

Mint arról már korábban beszámoltunk, a sertéspestis terjedése miatt országos szinten megtiltották a vaddisznó-hajtóvadászatot. Ezt a tilalmat a napokban oldották fel az illetékesek.

Ismét aláírásokat gyűjtenek

Újabb aláírásgyűjtésbe kezdett a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), melynek révén teret adnának az új embereknek a politikában, de a választási törvényt is megváltoztatnák. Erről számoltak be szerdán az alakulat helyi képviselői.

Most tűzoltó lehetsz!

Növekedett a Kovászna megyei tűzoltóságnál a beavatkozások száma, de a reakcióidejük is hosszabb, számoltak be a romániai tűzoltók napján tartott sajtótájékoztatón az illetékesek.

Novemberre halasztották

Miután az afrikai sertéspestis megjelent a szomszéd megyében, és a hatóságok többfelé mindenféle vásárt, elsősorban állatvásárt betiltottak, elhalasztották a hagyományos kolbászfesztivált is. A szervezők egyelőre abban reménykednek, hogy novemberben megtarthatják a húsparádét.

Elutasítják a védőoltást

Véget sem ért a himlőjárvány, máris elkezdődött egy újabb – mondta dr. Lucia Şereş, a háromszéki háziorvosok egyesületének elnöke. A gyerekorvos továbbra is az oltások fontosságát hangsúlyozza.

Levél a képviselőkhöz

Még a neve is elveszhet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek (MOGYE), ha véglegesítik az intézmény összevonását a Petru Maior Egyetemmel – hívják fel a figyelmet a MOGYE szenátusának tagjai. A testület levéllel fordult Borbély Lászlóhoz és más RMDSZ-elöljárókhoz, hogy intézkedjenek, „amíg nem késő”.

Eldőlt az orvosi sorsa?

Az oktatási minisztérium megtörténtnek tekinti a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemnek a MOGYE általi bekebelezését. Ez egy nemrégiben elfogadott kormányhatározatból derül ki. A Maszol információi szerint a két héttel ezelőtti kormányülésen a felsőoktatásért felelős államtitkárság az oktatási minisztérium belső működési szabályzatához kapcsolódó kormányhatározathoz csatolta az akkreditált felőoktatási intézményeket listázó mellékletet, amelyben a Petru Maior Egyetem már […]

Megszűnik a MOGYE?

Nyílt levélben kéri Borbély László miniszterelnöki tanácsos közbenjárását Benedek Imre, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora, annak érdekében, hogy az egyetem megmaradjon önálló intézményként és ne olvasszák egybe a Petru Maior Egyetemmel.   A szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben a professzor felhívja a figyelmet, hogy tudomása szerint, a tegnapi kormányülésen elfogadták a MOGYE és a […]

Bírságolás következik

Olvasónk jelezte, hogy Sepsiszentgyörgy központjában olyan vendéglőben járt, ahol a bejárati ajtóra ki volt függesztve, hogy az egység tűzvédelmi engedély nélkül működik. Feltette a kérdést, hogy ez milyen veszélyekkel jár, mi pedig az illetékesektől érdeklődtünk.

Inasokat keresnek

Szeptember 26-án inasoknak szervez állásbörzét a munkaerő-foglalkoztatási hivatal a Dália utcai képzőközpontban, közölte Kelemen Tibor igazgató a havi munkaügyi sajtótájékoztatón.

Rákkeltő gyomirtó?

Két évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívta a figyelmet arra, hogy a Roundup Gel nevű gyomirtó rákkeltő hatású lehet. Ennek alapanyaga a glifozát, amely egy olyan vegyület, amit – több más néven forgalmazott gyomirtóként – széles körben használnak Romániában és természetesen Háromszéken is. Akkor rákkeltő lehet a pityókánk? – tettük fel a kérdést, azonban a szakemberek szerint nem eszik ilyen forrón a kását.

„Fogadjunk, kibírod 0.3”

A baróti, fogyatékkal élő gyermekek nappali foglalkozását biztosító Laura Ház október 21-én ismét jótékonysági futónapot szervez – immár harmadik alkalommal – a baróti iskola sportpályáján.

Szotyor „megvédte magát”

A Szotyorba tervezett leendő családi otthon a falubeliek rendkívül ellenséges viszonyulása miatt meghiúsult. Ezt rendkívüli győzelemként élik meg azok a hangadók, akik felszólaltak a helyi kultúrotthonban megtartott kedd esti falugyűlésen, amelyen Tóth-Birtan Csaba alpolgármester és Vass Mária, valamint Szász Katalin, a Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság vezetője és helyettese jelentek meg, hogy a felmerülő kérdéseket megválaszolják. Nem adtak lehetőséget nekik.

Amatőr festőművészek Kézdivásárhelyen

Szinte nem telik el egy év, hogy ne legyen nacionalista indíttatású rongálás Kézdivásárhelyen. Most az oroszfalvi kijáratnál levő tábla esett áldozatul ennek, ismeretlen tettes a város magyar feliratát festette le. Igaz, hogy részben, valaki megzavarhatta az amatőr festőművészt, így csak a Kézdi feliratot mázolták le piros és fekete festékkel. Nem ez az első alkalom, hogy […]