Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Bronzkori várra és palotára bukkantak

Bronzkori várra és palotára bukkantak Kovászna megye

Az Arad megyei Újszentannán romániai és német archeológusok egy csoportja 90 hektárt körülölelő erődítmény nyomaira bukkant. A nagyjából az aradi vár alapterületével megegyező vár fából és agyagból készült, 3400 évvel ezelőtt, még a bronzkor idején. A romokat és az első leleteket még 2009-ben megtalálták, de szenzációs méreteire csak most derült fény, az utóbbi két év intenzív ásatási munkálataival.

Rüdiger Krause (frankfurti Goethe) és Florin Gogâltan (kolozsvári Babeș-Bolyai) professzorok az időszámításunk előtti 14. századra becsülik az építmény keletkezésének idejét, és az egyik legnagyobb amit ebből a korból találtak. Az azonban még mindig tisztázatlan kérdés, hogy miért volt szükségük az itt elő embereknek egy ekkora kiterjedésű védműre.

A román sajtó az erődítményt Trójához hasonlítja, kiemelve, hogy a kőfalakkal körülvett ókori városállam csupán 29 hektárnyi területen terült el, míg az újszentannai erődítmény a 90 hektárjával majd háromszorosa ennek. Eddig ebből 55 hektárnyit vizsgáltak meg mágneses mérőműszerekkel, így bukkantak a föld alatt rejtőző 100 méter hosszú, és 40 méter széles palota körvonalaira is. A régészek szerint a bronzkorban ez jelentős építménynek számíthatott, ezért arra tippelnek, a korabeli Közép-Európa eddig ismeretlen, de előkelő státusú központjára akadtak.

Az aradi múzeum igazgatója, Constantin Inel egy szabadtéri múzeumot vizionál a területre, hiszen meglátása szerint erre alkalmas lenne a kivételes, és meglehetősen épp állapotban megőrződött régészeti leletegyüttes. Az ötletet a megyei és a helyi önkormányzat is támogatja. A részben Hessen, német szövetségi tartomány által finanszírozott régészeti feltárás folytatására még egy évig elegendő a pénzügyi keret.



Apró, bronzkori golyócskák.

(aradon.ro)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás