Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Ma is értünk harcol

Ma is értünk harcol Kovászna megye

Magyarország nemzetpolitikai államtitkársága a 2017-es esztendőt Szent László-emlékévnek nyilvánította a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Ilyen vonatkozásban tegnap nagyszabású rendezvénysorozat zajlott a gelencei műemlék templomban közéleti személyiségek és jeles művészettörténészek, heraldikusok részvételével. Az emléknap ötletgazdája Okos Márton újságíró.

Az előadásokkal, szabadtéri kiállításokkal tarkított Szent László-emléknapot Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága, Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megye Művelődési Központ és a Pro Patria Egyesület szervezte, és rangos magyarországi politikusok is tiszteletüket tették rajta. A részvevőket Bereczi István helybeli plébános köszöntötte, áldását adva az emléknapra és annak résztvevőire, felelevenítve a lovagkirály nagyságát és a napjainkra is érvényes útmutatását, majd Tamás Sándor megyetanácselnök köszöntötte a jelenlevőket, laikusként úgy ítélve, hogy Székelyföldön azért maradt fent arányaiban több Szent László-emlék, mert az itt élők hű katonái voltak a királynak és a mai napig ápoljuk és hiszünk a legendájában.

Brendus Réka, a Magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese elmondta: a Szent László-évben a nagy király példáját helyezzük magunk elé. „Az általa képviselt erényes és bölcs, nemzethez és hithez való ragaszkodás szilárd elvét valljuk meg magunk is. Megerősítjük összetartozásunkat Gelencétől Szépvizen és Nagyváradon keresztül Győrig, odafigyelünk nyelvünk és kultú­ránk megőrzésére, családjaink szülőföldön való gyarapodására. Megőrizzük és felfrissítjük Szent László-hagyatékát.”

– Amikor Okos Márton megkeresett az emlékév ötletével, nem gondoltuk, hogy ilyen sokan fogják megérteni: Szent László lovagkirály ma is velünk harcol, és neki köszönhetjük nem kis részben azt, hogy nem tűntünk el a népek tengerében, hogy a magyar nemzet él, ragaszkodik nyelvéhez, hitéhez és kultúrájához” – mondotta dr. Lomnici Zoltán, a Szent László Tanácsadó Testület tagja, a Magyar Országgyűlés alelnöke a Szent Lászlót bemutató kiállítás megnyitóján.

A másik kiállítást, amely a székelyföldi Szent László-legendák falképeit mutatta be Mudrák Attila, az Esztergomi Keresztény Múzeum fényképészének fotóin keresztül, Jánó Mihály művészettörténész nyitotta meg, majd a jelenlevők a templomba vonultak, ahol alkalomhoz illő koncertet adott a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola régizene-együttese, és elkezdődött egy maratoni előadássorozat, amelynek előadói a Szent Lászlóhoz kapcsolódó örökséget vették leltárba. 

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. június 28., 16:38
    ÉRTÉKELÉS: -2

    Maga fentiro ujsagiro ne irjon olyan dolgot amihez esze aga sincs .Ez az ujsag kifejlödöt nyugati stilusra .A LEGJOBB MAGYARNYlELVÜ UJSAG.
    En minden reggel elovasom nagy nehezen eszt az ujagot mert tetszik meg ha nem is reszik ki amit irok.Miert vannak olyan haramaradtak akik ajalnak magyar tanart.
    Akarom mondani hogy Ladislas 1 s z lovak szarmazasu aki lengyel orszagba született az anny a legyel hercegnö RICHEZZA
    VOLT:a fausi szekelyek között sokan hatra vannak maradva mert leginkabb azok a szelhamos papok ferevezetik .A fenti ujsagiro lehet tudatlan a tötenelemben.En negy nyelvü ujsagokat olvasok de hatevig tanultam is.

  • User
    Dátum: 2017. június 28., 18:20
    ÉRTÉKELÉS: 1

    I. László király édesanyja valóban Richeza királyné volt, ám az édesapja az Árpádok vérvonalát képviselő I. Béla. De nem csak ezért tekinthető MAGYAR királynak, hanem főkét azért, mert ő MAGYARNAK tartotta magát. Magyarul álmodott, magyarul sírt. És MAGYARországot védelmezte, területét növelte, nem véletlenül Erdély és a székelyek védőszentje! A vérvonalat csak a zsidók vezetik anyai ágon, mi, magyarok, vagy ti, románok az apát tekintitek elsődlegesnek a genetikai nyomozáskor. Éppen ezért neked nem László magyarságával kellene foglalkozonod, hanem például az „országalapító” Basarab vajda eredetével. Erősen meglepődnél, ha esetleg kiderülne, hogy te magad is kun vagy. „Cuman” – hogy jobban értsd.