Hirmondo

2018. március 15.

Rombolt az árvíz megyeszerte

Rombolt az árvíz megyeszerte

Bizonytalanság, kétségbeesés, rácsodálkozás, kíváncsiság: körülbelül ezekkel a szavakkal lehet leírni a megyében kedden éjszaka és szerdán lapzártáig uralkodó, az áradások miatti hangulatot. A megyeszékhelyi tűzoltókat nem csupán Sepsiszentgyörgyön, hanem számos más településen is bevetették: kiderült, hogy vészhelyzetben 20 kökösbácsteleki gazdaságot áldoznának fel a hatóságok, csakhogy több százat megmentsenek.

Szabadság-harcaink

Szabadság-harcaink

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc magasztos eszméinek, valamint dicső tetteinek emlékezete örökre beleégett a nemzet lelkébe, illetve tudatába. Onnan pedig sem utasítással, sem parancsszóval, de még fenyegetőzéssel sem lehet kitörülni, mert ez a mi szellemi örökségünk, és az is marad. Éppen ezért az elmúlt 170 esztendőben hiába raktak béklyót a lábunkra és jármot a nyakunkba idegen hatalmak, előbb-utóbb szétszakítottuk és leráztuk azokat.

Ősi jelképektől a mai címerig

Ősi jelképektől a mai címerig

2014-ben a magyar Országgyűlés március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította, „fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket adták a magyar nemzetért”. Ennek kapcsán Demeter Zoltán baróti művelődésszervező e heti meghívottja Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, címergrafikus volt a Tortoma Önképzőkörben.

Szexről a családban

Szexről a családban

A baróti házasság heti rendezvények egyik meghívottja a csíkszeredai Kui Enikő pszichológus volt, aki Szexualitás és szexuális nevelés a családban címmel tartott előadást. Mint kiderült, e téren van még jócskán, amit bepótoljunk, a családon belül a szexualitás témáját ugyanis sokszor hallgatással mellőzve senkinek sem teszünk jót: sem magunknak, de legkevésbé gyermekeinknek, minek okáért bizony sokszor nagyon csúnya történetekkel vagyunk kénytelenek szembesülni.

Halni is, ha van kiért

Halni is, ha van kiért

Mi tagadás, Puchner tábornok az első hidvégi csata után, amikor serege megverten futott a székelyek elől, magába nézett. – Honnan került ide francia tüzérség? Nem értem, császári felség. A székelyeknek alig van fegyvere, hát honnan szerződtettek ide francia tüzérséget? Hogyan számolok el az ifjonc Ferenc József császárnak a vereségről? Szászokat, oláhokat felséged megfizethette lázadozásra, de ezek a székelyek mintha megvesztek volna a saját forradalmuktól…